2022 júliusában láttak napvilágot a Vidéktörténeti osztály munkájának eredményeként a Forrásvidékek. Visszaemlékezések a 20. századra, valamint az Ismeretlen Alföld – A táj területi egyenlőtlenségei a 20. század elején, továbbá német nyelven a 19. század első felében a Moson vármegyei agrárpiacosodás feltételrendszeréről szóló Wiens Anziehung. Die Bedingungsgefüge der Agrarkommerzialisierung im Komitat Wieselburg in der ersten Hälfte der 19. Jahrhunderts című kötetek.


forrasvidekek boritoA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti együttműködés keretében Csikós Gábor, a BTK Történettudományi Intézetének munkatársa, a „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport tagja szerkesztésében, Ritter György bevezető tanulmányával megjelent a Magyar vidék a 20. században című könyvsorozat 8. kötete Forrásvidékek. Visszaemlékezések a 20. századra címmel. A 384 oldalas kötetben tematikus bontásban és mozaikos formában közölt visszaemlékezések a vidék társadalmának nézőpontjából mutatják be Magyarország 20. századi történelmét. 

A kapcsolatok történetein túl az adatközlők beszélnek az őket vagy közösségüket ért erőszakról és a boldogulás lehetőségeiről is. Az elbeszélések különös értékét adja, hogy a megszólalók utolsó képviselői annak a nemzedéknek, amelynek tagjai nagyrészt még a hagyományos paraszti kultúra értékrendjében szocializálódtak, így a társadalmi változásokat is ebből a keretből értékelték.

A címnegyed és a tartalomjegyzék itt tekinthető meg.


szilagyi zsolt ismeretlen alfold b1Szilágyi Zsolt a Debreceni Egyetem BTK Történelmi Intézetének munkatársa és a „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport tagja. A vidék vonzásában című könyvsorozat harmadik köteteként megjelent Ismeretlen Alföld – A táj területi egyenlőtlenségei a 20. század elején című 476 oldalas monográfiája nem az alföldi táj megszokott képét nyújtja. Lapjain olyan, egymás mellé illesztett „röntgenfelvételek” sorakoznak, melyeken keresztül feltárulhat részben a századfordulós, részben a két világháború közötti trianoni Alföld eddig sok tekintetben ismeretlen anatómiája. A kvantitatív történetírás módszereivel azok a gazdasági-társadalmi-földrajzi szövetek (struktúrák) válnak érzékelhetővé, amelyek korábban rejtve maradtak. Az elmúlt évtizedek digitális forradalma, az adatok tömeges feldolgozása, a térinformatikai eszközök alkalmazása és a tudományterületek között megélénkülő tudástranszfer mind-mind egy eddig ismeretlen múlt elbeszélése előtt nyitnak ajtót.

Vajon valóban elmaradott, fejletlen volt Kárpát-medencei viszonylatban az Alföld, ahogyan azt a történeti kánon még mindig tartja? Trianonnak valóban olyan súlyos gazdasági következményei voltak Magyarországra, az Alföldre nézve, mint ahogyan azt történetírásunkban a közelmúltig uralkodó veszteségnarratíva sugallta? Milyen jelentés tulajdonítható a táji átalakulás folyamatában a többszöri éghajlatváltozásnak az elmúlt századok alatt? Mit jelent az alföldi modernizáció, és ebben milyen szerep jutott a tanyáknak, a vasútnak és a vízszabályozásnak? Hogyan alakult át a táj társadalma, milyen volt a 20. század első harmadában az alföldi vándormozgalom? Végül hogyan jellemezhető, értelmezhető a településhálózaton belül a piacközpontok helyzete és szerepe közvetlenül Trianon után? A kötetben ezekre a kérdésekre találhatunk választ. A szerző Előszava itt olvasható.


horvathgergely borito. nyomdanak 4szin page 001Horváth Gergely Krisztián, a BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, a a „Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport vezetője Wiens Anziehung. Die Bedingungsgefüge der Agrarkommerzialisierung im Komitat Wieselburg in der ersten Hälfte der 19. Jahrhunderts című monográfiája a Publikationen der ungarischen Geschichtsforschung in Wien című könyvsorozat 18. köteteként jelent meg. A 404 oldalas kiadvány a 2013-ban megjelent Bécs vonzásában. Az agrárpiacosodás feltételrendszere Moson vármegyében a 19. század első felében című kötet a Lajtán túli olvasók számára készült rövidített változata.

A történeti Moson vármegyét kettészelő trianoni békeszerződést követően a megye Ausztriához került része teljesen más pályán fejlődött tovább. A kötet abba a világba enged betekintést, amikor a birodalmi fővárossá fejlődő Bécs rohamosan növekvő népessége akkora keresletet támasztott a mezőgazdasági termékek iránt, ami a korabeli Moson megyét gazdasági hátországává avatta. A főváros ellátásában aktívan részt vett a jobbágyparaszti népesség is.

A kötet azt a keretrendszert rekonstruálja, ami egykoron lehetővé tette az úrbéres népesség országhatáron túlnyúló kereskedését, az útlevélügy szabályozásától a piaci rések felismeréséig. Az előszó itt olvasható.


Vásárlási és rendelési információk