A „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport részvételével 2022. február 8-án különleges kiállítás nyílt Kolozsváron, a Román Akadémia Könyvtárának dísztermében. A címe FRAGMED. Un Puzzle Translivan, s mint ebből némi képzelőerővel kitalálható, középkori fragmentumok, azaz kódextöredékek álltak a tárlat középpontjában. A rendezvényről Czagány Zsuzsa, a kutatócsoport vezetője készített beszámolót.
A kiállítást Adrian Papahagi, a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetem bölcsészkarának professzora, filológus, irodalomtörténész és könyvtörténész találta ki, tervezte meg és kivitelezte, kétéves szakmai projektje lezárásaként. A jól átgondolt koncepció alapjául a Román Akadémia Könyvtárában őrzött 21 darab kiválasztott 12-16. századi kódextöredék szolgált, amely egyfelől a középkori és kora újkori Kolozsvár és közvetlen térsége kéziratos kultúrájáról, egyházi intézményeinek írásbeliségéről, műveltségéről, sokirányú és többrétegű könyves múltjáról adott áttekintést, másfelől érzékeltette annak a folyamatnak az állomásait, amelynek során a középkori kódex leveleiből a 16. századtól kezdődően újrahasznosított könyvkötészeti nyersanyag – pergamen könyvborító, előzéklap, könyvtestet, gerincet, sarkakat erősítő szegély vált. A kifeszített állatbőr éppúgy közszemlére tétetett, mint a belőle készült végtermék, a kódex és az abból kihasított lapok.
A tárlókba zárt eredeti dokumentumokat – töredékeket és hordozókönyveiket – jól kiegészítették a fölöttük digitális másolatokként megjelenített, esetenként virtuálisan rekonstruált teljes kódexek, kódexlevelek. A külföldön készült, majd importált és itthon használt-olvasott könyvek mellett bizonyosan helyi szkriptóriumokban másolt, túlnyomórészt liturgikus kódexeket is láthattunk. A feltehetően a bajor térségből származó, karoling minuszkulával írt 12. századi pszaltérium – egyike a kevés kiállított teljes kéziratnak –, bármilyen értékes is, nyilvánvalóan nem a középkori Kolozsvár könyves múltjának emléke. Ezzel szemben a tárlóban mellette fekvő nagyméretű, díszes kivitelezésű 15. századi zsoltároskönyv, amelynek mindössze egyetlen lapja maradt fenn, már minden bizonnyal a kolozsvári ferencesek helyben készült és használt kódexéből származik.
Adrian Papahagival, a kiállítás létrehozójával kutatócsoportunk évek óta kiváló szakmai kapcsolatot ápol. 2018-ban együtt dolgozott teamünk egyik tagjával, Gilányi Gabriellával egy 15. századi erdélyi kottás zsolozsmakódex, az ún. Kolozsmonostori antifonále rekonstrukcióján. Az antifonále korábban ismert, Budapesten, az MTA Könyvtára Kézirattárában, valamint a MNL Országos Levéltárában őrzött töredékanyagát ugyanis Papahagi a kolozsvári Román Akadémia könyvtárában talált további két fragmentummal bővíthette.
Az együttműködésből végül közös tanulmány született, amely a töredékkutatás egyik legrangosabb nemzetközi folyóirata, a Fragmentology 2019-es számában jelent meg (itt olvasható). Papahagi jóvoltából a középkori magyar zenetörténet két további kulcsfontosságú forrása is új lapokkal egészülhetett ki: a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplom 16. század elején másolt, jelenleg a gyulafehérvári Batthyaneumban őrzött misekódexe (az ún. Kolozsvári graduále) három, a Román Akadémia könyvtárában feltárt, a 17. században kötésként felhasznált lapja lefejtve és restaurálva áll immár a kutatás rendelkezésére.
A váradi székesegyház hatalmas díszkódexe, a 15. század végi Váradi („Zalka-”) antifonále győri korpusza, valamint testvérkódexe, a csupán néhány töredéke alapján azonosítható Váradi-graduále pedig ugyancsak egy-egy töredékkel lett gazdagabb Papahagi kutatásainak köszönhetően. Mind a Kolozsmonostori-antifonále, mind a Kolozsvári-graduále, mind a váradi kódexcsalád összesen hét töredéke szerepelt a FRAGMED kiállításon.
Kutatócsoportunk két fiatal egyházzenész-tagja, Gaál Eszter és Enyedi Mózes aktívan is közreműködött a kiállítás ünnepélyes megnyitóján: énekes előadásuk nyomán a szélesebb közönség előtt is nyilvánvalóvá vált, hogy a középkori kottás kódextöredékek nemcsak a történeti-filológiai rekonstrukció tárgyaiként szolgálhatják a kutatást, de a rajtuk megőrződött énektételek 700 év elmúltával is eleven dallamokként idézhetik meg a középkor itthon művelt egyszólamú zenei magaskultúráját.
A kiállítás megnyitójáról készült összeállítás a TVR Cluj oldalán itt látható.
A Faclia kolozsvári napilap szöveges tudósítása a megnyitóról itt olvasható.
Az Adrian Papahagival készített interjú a Via Cluj Tv oldalán itt érhető el.
