2021 áprilisa során a BTK Filozófiai Intézet online szemináriumának keretében Gendler Szabó Zoltán, a Yale University professzora tartott angol nyelvű előadást How specific should I be? címmel. Az előadásról készült videófelvétel már megtekinthető a BTK Youtube-csatornáján.
Az előadás rövid összefoglalója:
Általában nem jelenthetjük ki csak úgy alaptalanul, hogy „ez az autó tetszik”, ha nincs is autó a közelben. A nyelvfilozófia szokásos nézete szerint ez azért van így, mert a mondat ilyen kontextusban nem fejez ki konkrét állítást, és ezért nincs semmi konkrét mondanivaló, amit kimondhatnánk. Ha viszont egy autóra mutatunk a közelben, akkor a kijelentésünk problémamentes: attól függően igaz vagy hamis, hogy tetszik-e az autó, amire mutattunk. A nyelvfilozófia általános nézete azonban ezt nem jósolja meg - a gesztus nem tesz különbséget az autótípus és az autójelző között, így továbbra sincs konkrét tétel, amit a mondat kifejezhetne.
Ez az a jelenség, amelyet Jeff King „felicitous underspecification”-nak nevezett el. Jeff King amellett érvel, hogy ez mindenütt jelen van. Helytálló az a megállapítás, hogy „Viki okos”, anélkül, hogy megállapítanánk az okosságnak valamilyen konkrét skáláját kontextustól függően; helytálló megállapítani, hogy „tegnap hideg volt”, anélkül, hogy a hidegnek lenne valamilyen kontextuálisan kiemelkedő határpontja a hőmérsékleti skálán; helytálló megállapítani, hogy „csak Ted Cruz hasonlítja magát Galileóhoz”, anélkül, hogy a kontextuális alternatíváknak lenne valamilyen konkrét osztálya. Mindezekben az esetekben a mondat kifejez valamit, amely a mondatok szándékának kifejezéséhez eléggé konkrét. A kérdés, amelyet előadásomban tárgyalni fogok, a következő: mennyire radikálisan kell felülvizsgálnunk a a nyelvfilozófia standard nézetét, hogy befogadjuk ezt a jelenséget.
Az előadásról készült felvétel megtekinthető itta videóra kattintva:
