2021. június 15-én került sor Tóth Tamás Hungaria Rómából – Tanulmányok az új- és jelenkori magyar egyháztörténelemből című kötetének bemutatójára a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. A könyvet Erdő Péter bíboros, érsek, Soós Viktor Attila, a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, Molnár Antal, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója mutatta be.
Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír
A Magyar Kurír hírportálon Bodnár Dániel számolt be részletesen a rendezényről, amely során Molnár Antal elmondta: a szakmában gyakran kritika éri azt, aki tanulmánykötetet állít össze, kifogásolva, hogy azokat a munkáit már egyszer megjelentette, minek még egyszer kiadni. A Pápai Történettudományi Bizottság tagja szerint viszont egy jól átgondolt és felépített tanulmánykötet sokszor értékesebb lehet egy monográfiánál is, abból a szempontból mindenképpen, hogy a szerző történetírói profilját sokkal jobban bemutatja, mint egy monográfia. A jó tanulmánykötetben van egy vörös fonal, az egész köteten végigvonuló gondolat, amely megmutat valamit a szerző történetírói profiljából. Tóth Tamás e kötete maximálisan megfelel ennek a kritériumnak. Molnár Antal a könyv első tíz tanulmányát ismertette, amely a 16. század végétől 1867-ig terjedő időszakot mutatja be, kiemelten fókuszálva a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye történéseire.
Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír
Az elmúlt másfél év az egész világon a koronavírus-járványról szólt. Ebből a szempontból különösen érdekes a Járvány idején. Lelkipásztori útmutató 1739-ből című tanulmány. Patachich Gábor kalocsai-bácsi érsek lelkipásztori utasítása ismerős lehet számunkra is – emelte ki Molnár Antal. – Tesztelésről ugyan nincs benne szó, de a betegség eltitkolásának tilalmáról igen, ami halálos bűnnek számított. A szertartásokat csak szabadtéren lehetett megtartani, elrendelték a rendezvénytilalmat, különösen zenés-táncos eseményeken figyelmeztettek a megfelelő távolságtartásra. A főpásztor külön hangsúlyozta az Egyház szerepét a hívő közösség összetartásában.
Fotó: Lambert Attila/Magyar Kurír
Molnár Antal szerint Tóth Tamás kötetének legnagyobb érdeme, hogy folyamatosan kitekintést nyújt a római központra és a helyi realitásokra is. Így a könyv nem lett sem provinciális, sem pedig valamiféle madártávlati kép, aminek a veszélye sokszor fennáll azoknál, akik csak római forrásokból dolgoznak, és így az egyháztörténelem elveszti életteliségét. Molnár Antal azt is megemlítette, hogy Tóth Tamás tanulmányai megjelentek franciául, olaszul, németül, így bekerült a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.
