Thaly Kálmán Rodostó és a bujdosók sírjai című könyvének francia fordítása nemrég jelent meg a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, Tóth Ferenc gondozásában. A Márvány-tenger partján fekvő mai török város, Tekirdağ, egykori nevén Rodostó a magyar történelem egyik legismertebb külhoni emlékhelye. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai vándorlásának utolsó stációjaként híressé vált kis kikötőváros magyar nemzeti örökségünk szerves része, amely a török-magyar kapcsolatok történetének egyik felemelő időszakára emlékeztet minket. A Rodosto et les Tombes des Émigrés című kötet bemutatójára 2022. május 6-án 16 órakor kerül sor a Gül Baba Kulturális Központban.
A rodostói magyar emigráció kutatásának történetében fontos mérföldkőnek számított Thaly Kálmán a Rodostó és a bujdosók sírjai című munkájának 1889-es megjelenése. Amíg a Rákóczi-emigráció történetével kapcsolatos kutatások legtöbbje elsősorban a bujdosó fejedelem és környezetének legjelentősebb tagjainak, mint például a krónikás Mikes Kelemen tevékenységére irányul, e kötetben szó esik olyan viszonylag háttérbe szorult személyekről is, akik a rodostói magyar emigráció második, harmadik, vagy még későbbi nemzedékeihez tartoztak és beleolvadtak a rodostói levantei keresztény családok nemzetközi közösségébe.
E most megjelent kötet egy ilyen beolvadt család – a rodostói Kőszeghyek – történetének állít emléket. Thaly kutatásai szerint Kőszeghy família eredetének szálai Felső-Magyarországra, nevezetesen Ung vármegyébe vezettek, ahol a család tagjai a 17. század végén az Ungvár melletti Őrdarma településen éltek. Kőszeghy János apja, Kőszeghy Pál Bercsényi személyi titkára volt, aki tanult, művelt humanista író hírében állt. A gyermekei – János és a Mikes Kelemen által is gyakran emlegetett Zsuzsi – követték Bercsényit az emigrációba, és végül Rodostóban telepedtek le. A család utolsó tagja, Kőszeghy Cecília (Cecile de Kessegh) nem sokkal Thaly és társai Rodostóba való érkezése előtt hunyt el.
Thaly klasszikus munkájának francia fordítása az egykori rodostói magyar bujdosó közösségben élő Kőszeghy família franciaországi leszármazottai, a Saïh család levéltárából került elő nemrég. A kézirat érdekessége, hogy annak fordítója, Élisabeth Sugár (Sugár Erzsébet) szintén emigráns magyarként került külföldre a 20. század derekán és a Saïh család iránt érzett barátságból készítette le Thaly Kálmán Rákóczi és bujdosó társai földi maradványait felfedező romantikus elemekkel ötvözött történeti útleírásának francia változatát. A színes képekkel gazdagon illusztrált kötetet téma kutatói (Tóth Ferenc, Fodor Gábor, Csorba György és Élisabeth Saïh) bevezető tanulmánnyal és hasznos jegyzetekkel látták el.
A kötet ünnepélyes bemutatójára 2022. május 6-án, pénteken 16 órakor kerül sor a budai Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelyen (1023 Budapest, Mecset u. 14.)
