A koronavírus miatti korlátozások erőteljesen éreztették hatásukat az egyetemi képzésben is, ám nem vetettek gátat az oktatásnak, az online eszközök segítségével az egyetemek folytatták a tanítást. A szemeszter végén most azt összegezzük, hogy a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársai milyen mértékben járultak hozzá az online univerzumba kényszerült magyarországi, esetenként határon túli felsőoktatás sikeréhez a 2020-as tavaszi félév folyamán. Hosszú ideje hagyomány ugyanis, hogy intézetünk munkatársai az egyetemeken is előadásokat tartanak, szemináriumokat vezetnek. Az alábbi összeállítás egyfelől szemléletesen illusztrálja, hogy mekkora szerepet vállaltunk a történeti, esetenként azon túlmutató oktatásban, másfelől arra, hogy hány egyetemen, hányféle tematikában végeztek oktatást kollégáink.


online university©Markgraf - Can Stock Photo Inc.

Ablonczy BalazsAblonczy Balázs az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (ELTE BTK) több előadást tartott. A trianoni békeszerződés című kollokvium során a Microsoft (MS) PowerPointban elkészített prezentációihoz hangfájlokat csatolt, és azokat elküldte a hallgatóknak. A Naplók és emlékiratok a Horthy-korszakról című óra esetében óráról órára kompendiumokat kért. A Források a Horthy-korszak történelméhez című PhD óra esetében is hasonlóan járt el, a hallgatók minden órára megküldött 1-2 oldalas szövegét javította rendszeresen. Ezen felül A trianoni békeszerződés diplomáciatörténete címmel tartott egy szemináriumot is a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán (KRE BTK). Itt hétről-hétre adott olvasnivalót és kért összefoglalókat a diákoktól.


Bodi Lorant 2Bódi Lóránt Havrancsik Dániel és Zombory Máté (HTK TK) kollégákkal közösen tartott szemináriumot az ELTE Társadalomtudományi Karán Történeti katasztrófák címmel. Az eredetileg háromszor 90 percben tartott órát a Microsoft Teams segítségével oldották meg. A kezdeti, főleg technikai nehézségek ellenére a legtöbb órán teljes hallgatói létszám mellett folyt a szeminárium tanmenete.


Cieger Andras 2Cieger András évek óta minden félévben megtartja A magyar parlamentarizmus története (1848–1944) című előadást politológus hallgatóknak az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Politikatudományi Intézetében.

A távolléti oktatást az ELTE Canvas felületén keresztül tartotta meg, magyarázó hangfájlokkal egészítve ki az előadásokhoz készített MS PowerPoint prezentációkat, amelyeket minden héten feltöltött a programba. 


Csako Judit tti

Csákó Judit az ELTE BTK Történeti Intézet, Történelem Segédtudományai Tanszékén történeti földrajzot tanított. Az e-mailes kapcsolattartás mellett a MS Teams alkalmazást is használta. A kurzus keretében feldolgozásra kijelölt témákhoz tartozó MS PowerPoint prezentációkat heti rendszerességgel megosztotta a szemináriumi csoporttal. A hallgatók a szemeszter során topográfiai feladatokat kaptak, valamint egy, a szöveges és a térképes források adatainak összevetésén alapuló településtörténeti házi dolgozatot kellett készíteniük. Az oktató a feladatok elkészítéséhez szükséges irodalom online elérését megjelölte, a beérkezett munkákról levélben értékelést küldött a kurzus résztvevői számára.A hallgatók sikerrel vették a kihívást, amelyet a topográfiai anyag távoktatásban történő önálló feldolgozása jelentett a számukra. 

Peterfi Bence

Kolléganőnk ezen felül Vadas András mint kurzusvezető felkérésére bekapcsolódott egy, az ELTE BTK Középkori Magyar Történelem és Középkori Egyetemes Történelem Doktori Programjain meghirdetett kutatásmódszertani szeminárium megtartásába. Az oktatók – a munkában Csákó Judit, Mikó Gábor és Vadas András mellett Péterfi Bence is részt vállalt – real time órákat tartottak a Zoom alkalmazás segítségével. Az egyes alkalmak a csoport teljes létszámának részvételével zajlottak.
Az online platform képernyőmegosztás funkciójának segítségével a kurzus keretében tárgyalt online adatbázisok használatát is lehetőség nyílt bemutatni a hallgatók számára.


Fejerdy AndrasFejérdy András a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán (PPKE BTK) történelem szakon két előadást tartott. A Magyarország története, 1945–1990 című kurzus esetében a Neptun Meet Street felületére feltöltött tételsor és a szakirodalom alapján egyéni felkészülést várt el, szükség esetén online konzultációval, amelyet a Microsoft Teams alkalmazás segítségével tartottak. A 18–19. századi magyar egyháztörténelem esetében ugyanígy járt el. Tartott továbbá két szemináriumot is. A Francia forradalom és az egyház illetve a 19. századi egyháztörténelem című kurzusokon a félév elején kiosztott, egyeztetett témákból írásos beadandót vagy videófelvételt kért, amit a Neptun Meet Street felületén kellett megosztani a kurzus többi hallgatójával.
A felkészüléshez szükséges szakirodalmat megadta, a konzultáció a gyakorlatok esetében pedig e-mail-ben folyt. Jóllehet az átállásra nem volt sok idő, tapasztalatai szerint a hallgatók jól alkalmazkodtak az új helyzethez, amely nagyobb önállóságot követelt meg tőlük. Legtöbbjük élt az e-mailben vagy Microsoft Teams-en tartott konzultációk lehetőségével, lelkiismeretesen elvégezte a kiadott feladatokat és a digitális oktatás keretében is el tudta sajátítani az adott kurzushoz tartozó ismereteket.


Fonagy ZoltanFónagy Zoltán az ELTE BTK-n tartott ebben a félévben öt szemináriumot a következő címekkel: A polgári átalakulás fő kérdései és főszereplői a reformkorban; A hagyományos társadalom: struktúra és mindennapi élet; Társadalmi modernizáció a dualizmus korában; A reformkori társadalom- és művelődéstörténet fő kérdései; Egy világváros születése: Budapest története, 1850–1918. Minden órára az eredeti időpontban került sor videokonferencia jelleggel a Microsoft Teams alkalmazás segítségével. A hallgatók minden olvasmányhoz hozzáférhettek elektronikus formában, és ezek alapján referátumokat tartottak.  Az MS PowerPoint prezentációikat az alkalmazáson keresztül megosztották a csoporttal, kommentálták, majd megvitatták azokat.


Gyani GaborGyáni Gábornak két kurzusa volt távoktatás keretében. Az ELTE Társadalomtudományi Karának (ELTE TáTK) angol nyelvű képzésén Social History 2. címmel tartott előadást. Mivel az olvasmányanyag fel volt töltve digitális formában (Coospace), a többnyire külföldi hallgatók 2-3 hetente tesztet írtak, amelyek alapján kapták jegyeiket. Az ELTE BTK Doktori Iskolájában társadalomtörténeti szemináriumot vezetett Társadalomtörténet fikcionális tükörben címmel. A kurzus keretében minden egyes alkalommal egy fikcionális, vagy ahhoz hasonló szöveget tárgyaltak meg társadalomtörténeti szempontból. Itt írásban tartotta a hallgatókkal a kapcsolatot: a referáló megírt és mindenki számára elküldött egy hosszabb szöveget, amelyet valamennyien kommentálhattak.


Hornyak ArpadHornyák Árpád a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (PTE BTK) Történettudományi Intézetében a Modernkori Történeti Tanszéken tartott előadást Nemzetközi kapcsolatok a 20. század második felében címmel. Ezen kívül több szemináriumot is vezetett, amelyeknek címei: Magyar kisebbségek a Kárpát-medencében; Magyarország a keleti blokkban; Háborúk, amelyek formálták a 20. századot; Modernkori történelem. Volt egy angol nyelvű „hibrid” órája is: Hungary in the 20th century. Az oktatást a Microsoft Teams segítségével oldotta meg, illetve a külföldieknek szóló kurzust Skypeon tartotta az eredetileg meghirdetett időpontban. Mind a szemináriumok, mind az előadások gördülékenyen, a hallgatók aktív részvételével zajlottak.
Az egyetlen zavaró körülménynek a folyamatos képi kapcsolat hiánya volt, miután az MS-Teams alkalmazás, mint ahogy más alkalmazások is, csak limitált számú képi jelenlétet bírt el.


Katona CsabaKatona Csaba az ELTE BTK-n, a Történelemi Segédtudományai Tanszéken Kommunikációs ismeretek levéltárosoknak címmel tartott órát. Az első néhány alkalom után Zoomon folyt az oktatás az óra eredeti időpontjában, a hallgatóktól több írásos feladatmegoldást, illetve félévzáró dolgozatot kért. Ezen kívül a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézete/Univerzita Konštantína Filozofa v Nitre, Fakulta stredoeurópskych štúdií, Ústav maďarskej jazykovedy a literárnej vedy keretében a magyar hallgatóknak tartott órát Szlovák–magyar együttélés a 19. századelejétől az első világháborúig/Slovensko–maďarská koexistencia od začiatku 19. storočia po I. svetovú vojnu címmel.
Havonta egy tömbösített óra lett volna menetrend szerint, ebből egyet tudott megtartani Nyitrán. A többi alkalom helyett nem havi tömbösített, hanem a csoportot két részre osztva, hetente fix időpontokban Zoomon tartott órákat. Mindkét egyetem esetében a hallgatókkal önálló Facebook-csoportot is létrehozott, az állandó kommunikáció az órákon kívül itt, illetve Messengeren is folyt. 


Klement JuditKlement Judit számos órát tartott az ELTE BTK-n. Kutatásmódszertan I. Fókuszban a 18–20. század címmel MA-előadást, Családi örökség, valamint Big Business Magyarországon és a világban címmel MA- és tanárszakos szemináriumot vezetett. Halmos Károllyal A gazdasági szervezetek és irataik, a magánszféra irattermelése, valamint szintén vele a Gazdasági iratképzők és iratgyűjtők címmel szintén szemináriumokat tartott a levéltáros képzésben. Ezen felül Czoch Gáborral, Ciegerné Novák Veronikával, Erdősi Péterrel, György Eszterrel és Vadas Andrással A történetírás témái II. /Városfejlődés, városi örökség címmel tartott MA-előadást, amihez konzultáció is járult, valamint Czoch Gáborral PhD-szemináriumokat tartott Historiográfiai gyakorlat/ Szöveg és forrásértelmezés, valamint Történelem és társadalomtudományok: Társadalmi helyzet meghatározása címmel.
A szakirodalmat elektronikusan elérhetővé tette hallgatói számára és Microsoft Teams-ben tartották a kapcsolatot. Témafelvezető prezentációihoz hanganyagot is készített és az utóbbi programban osztotta meg diákjaival minden óra előtt. A hallgatóknak a kiadott szövegeket egyénileg kellett feldolgozniuk, és azokról a megadott szempontok szerint beszámolókat kellett küldeniük. Ezeket az oktató értékelte és e-mailes visszajelzést küldött róluk egyénileg, továbbá online konzultációk keretében is megbeszélték az olvasmányokat.


Lakatos JuditLakatos Judit a KRE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Gáspár Református Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Történettudományi Intézetében tartott több órát. Három előadása volt: Újkori egyetemes történelem, 1856–1914; Jelenkori egyetemes történelem, 1914–2000; Újkori egyetemes történelem, 1789–1856. Ezen kívül négy szemináriumot is tartott: Történettudomány és közoktatás – egyetemes újkor; Jelenkori magyar történelem; Jelenkori egyetemes történelem, 1914–2000; Újkori szeminárium II.; Jelenkori egyetemes történelem, 1914–2000.
A levelezős előadások anyagát a Google Classroomban osztotta meg, és Zoomon keresztül tartottak konzultációt. A nappalis szemináriumok anyagát (hallgatók prezentációi, házi feladatok)  Google Drive-on osztották meg, ugyancsak Zoomon voltak konzultációk, a teszteket Redmentával írták.


Molnar AntalMolnár Antal két szemináriumot tartott az ELTE BTK-n: Kora újkori egyetemes történelem XVI-XVIII. század 3. (A reformáció Európában), és Magyarország kora újkori története 3. (A hódolt Magyarország). Mindkét esetben elektronikusan elérhetővé tette az olvasmányokat, és minden héten küldött a Neptunban a szövegekkel kapcsolatos esszékérdést és több, rövidebb választ igénylő kérdéseket, amelyekre a válaszokat egy erre generált e-mail címre kellett visszaküldeniük a hallgatóknak. Egy előadása is volt (Nyugat Európa a kora újkorban), amelyet Krász Lillával közösen tartott, a szakirodalmat és a szerkesztett előadásvázlatokat Google Drive-ban osztották meg hallgatókkal.
A szemináriumokon a diákok munkája és teljesítménye a távolléti oktatás során egyenletesebb volt, mint máskor, a feladatokat precízen elvégezték, a 31 hallgatóból mindössze egy morzsolódott le.


Oborni Terez 2Oborni Teréz az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszékén a 2019-20. évi tanév második félévében  a doktori szintű oktatásban vett részt, kurzusokat tartott a kora újkori latin nyelvű forrásolvasás és -feldolgozás tárgykörében, valamint doktoranduszok számára egyéni konzultációkat és végzős levéltár szakos hallgatók számára MA szinten szakdolgozatokat vezetett. A távoktatást a Neptun-rendszeren keresztül és az egyetem által biztosított online platformokon oldották meg hallgatóival.


Pok Attila 2Pók Attila  A McDaniel College (Maryland) budapesti campusának programjában tanított online (Zoom segítségével), a szeminárium címe Surviviving Totalitarianism in Hitler's and Stalin's Europe, Patterns of Individual and Collective Behaviour! volt. Ugyanezt a kurzust tömbösítve  (egy hétig naponta 2 x 2 óra) megtartotta a PannonEgyetem kőszegi campusán is az Institute of Advanced Study Kőszeg (IASK) szervezésében. Itt a Teams online-t használták, ami jól működött, kiválóan lehetett Power Point prezentációkat is tartani, számos youtube anyag is segédanyagul szolgált. Az órákon kifejezett cél volt, hogy a hallgatók minél többet beszéljenek.


Romsics GergelyRomsics Gergely félállásban tanított az ELTE TÁTK-on. Két angol nyelvű szemináriuma volt a félévben, a nemzetközi kapcsolatok elméletébe bevezető kurzust az angol nyelvű BA képzésen, harminc országból érkezett diáknak tartotta. Az órák elsődlegesen a Coospace felületen történtek, ahol feladatlapok, tesztek, élő chat és fórum is rendelkezésre állt. A referátumokat ide töltötték fel a hallgatók, ahogy a tanári kommentárok is ide kerültek. Időnként kiscsoportos videochatben élőben vitatták meg a kérdéseket, ezeken nem az egész szeminárium vett rész, mert 18 résztvevőt három kontinensen nem bírtak el a programok, de a Zoom és a MS Teams is működött 6-8 fővel. 


Tringli IstvanTringli István a Miskolci Egyetemen tanított. A Történelem tanulása és a történettudomány módszerei, Éremtan, továbbá Történeti térképek címmel három szemináriumot és  A középkori magyar királyság. Az Árpád-kor első évszázada címmel egy előadást tartott, mindet videónkonferencián. Még az egyetem bezárásakor kikérte Stefano Bottoni véleményét, hogy melyik programot érdemes használni. Volt kollégánk Firenzében tanít, ahol már profi módon megszervezték a távtanítást. Az előadások során elküldte a diákoknak az elkészített MS PowerPoint prezentációt, amelyet máskor is megkaptak a hallgatók, és a gép előtt ülve lehetet váltogatni a prezentáció és az élő kép között.
A szemináriumokon szintén minden óráról küldött összefoglalót. A térképtörténeti szemináriumon csak az interneten is elérhető térképeket elemezték. A kötelező irodalom az ő óráin is elektronikusan elérhetők. A kisebb létszámú órákon videokonferenciás vizsgát tehettek a hallgatók.


Turk AttilaTürk Attila két előadást és három szemináriumot tartott a PPKE Régészettudományi Intézet Magyar Őstörténet és Honfoglalás kori Régészeti Tanszékének BA képzésén: Bevezetés a népvándorlás-kor régészetébe (előadás), Bevezetés a magyar őstörténet régészetébe (előadás), A Kárpát-medence 10–11. századi régészeti hagyatéka (szeminárium), A honfoglalás kori hagyaték keleti kapcsolatrendszere (szeminárium), a Honfoglalás kori régészet anyagismeret (szeminárium), illetve egy előadást a PPKE Történettudományi Doktori Iskolájának Régészeti Műhelyének keretein belül (A Kárpát-medence népvándorlás és magyar honfoglalás kori régészete eurázsiai kitekintésben). Az oktatást MS Teams használatával oldotta meg, az online órákon pedig MS PowerPoint prezentációkat is vetített.


Vamos PeterVámos Péter a KRE-n tanít immár 23 éve, ebben a félévben Kína ókori történetéről magyarul tartott előadást, míg volt egy angol nyelvű előadása is: Modern History of China. A kurzusokat a Zoom segítségével, PowerPoint prezentáció vetítésével tartotta meg. Négy szemináriumot is tartott, szintén Zoomon: Kína története; Bevezetés a taoista filozófiába; Bevezetés a konfuciánus filozófiába; Bevezetés a keleti filológiák alapvető módszereibe.
A szemináriumi dolgozatokat és a hallgatói prezentációkat egyéni konzultáción és közösen is megbeszélték, a vizsgákat Moodle teszt formájában bonyolították le.


Zeidler MiklosZeidler Miklós az ELTE BTK-n öt szemináriumot tartott: Magyarország a két világháború között (1918–1945) (tanárképzés); Magyarország a két világháború között (1918–1945) (BA); A trianoni békeszerződés és a magyar revizionizmus (BA); A Horthy-korszak híradófilmeken (tanárképzés); Tömegkultúra a 19–20. századi Magyarországon(sajtó, sport, mozi) (MA). A könyvtárak bezárása miatt a kötelező olvasmányok jegyzékét és a referátumokhoz ajánlott olvasmányokat újra kellett válogatni, hogy azok digitálisan is hozzáférhetőek legyenek. Március közepétől az órákat a Discord program segítségével online csoportmunkában tartották meg.
A mesterszakos hallgatók egy része a kötelező olvasmányokból készített tartalmi kivonatok benyújtásával váltotta ki az online órákon való részvételt. A félév végén mind az öt csoport hallgatói írásbeli, illetve szóbeli vizsgát tettek.


Összegezve elmondható, hogy az intézet munkatársai mind a BA, mind az MA, mind pedig a PhD-képzésből jelentős részt vállaltak e szemeszter során is, igazodva az intézeti tradíciókhoz. Ráadásul ez az állítás nem csupán a szorosan vett történelemoktatás esetében állja meg a helyét. Legtöbben az ELTE-n tartottak órát, itt a BTK mellett több más karon is, de a PPKE-n és a KRE-n is tanítottak kollégáink, ezen felül pedig határon túli intézmények oktatásában is szerepet kaptak (McDaniel College, Maryland; Konstantin Filozófus Egyetem /Univerzita Konštantína Filozofa, Nyitra). Az oktatás nem „csak” magyar nyelven, hanem több esetben angolul is folyt. Az online kihívásra mindenki megtalálta a maga válaszát, a modern eszközök használatában kevésbé járatos kollégák is. (A helyzetet viccesen illusztrálja az alábbi zenés videó, amelyre egyikük hívta fel a figyelmet. – a szerk.

A megoldásokban ötvöződött a hagyományos eszközök (e-mail, MS PowerPoint stb. – a PPT hangos verziója viszont épp egy kibővített és a távolléti oktatás céljaira továbbgondolt eszköz volt) használata a manapság különösen népszerű alkalmazásokkal: ez utóbbiak közül főleg a Zoom és a Microsoft Teams bizonyult célravezetőnek.  A tapasztalatok – főleg az MA és a PhD képzés keretében – azt mutatják, hogy a hallgatók képesek online is önállóan dolgozni, a BA esetében már megoszlottak a vélemények, volt, aki úgy tapasztalta, rosszabb hatásfokkal tudott dolgozni.

Ezzel együtt a csapatkohézió fenntartható volt, és valamennyi kurzust abszolválni lehetett az előre kialakított szempontok szerint. A képi/hangi megjelenítést maximálisan kiaknázó eszközök ugyan személyesebbé tették az oktatást a fizikai távolság dacára, de többek szerint a valódi személyes érintkezés hiányát mégsem pótolhatták. Ugyanakkor több értékelés szerint a rendszeres visszajelzés és konzultáció mellett a távolléti oktatás keretében sokkal intenzívebb, adott esetben fegyelmezettebb volt a munka mind a hallgatók, mind az oktatók részéről.