Pálffy Géza, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője két angol nyelvű kötetének közép-európai bemutatóját 2022. november 22-én tartották népes nemzetközi hallgatóság előtt a bécsi Collegium Hungaricumban.
Pálffy Géza két bemutatott könyve közül az egyik az Indiana University Press kiadásában 2021-ben napvilágot látott Hungary between Two Empires 1526–1711 című monográfia, a másik pedig a 2020-ban a jeles középkorász-professzorral, Bak M. Jánossal közösen Crown and Coronation in Hungary 1000–1916 A.D. címmel publikált tudományos ismeretterjesztő kiadvány volt.
A kötetek német nyelven megtartott bemutatóját nagy érdeklődés kísérte. A rendezvényt a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója, ifj. Bertényi Iván nyitotta meg és moderálta.
Pálffy Géza amerikai monográfiáját Thomas Winkelbauer professzor, az Institut für Österreichische Geschichtsforschung volt igazgatója, a kora újkori Habsburg Monarchia történetének egyik legelismertebb szakértője mutatta be.
Pálffy Géza amerikai monografiáját Thomas Winkelbauer professzor mutatta be
A professzor amellett, hogy részletesen áttekintette a kötet tartalmát, még olyan komplex szemléletű, alapvető összefoglalónak is nevezte azt, amely eredményesen szakít a korábbi nemzeti romantikus mítoszokkal, és érzékletesen tekinti át azokat a 16–17. századi legfontosabb politikai, katonai, felekezeti és etnikai változásokat, amelyek mind Magyarország, mind a Habsburg Monarchia históriájában sorsdöntő jelentőséggel bírtak.
Majd a Crown and Coronation in Hungary 1000–1916 A.D. című kötetet Pálffy Géza maga prezentálta egy olyan önálló előadásban, amely részletesen bemutatta a Lendület Kutatócsoport munkáját, legfőbb felfedezéseit, magyarországi és külföldi kiadványait az elmúlt évtizedben.
Az angol koronakönyvet és kutatócsoportja legfőbb felfedezéseit Pálffy Géza ismertette
A Bloomingtonban kiadott Hungary between Two Empires 1526–1711 című kötet egy új magyar történeti sorozat(Studies in Hungarian History) nyitódarabja. amelyet Borhi László, az Indiana University professzora, a BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója szerkeszt. Az igényes angol fordítás David Robert Evans munkáját dicséri.
A monográfia a három részre szakadt Magyarország 1526 és 1711 közötti történetét – a 19–20. század különféle romantikus és nemzeti narratívái helyett – mindenekelőtt a két korabeli birodalom, az Oszmán Birodalom és a Habsburg Monarchia keretében és határán, a nemzetközi folyamatok és különféle alapvető kihívások, kényszerpályák, pozitív és negatív változások ismeretében vizsgálja. A magyar történelem egyik legkritikusabb, politikai, igazgatási, etnikai és társadalmi szempontból egyaránt sorsfordító időszakát a szerző szerint csak így érthetjük és ítélhetjük meg a korábbiaknál reálisabban. Emellett a kötet tudatosan törekszik a 16–17. század komplex bemutatására, a politika- és hadtörténet mellett részletesen elemzi a korszak legfőbb társadalmi, gazdasági, etnikai, egyházi-felekezeti, nyelvi-irodalmi és kulturális jelenségeit és változásait, amelyek még európai viszonylatban is figyelmet érdemelnek. A könyv kemény- és puhatáblás kiadásban egyaránt megjelent – az amerikai kontinensen itt, Európában és Ázsiában pedig itt rendelhető meg.
A nemzetközi olvasóközönséget a kötetben mintegy félszáz fekete-fehér illusztráció, több mint egy tucatnyi térkép (kollégánk, Nagy Béla munkái, amelyek jelentőségét Winkelbauer professzor a bemutatón külön is méltatta), közel félezer tételes válogatott bibliográfia, valamint történeti kronológia, glosszárium, illetve uralkodó- és főméltóságjegyzékek segítik. A kiadó honlapján (a Praise fül alatt) a munkát olyan világhírű professzorok ajánlják, mint Robert J. W. Evans, Howard Louthan, Nicolette Mout, Charles W. Ingrao és Graeme Murdock. A könyv világszerte szélesebb körben segíteni kívánja a mohácsi csata és a szatmári béke közötti magyar történelem alaposabb és objektívabb megismerését. Ezt az eddig napvilágot látott tíz recenzió is jelentős mértékben elősegíti, amelyek mindannyian elismerő módon szólnak a kötetről.
A könyvbemutató nagyszámú nemzetközi hallgatóság előtt zajlott
A nemrég elhunyt Bak M. János (1929–2020) és Pálffy Géza angol monográfiája – a Szent Korona Kutatócsoport több kiadványához hasonlóan – a BTK Történettudományi Intézet és a koronázási palástot mind a mai napig őrző Magyar Nemzeti Múzeum közös kiadásában jelent meg. A 264 oldalas, több mint 100 színes képpel illusztrált kötet a legújabb kutatásokat összegzi a Szent Korona eredetéről és kalandos történetéről, valamint a magyar király- és királyné-koronázásokról Szent Istvántól IV. Károly uralkodásáig. A monográfia a trónöröklés történetével kezdődik, majd a királyavatások helyszíneit és időpontjait, egyházi és világi ceremóniáit, valamint főszereplőit tárgyalja, végül a koronázási jelvényeket mutatja be, részletesen követve a Szent Korona viszontagságait a középkortól egészen a 20. századig, többek között a kutatói team két kiadást megélt tanulmánygyűjteményére építve. Az eddigi összefoglalókkal ellentétben a kötet – a klasszikus koronázási jelvények mellett – a ceremóniák gyakran elfeledett egyházi és alkalmi kellékeinek (keresztek, zászlók, pálcák, érmek stb.) is külön figyelmet szentel, kapcsolódva a kutatócsoport ezekről újonnan közzétett monográfiáihoz és katalógusaihoz.
Hasonló történeti indíttatású összefoglalást – mint erre a bécsi bemutatón Pálffy Géza is felhívta a figyelmet – angolul még sohasem tettek közzé, Kovács Éva és Lovag Zsuzsa 1988. évi, valamint Tóth Endre és Szelényi Károly 1996. évi angol nyelvű kötetei ugyanis elsősorban magukra a koronázási jelvényekre és művészettörténeti vizsgálatukra összpontosítottak. A magyarság nemzeti kincsét több évszázada vizsgáló elődök munkáira is építve Bak M. János és Pálffy Géza az elmúlt negyedszázad legfrissebb kutatási újdonságait osztja meg a nemzetközi közönséggel. Az A/5 alakú, keménytáblás kiadvány igényes tervezése és tördelése Borbély Judit és Bertók Krisztina munkáját dicséri.
