Cikkünkben a Bölcsészettudományi Kutatóközpont szeptemberi médiamegjelenései közül válogattunk.
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából Fejérdy András, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, igazgatóhelyettese számos médiumban szerepelt. A 24.hu három ízben is kérdezte: 2021. augusztus 29-én a Már ezer éve is járt pápa Magyarországon, szeptember 1-jén a Tényleg hajszálon múlt, hogy legyen magyar pápa?, míg szeptember 4-én a Miről szól egy eucharisztikus kongresszus? című cikkben adták közre válaszait. 2021. szeptember 5-én a Duna Televízió által sugárzott Győzelemről énekeljen című dokumentumfilm szakértőjeként láthatta a közönség (a film itt tekinthető meg), míg szeptember 12-én a pápai záró mise egyik szakértője volt a Duna TV stúdiójában (a műsor itt látható).
A NEK hetében a Szent István téren rendezték meg a hagyományos Szent István Könyvhetet, emellett több egyházmegye, szakrális kiállító mutatta be tevékenységét. Itt kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be a Jezsuiták Magyarországon című kötetet, amely elsőként foglalja össze tudományos igényességgel a nagyközönség számára a rend magyarországi történetét. A beszélgetést Szőnyi Szilárd újságíró, a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya Kommunikációs Irodájának irodavezetője vezette, beszélgetőtársai pedig Koronkai Zoltán jezsuita szerzetes, a tartományfőnök helyettese és Molnár Antal, a BTK főigazgató-helyettese, a BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója voltak.
A Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport (Pécsi Tudományegyetem KPVK), a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, a Vásárhelyi Testamentum Alapítvány, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ és a MNL CS-CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára által közösen szervezett nemzetközi interdiszciplináris konferencia aktualitását egyrészt a Hódmezővásárhelyen született Tárkány Szücs Ernő, a magyar jogi néprajz nemzetközi hírű kutatója születésének centenáriuma, másrészt a Tárkány Szücs Ernő Jogi Kultúrtörténeti és Jogi Néprajzi Kutatócsoport 10 éves jubileuma jelentette.
Fotó: Emlékpont
A rendezvényen – amelyre 2021. szeptember 30. és október 1. között került sor Hódmezővásárhelyen – részt vett Balogh Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója, Bognár Szabina, a BTK jogi előadója, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos munkatársa, illetve Gyáni Gábor, a BTK Történettudományi Intézet ny. kutatóprofesszora, továbbá Domokos Mariann és Szabó Ernő, a BTK Néprajztudományi Intézet kutatói is. A rendezvényről beszámolt többek között a kultúra.hu, a Promenád24, a Vásárhelyi Televízió, a Rádió7, a Délmagyarország, valamennyi hír itt olvasható.
Az mta.hu nyomán a medicalonline.hu is beszámolt róla, hogy tizenöt új Lendület-kutatócsoport alakulhat meg idén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) fiatal kutatók számára kiírt kiválósági programja keretében. Az új Lendület-kutatócsoportok vezetői szerdán ismertették kutatási programjukat az MTA Székházában. A nyertesek között van Tuboly Ádám Tamás, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Filozófiai Intézetének kutatója, akiknek témája az értékpolarizáció a tudományban.
Mindszenty József (1892–1975) a huszadik századi magyar történelem egyik legkiemelkedőbb egyénisége volt. Azért tartjuk egyéniségnek és nem csak egyszerűen a politika és a közélet egyik nagy hatású szereplőjének, mert valóban egyéniségként tartott ki elvei, álláspontja, hite és meggyőződése mellett. Erre példaként a második világháború befejezése után a felvidéki magyarság érdekeiért való kiállásában is nyomon követhetjük. – írta Janek István, Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet munkatársa, akinek cikke a Magyar Hírlapban jelent meg és itt olvasható. Egy régen elfeledett ország címmel pedig 2021.09.10-én jelent meg írása szintén a Magyar Hírlapban a Kelet-Szlovák (Szlovják) Népköztársaság létrejöttéről és bukásáról 1918-ban.
Az Újkor.hu történettudományi ismeretterjesztő portálon Hargitainé Bartha Annamária írt arról, hogy a Magyar Múzeumi Történész Társulat (MAMUTT) hagyományos éves konferenciájának és szakmai továbbképzésének házigazdája idén a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum volt, ahol 2021. szeptember 15–17. között gyűltek össze az ország minden tájáról és a határainkon túlról érkező történész-muzeológusok. A tanácskozás témája ezúttal a nők történelemben betöltött szerepe volt, amelyet gyönyörű környezetben, a győri Városháza Dísztermében tartottak. A rendezvényen Tóth Emese, a BTK Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának tudományos segédmunkatársa a Tinódi Lantos Sebestyén által is megénekelt Nádasdy Anna életét és személyiségét igyekezett bemutatni családtagjaival folytatott levelezésén keresztül. A levelek főleg a férje, Majláth István kiszabadítása érdekében keletkeztek és a korabeli hírekről csak kevésbé szólnak; inkább írójuk harcáról, érzéseiről számolnak be – bepillantást engedve mindennapjaiba –, de a korabeli útviszonyokról is tartalmaznak értékes adatokat. A teljes cikk itt olvasható.
A zaol.hu számolt be róla, hogy 2021.09.28-án, kedden mutatták be a zalaegerszegi Deák-könyvtárban Káli Csaba történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára igazgatóhelyettese Zala megye szovjetizálása 1945–1950 című kötetét, amely a Magyar vidék a 20. században sorozat 6. darabjaként, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont gondozásában látott napvilágot.
A magyarmuzeumok.hu írt arról, hogy az év kiállítása 2021 díj esélyese a „Pulszky Ferencz ajándoka” című kiállítás. A Pulszky Társaság 2010-ben alapította AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA díjat, amellyel a muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva.
A 11 jelölt már csak arra vár, hogy a tervek szerint 2021. október 25-ei díjátadón a Petőfi Irodalmi Múzeumban fény derüljön az eredményre. A „Pulszky Ferencz ajándoka” az Országos Evangélikus Múzeumban rendezett időszaki kiállítás az Országos Evangélikus Gyűjtemény és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont között megkötött együttműködési megállapodás keretében jött létre.
A jelenkor.net tudósított arról, hogy a BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti osztályának kuratóriuma és a Kosztolányi Kritikai Kiadás Kutatócsoport közös rendezvényén 2021. szeptember 24-én Kisantal Tamásnak adták át a Szegedy-Maszák Mihály családja és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Irodalomelméleti Osztálya által alapított Szegedy-Maszák Mihály-díjat.
Tolna megye történelmének és néprajzának színpompás, érdekfeszítő, rajzokkal, fotókkal és térképekkel is illusztrált lapjai tárulnak elénk a Wosinsky Mór-múzeum most megjelent évkönyvében. Az Ódor János Gábor igazgató kiadásában, K. Németh András régész, főmuzeológus szerkesztésében megjelent, 512 oldalas, vaskos kötet gyakorlatilag az 500-as évek közepétől a napjainkig tartó időszakot fogja át, érdekességek, különlegességek, tárgyi emlékek, emberi sorsok bemutatásával. Igazi csemege a história iránt kiváltképp érdeklődő olvasónak. A kötetben Sudár Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főmunkatársa a török hódoltság szekszárdi szandzsákközpontjába kalauzolja az olvasót, írta meg a teol.hu.
2021.09.26-án a Zeneakadémia honlapja tette közzé, hogy a budapesti Farkasréti temetőben szeptember 26-án, halálának 76. évfordulóján Bartók Béla sírjára helyeztek el koszorúkat.
Fotó: https://lfze.hu/
Az eseményen részt vett Gémes Szilvia, a Bartók Emlékház kommunikációs munkatársa, Farkas Zoltán zenetörténész, a múzeum igazgatója, dr. Vikárius László, a Zeneakadémia egyetemi tanára, a BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának vezetője, dr. Kim Katalin, az intézet igazgatóhelyettese, dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora (a lenti képen a koszorú elhelyezésekor), dr. Somfai László, az egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja, valamint Halász Péter, az Editio Musica Budapest promóciós és kommunikációs vezetője.
A BTK Művészettörténeti Intézet igazgatója, Mikó Árpád az M5 csatorna Librettó című kulturális műsorának vendége volt, ahol a Látkép 2021 fesztiválról beszélgetett a műsorvezetővel. (45:00-től.)
A változatos programokat kínáló fesztivál célja a művészettörténet-tudomány folyamatosan táguló horizontjának, egyre gazdagodó szakmai térképének megrajzolása; kaleidoszkópszerűen bemutatva a legújabb kutatási irányokat, kérdésfelvetéseket és eredményeket.
Szeptember 19-én az Ifj. Andrássy Gyula Alapítvány szervezésében egész napos nemzetközi konferenciát tartottak Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Székházában A haza szolgálata, az egyházak, az alkotmányosság és a szabadság a két gróf Andrássy Gyula pályafutásában címmel. A rendezvény védnökei Erdő Péter bíboros, prímás, az MTA rendes tagja, Freund Tamás, az MTA elnöke, Habsburg-Lotaringiai Károly főherceg és Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita voltak.
Fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír
A konferenciát záró előadást Balogh Margit, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont (ELKH) tudományos tanácsadója, az MTA nagydoktora tartotta Ifj. gróf Andrássy Gyula és Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi plébános elvi közössége: a legitimizmus címmel. Az eseményről a Magyar Kurír tudósított 2021.09.21-én.
A magyarság genetikai eredetét tekintve is radikálisan pontosulhatnak ismereteink a következő években: A Mandiner újságírója Szécsényi-Nagy Anna régész-genetikussal, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet vezetőjével beszélgetett az archeogenetika robbanásszerűen fejlődő tudományáról, amiben hihetetlen távlatok nyíltak meg előttünk. A cikk itt olvasható.
Szécsényi-Nagy Anna. Fotó: Ficsor Márton/Mandiner
A Dunához és a Soroksári úthoz közel, a IX. kerületben található a Bölcsészettudományi Kutatóközponton belül pár hónapja önállóvá vált Archeogenomikai Intézet, ahol az intézet vezetője, Szécsényi-Nagy Anna fogadta a Kovács Gergő újságírót a Humán Tudományok Kutatóházában, ahol az ELKH három kutatóközpontja működik egy modern, igényes épületben. A Mandiner teljes cikk elérhető ezen a linken.
A teol.hu beszámolója szerint óriási érdeklődés mellett tartottak konferenciát szeptember 10-én a dombói vár régészeti feltárásának újabb eredményeiről a tudományban jártas szakemberek. A folyamatos kutatást és a konferencia rendezését Dombóvár Város Önkormányzata, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete, a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, és a Dombóvári Kulturális Szolgáltató Központ is közreműködött. Kerényi Zsolt alpolgármester nyitotta meg a rendezvényt, s fejezte ki háláját a város nevében mindazoknak, akik felvállalták és évről évre viszik előre a kutatómunkát.
Nem mindegy, hogy pontosan hol zajlott a mohácsi csata? címmel közölt beszéletést Ablonczy Balázzsal, a BTK Történettudományi Intézet osztályvezetőjével, tudományos főmunkatársával, a „Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport vezetőjével a 24.hu 2021.09.16-án. Az a világ már régen elmúlt, hogy egy történész csak úgy kutatgat bele a nagyvilágba, az adófizetők meg szó nélkül állják a cechet – mondja Ablonczy Balázs történész.
Ablonczy Balázs. Fotó: Marjai János/24.hu
A Trianon 100 kutatócsoport vezetőjével a többi között arról beszélgetett a 24.hu, mire jó, ha egy kutatócsoport tagjai szóviccekkel szórakoztatják egymást, miért kellene ismernünk több évszázaddal ezelőtti események legapróbb részleteit, illetve átveszi-e idővel a történészek szerepét a mesterséges intelligencia. A számos kérdést érintő teljes interjú itt érhető el.
Antonín Kalous The Legation of Angelo Pecchinoli at the Court of the King of Hungary (1488–1490) című munkája (Collectanea Vaticana Hungariae, tom. II/8) a Fraknói Kutatócsoport és az olmützi egyetem kooperációjának köszönhetően idén júliusban látott napvilágot. A kötetet szeptember 15-én a szerző budapesti látogatására időzített flashmob keretében mutatták be az Eötvös Collegiumban. A „Középkori Esték” keretében, az Ókortudományi és a Magyar Medievisztikai Kutatócsoport közreműködésével megrendezett könyvbemutatónak az Eötvös Collegium Történész Műhelye és a Fraknói Kutatócsoport együttműködésének keretében az Eötvös Collegium adott helyet. Tusor Péter, a kutatócsoport vezetője, egyben a kötet szerkesztője adta át Antonín Kalousnak a kötetet, és méltatta röviden az alkalom jelentőségét. Ezt követően Horváth Richárd, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történeti Intézetének tudományos főmunkatársa szemezgetett a kiadott források között, kiemelve azokat a novumokat, amelyek tovább árnyalják és színesítik Mátyás király udvaráról kialakult képünket – írta meg a Magyar Kurír 2021.09.16-án.
Két magyar történész az Árpád-házi királyok névadási szokásait vizsgálta meg címmel közölt riportot az RTL Klub Fókusz című műsora 2021.09.14-én. A honfoglaló magyarok vezére két magyar történész legújabb kutatása szerint a mai Afganisztán, Üzbegisztán, Mongólia és Tadzsikisztán területéről származhat. Árpád vezér szerintük valószínűleg nem is volt magyar. Biztos vagyok benne, hogy nemcsak a történész társadalmat készteti majd vitára kutatásuk, amelyben az Árpád-házi királyok névadási szokásait vizsgálták. A szokatlan, máshol ismeretlen, teljesen egyedi nevek használata gondolkodtatta el őket és juttatta az általánostól eltérő következtetésre. Leonyid Brezsnyev figyelmét felkeltette a múlt század nagy magyar festőjének, Munkácsy Mihálynak Honfoglalás című képe. Nemcsak a Szovjetunió egykori vezetője, hanem sok más külföldi híresség is megnézte már a világhírű festményt, amely a lovon ülő Árpád fejedelmet mutatja. A kép 1893-ban készült, azokban az években építette ki a magyar kultúrpolitika Árpád és a honfoglalás kultuszát. Onnantól kezdve monumentális megemlékezésekkel tisztelegtek a magyarok vezére, Árpád előtt, aki a legújabb kutatások szerint valószínűleg nem is volt magyar. A műsor szereplői között volt Sudár Balázs, történész, BTK Történettudományi Intézet munkatársa.
A mohácsi csatavesztés után minden megváltozik a Magyar Királyság területén. Menekül az egész királyi udvar, de az oszmánok sem tudnak mit kezdeni a győzelmükkel, mivel ők is jelentős vereségeket szenvedtek. Bevonulnak Budára, de pár hét múlva feladni kényszerülnek. Varga Szabolccsal, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának történészével készített interjút a Vasárnap, amely 2021.09.14-én jelent meg.
A székely írás emlékeit bemutató kötet jelent meg a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kiadásában; a több mint 900 oldalas, A székely írás emlékei. Corpus Monumentorum Alphabeto Siculio Exaratorum című kötet magába foglalja a székely írásról szóló történeti tudósításokat, a székely írás feliratos, kéziratos és nyomtatott emlékeit és a hamisítványokat is. A kötet megjelenéséről számos cikk számolt be, amelyek itt olvashatók.
2021. szeptember 10-én Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont c. főigazgatója, a BTK Történettudományi Intézet osztályvezetője, tudományos tanácsadója, illetve Pálffy Géza, a BTK Történettudományi Intézet „Lendület” kutatócsoport-vezetője, tudományos tanácsadója a Kossuth Rádió Regényes történelem című műsorában beszélt az utóbbi nemrég Amerikában napvilágot látott monográfiájáról és az angol nyelvű publikálás fontosságáról. (Az adás itt hallgatható meg.) A Magyar történelemről – a nagyvilágnak című riportban részletesen szóba kerültek a Hungary between Two Empires 1526–1711 című kötet legfőbb újdonságai és nemzetközi jelentősége is.
A 318 oldalas monográfia a magyar történettudomány és a szerző elmúlt évtizedekbeli legfontosabb kutatási eredményeit összegzi az 1526. évi mohácsi csata és az 1711 tavaszi szatmári béke közötti magyar történelemről. Ehhez hasonló angol nyelvű összegzés magyar szerző tollából – nemzetközi keretekben, de magyar szemszögből vizsgálva a korszakot – eddig még nem látott napvilágot. A Magyar Nemzeti Bank és a BTK támogatásával Bloomingtonban kiadott kötet az Indiana University professzora, intézetünk tudományos tanácsadója, Borhi László által szerkesztett új magyar történeti sorozat (Studies in Hungarian History) nyitódarabja. A könyv kemény- és puhatáblás kiadásban egyaránt megjelent – az amerikai kontinensen itt, Európában és Ázsiában pedig itt rendelhető meg. Miként a beszélgetésben is részletesen szóba került, a monográfia remélhetőleg világszerte széles körben segítheti a kora újkori magyar történelem alaposabb megismerését és Magyarország imázsának erősítését.
Bartók Béla Székely Zoltánhoz írt kiemelkedő kulturális értékű leveleit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szeptember 8-án helyezte el letétként az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Zenetudományi Intézetének Bartók Archívumában.
A magyar állam tulajdonát képező dokumentumok jelentőségét nemcsak Bartók személye, kézírása és a fiatalabb kortárs hegedűművész, kvartett primárius Székely Zoltán művészi rangja adja, hanem a levelek tartalma is. E levelezés ugyanis többek között Bartók egyik főműve, a Székely Zoltán megrendelésére 1937–38-ban komponált úgynevezett „nagy” Hegedűverseny keletkezését is dokumentálja. A témában megjelent cikkek itt olvashatók.
A BTK Történettudományi Intézet igazgatója, tudományos tanácsadója, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató-helyettese, Molnár Antal az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorának vendége volt. A meghívott szakértők arról beszéltek, mit tudunk Szent Istvánról a történeti források tükrében.
A Kultúrparton Kiss Ferenc podcastsorozatának 17. adásában Kobza Vajk után a szintén kobzás Bolya Mátyás volt a vendég, aki az eddigi portrék szereplőihez képest nem a folklorisztikus zeneszerzés vagy előadóművészet kulisszáival, hanem a kutatói munka innovációival ismertette meg a hallgatóságot. Népzenei dallamrendezés MI-vel támogatott digitális környezetben című projektjének kapcsán szó esett az úgynevezett digitális bölcsészetről, a mind szélesebb körben elérhető népzenei archívumok felhasználóbarátságáról, illetve az autentikus „kulturális önellátás" és a posztmodern kultúrafogyasztás feszültségéről. A hagyomány megőrzésének és megosztásának 21. századi lehetőségeit latolgatva többek közt érintették a tudományos zenebúvárság kilátásba helyezett bójáit és intézményi kereteit is.
Katona Csaba a TV Tények plusz című adásában 2021. szeptember 1-jén a történelmi tűzvészekről beszélt, míg a Híd TV Barcsi Krónika című műsorában 2021. szeptember 6-án a hazai komlótermesztés és sörfogyasztás múltjáról kérdezték.
A Jazzy Rádió Millásreggeli című műsorának Mesél a múlt rovatában minden kedden megszólal. Szeptember 7-én arról emlékezett meg, hogy 125 éve adták át hivatalosan a budapesti Nagykörutat. Szeptember 14-én Dutka Ákos születésének 140. évfordulóját a méltatlanul elfeledett költőről beszélt. Szeptember 21-én a szüreti mulatságok múltját taglalta, míg szeptember 28-án a balatoni gőzhajózás 175 évvel korábbi kezdeteit, a Kisfaludy gőzös vízre bocsájtását ismertette.
A részletek és további médiamegjelenéseink megtekinthetők ide kattintva.
