Elkészült az NKFI FK 128 978 sz. Tudás, tájkép, nemzet, birodalom című projekt legújabb kutatási eredményeket tartalmazó adatbázisa, amely mintegy ötven új vagy – az összevethetőség érdekében egységes méretarányban és jelkulccsal – újrarajzolt és további száz régi etnikai/etnográfiai térképet tartalmaz a Balkán-félszigetről 1840–1920 között. A kartográfiai tervezés Bottlik Zsolt (ELTE) munkája, a honlapot Kőszegi Margó (ELTE) és Bottlik Zsolt készítették. Az adatbázis itt elérhető.


Tudastajkep adatbazis2

A Tudás, tájkép, nemzet és birodalom. A tájkép megismerésének és átalakításának gyakorlatai Magyarországon és a Balkánon, 1850–1945 című projekt2018. október 1-jén jött létre, Demeter Gábor, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársának vezetésével.

A projekt keretében zajló kutatás során a munkatársak arra keresik a választ, hogyan hatott egymásra természet és ember viszonyainak lokális dinamikája, illetve a természettudományos megismerés milyen hatást gyakorolt az etnikai hierarchiákról alkotott képzetekre illetve az államhatalom kiterjesztésére (és fordítva).

A kutatócsoport kiinduló hipotézise, hogy noha a 19. századi magyar állami beavatkozások valóban képesek voltak megváltoztatni a tájhasználat helyi mintázatait, de ezek a döntések sokszor tárgyalásos úton születtek, és hatásukat évtizedek elteltével érték el. Szintén fontos kérdésfelvetésük, hogy a helyi ökológiai válságok hozzájárultak-e az állami jelenlét megerősödéséhez, és a természeti jelenségek tanulmányozásának intézményesítéséhez és centralizációjához, esetleg új helyi intézmények és megküzdési stratégiák kiformálódásához. Harmadik hipotézisük szerint a természettudományos tudástermelés hozzájárult a nemzeti és etnikai hierarchiákon alapuló ideológiák kibontakozásához, elsősorban a pusztuló vagy „elmaradott” lokális területek válságjelenségeinek tudományos felmérése által.

A tájképpel, nemzettel és ökológiai válsághelyzetekkel kapcsolatos gondolkodás tehát felfogásuk szerint összefonódik. A tájátalakítás hátterében megbúvó lehetséges okok közül hármat vizsgálnak részletesebben:

  1. tájátalakítás mint a létbiztonság megteremtésének eszköze (adaptivitás)
  2. tájátalakítás mint a természeti erőforrások kiaknázásának eredménye: a táj mint árucikk (indusztrializáció-kapitalizáció)
  3. tájátalakítás mint a politikai-ideológiai célok megvalósításának eszköze (nacionalizáció)

Kiemelt kép forrása: balkanethnicmaps.hu | Map 61 Ethnic map of the Balkans in 1910 (based on Ottoman salname)Source: McCarthy, Justin: Population History of the Middle East and the Balkans. Istanbul, Isis Press, 2002.