2022. szeptember 14. és 17. között került sor a Musical Interactions 1400-1650 nemzetközi zenetörténeti konferenciára Prágában, a Cseh Zenei Múzeumban, valamint a Károly Egyetem Zenetudományi Tanszékén. Az elsősorban a késő középkor és kora újkor közép-európai többszólamú zenéjét, s annak nyugat-európai modelljeit a középpontba állító konferencián a hagyományosan az egyszólamú gregorián énekanyaggal foglalkozó magyar zenei medievisztika különleges színfoltként jelent meg a „Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport három tagja, Czagány Zsuzsa, Gilányi Gabriella és Göbölösné Gaál Eszter jóvoltából.
Göbölösné Gaál Eszter, Czagány Zsuzsa és Gilányi Gabriella
Szereplésünk a konferencián rendkívül sikeresnek bizonyult, mind külön-külön, mind együtt, hiszen előadásaink szervesen kapcsolódtak egymáshoz. Mindhárman a Lendület-csapat legfrissebb helyszíni kutatásainak eredményeiből válogattunk: a munka és módszereinek alapszintű bemutatását követően a budapesti Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárának cseh kódextöredékeit (Czagány Zsuzsa), a debreceni Tiszántúli Református Egyházkerületi Nagykönyvtár (Gilányi Gabriella), valamint a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár (Göbölösné Gaál Eszter) egy-egy kivételesen érdekes fragmentumát tárva a közönség elé.
Cseh kottás breviáriumtöredék a budapesti Központi Papnevelő Intézet Pálos Könyvtárának gyűjteményéből
Azokra a töredékekre összpontosítottunk, amelyeket legújabb, hazai és külföldi gyűjteményekben végzett helyszíni kutatásaink során tártunk föl, s amelyek nemcsak elsődleges liturgikus-zenei tartalmuknak köszönhetően tarthatnak számot a szakma érdeklődésére, hanem hordozókönyveik és tulajdonosaik szövevényes kapcsolatrendszere miatt is.
Gerincerősítő kódextöredékek egy utrechti antifonáléból a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtárban
Az aprólékos vizsgálat nyomán fölsejlő kultúrtörténeti háttér adott esetben olyan távoli pontok, események, intézmények és személyek közötti összefüggésekre világíthat rá, amelyek egyébként rejtve maradnának a kutatás előtt. A Pálos Könyvtár azonos, csehországi anyakódexből származó töredékcsaládjai és ezek hordozókönyvei mögött a 17. századi pozsonyi evangélikus gyülekezet kevéssé ismert tagjainak életútja, könyvvásárlási és könyvgyűjtési szokásai tárultak föl.
A debreceni Nagykönyvtár „rajnavidéki” kottaírással írt antifonále-töredéke
A debreceni Nagykönyvtár gyűjteményében fennmaradt, hagyományosan „rajnavidékinek” nevezett kottaírással írt kora 15. századi kódextöredék és hordozója hátterében a magyar diákok kora újkori utrechti peregrinációjának szálai bontakoztak ki, a nagyváradi fragmentulumok pedig a középkori Szent Márton-história különleges németalföldi (utrechti) szöveg- és dallamváltozatának újabb forrását adták a kutatás kezébe.
A nagyváradi-utrechti kódextöredékek tartalmának azonosítása
A nagyváradi töredékek egyúttal abban is megerősítettek bennünket, hogy a mégoly apró, a könyvek gerincét kívül és belül erősítő pergamencsíkokat is érdemes tüzetesen megvizsgálni, hiszen a szerencsés véletlennek köszönhetően olykor éppen egy-egy árulkodó, s ezért eredetmeghatározó erővel bíró szöveg- vagy kottarészletet őriztek meg.
Az esemény a CELSA “Musical Interactions between the Low Countries and Central Europe, 1400–1650”, illetve az EXPRO “Old Myths, New Facts: Czech Lands in the Centre of 15th-century Music Developments” nemzetközi kutatási projektek részeként valósult meg.
A konferencia honlapja és teljes programja elérhető itt.
Valamennyi kép a szerző tulajdona.
