A Bölcsészettudományi Kutatóközpont „Lendület” Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport Havi Színes címmel indított rovatának márciusi számában megjelent a kutatócsoport tagja, Borbás Benjámin Megtalálták – imádták – földbe taposták. A legendás Szent Kereszt-ereklye sorsa 1187 után című írása a BTK Történettudományi Intézet honlapján.
Részlet a cikkből:
Megtalálták – imádták – földbe taposták.
A legendás Szent Kereszt-ereklye sorsa 1187 után
„Végül, ami a keresztet illeti, annak birtoklása hatalmas előny nekünk, és nem adhatjuk azt át, hacsak nem tudnánk ezáltal valami előnyt szerezni az iszlám számára” — írta Szaladin egyiptomi szultán I. (Oroszlánszívű) Richárd angol királynak, midőn 1189-ben a békefeltételekről tárgyalt az Akkó vára alá érkező keresztényekkel. Nem másról volt szó, mint a Szent Kereszt-ereklyéről, vagyis a Jézus keresztfájának egy darabját aranyfoglalatba záró relikviáról.
Agnolo Gaddi: A szent kereszt megtalálása, 1380 (Basilica of Santa Croce, Firenze)
A kereszt a Jeruzsálemi Királyság legszentebb kultikus tárgyának számított. A Szent Sír templomában őrzött ereklye a latin pátriárka oltalma alatt állt, aki a királyság jelentősebb katonai akciói során magát a kereszt-ereklyét is csatába vitte. Úgy tartották, hogy különleges erővel bír a hadban és győzelemre segíti a keresztényeket, ezért közvetlenül a királyi zászlótartó mellett helyezték el az összecsapások során. Igaz ugyanakkor, hogy már a 12. század elején is több alkalommal szót emeltek a királyságból történő kivitele ellen. II. Balduin jeruzsálemi királyt gyakorta érték támadások, mondván, veszélybe sodorja a csodás tárgyat azáltal, hogy a kockázatos, határon túli hadjáratokra is magával viszi. A Szent Kereszt harcközbeni alkalmazásának szemléletes példáját olvashatjuk Aacheni Albert első keresztes hadjáratról szóló históriájában, eszerint I. Balduin király egy vesztésre álló csatában a „megmenekülés és győzelem reményében” hozatta elő és vetette be a kincset, hogy katonáiban újra felszítsa a harci lángot.
A becses tárgyat a Szentföldre látogató keresztesek is felfokozott várakozással keresték fel, néhányuknak az is megadatott, hogy annak egy darabját megszerezve térhessenek vissza Európába. Így ajándékozott belőle egy szilánkot I. Balduin jeruzsálemi király is I. Sigurd norvég királynak 1110-ben, a norvégok keresztes hadjárata alkalmával.
A harcok miatt gyakran komoly veszélynek kitett relikvia azonban sorsát nem kerülhette el. 1187-ben, a keresztesek számára katasztrofális kimenetelű hattīni csatában a Szent Kereszt-ereklyét Szaladin szultán megkaparintotta, s többet nem is került már keresztény kézre.
