Moldvai csángó mondakatalógus: Típus és motívumindex címmel jelent meg Magyar Zoltán, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársának új kézikönyve, amely a moldvai magyarok mondahagyományát mutatja be a teljesség igényével.


moldvai btkA Moldvai csángó mondakatalógus I. és II. kötetének borítói

A Moldvai csángó mondakatalógus a nemzetközi folklorisztika első olyan monográfiája, amely típus- és motívumindex formájában, nagyszabású adatbázis alapján, műfaji tekintetben átfogó igénnyel mutatja be egy nagy múltú európai etnikai csoport mondahagyományát. A kézikönyv két kötete a magyar népi kultúra archaikus rétegét képviselő moldvai magyarság hagyományvilágának több évszázados örökségét foglalja össze a középkor századaitól egészen napjainkig, egyesítve magában sok-sok generáció kulturális hagyatékát és teremtő képzeletvilágát. E mű az összmagyar népköltészeti hagyományok részét képező, többnyire az erdélyi magyar folklórban gyökerező, ám sok tekintetben sajátos arculatú, gazdag és változatos mondavilágba nyújt betekintést.

A Kairosz Kiadó gondozásában, 1030 oldal terjedelemben megjelent Moldvai csángó mondakatalógus a szerző által 2018-ban kiadott, 12 kötetes A magyar történeti mondák katalógusa, és a 2021-ben publikált, 4 kötetes Erdélyi-magyar hiedelemmonda-katalógus folytatásaként egy látens trilógia harmadik darabja. E mű létrejötte több mint három évtizedet felölelő kutatómunka eredménye. Számottevő mértékben megjelenik benne a mondakutató elődök folklórgyűjtői és folklórelméleti teljesítménye, ám elkészítését – akárcsak a másik két mondakatalógus esetében ‒ a rendszerváltás utáni évtizedek tudományos hozadéka tette lehetővé. A teljességre törekvő adatbázis (a Moldvai Csángó Szövegfolklór Archívum) nélkül ugyanis nem lett volna lehetséges e szövegkorpusz átfogó igényű rendszerbe foglalása. Az archívum jelenleg közel 9000 folklórszöveget tartalmaz, és megközelítőleg 50.000 ezer metaadat került be az első kötet részét képező típusmutatóba, valamint a második kötetben található motívumindexbe.

somoska1Gyűjtés közben Moldvában. Fotó: Gombosi Beatrix (2022)

A katalógus első kötete típusmutató formájában jeleníti meg a rendkívül gazdag és sokszínű moldvai csángó mondahagyományt.

moldva 1cimlap page 001E kötet fejezetekre tagolva tekinti át azokat a főbb témacsoportokat, melyek kisebb-nagyobb szegmensét képezik a moldvai magyarság prózaepikájában is e műfajnak. A katalógus hangsúlyos részét alkotják mindazok az eredetmagyarázó mondák és biblikus apokrif hagyományok, melyek a középkori kultúra szájhagyományozott örökségeként e tájegységen maradtak fenn legnagyobb változatosságban. A kötet részét képezik a moldvai magyarok alapítási hagyományai, történeti mondái és történelmi emlékezetének más szövegemlékei, továbbá elkötelezett katolikusságukkal összefüggésben vallásos témájú mondáik. Részben ide sorolható a túlvilágjárásról szóló különleges elbeszélés-repertoár is. A kötet második felét a moldvai magyarok körében fennmaradt hiedelemmondák regisztere alkotja, amelyben nagyobb tartalmi egységek szólnak a sors és előjelek, a halál és halottak hiedelemköréről éppúgy, mint a különféle természetfeletti lényekről, valamint a mágikus tudású és képességű személyekről, a mitikus állatokról és növényekről, a mindennapi mágiáról szóló narratív képzetkörig. A kötetet a moldvai csángó szövegfolklór bibliográfiája zárja.


A katalógus második része az első kötetben közreadott típusmutató tudományos segédanyaga és elméleti szintézise.

moldva 2cimlap page 001E kézikönyv első fele egy alfabetikus rendben közzétett, a tárgyszó szövegkörnyezetére is utaló motívumindex. E kiegészítő alkalmazás által válik igazán használhatóvá az előző kötet anyaga, hiszen a tárgyszavas mutató révén a keresett motívum népköltészeti beágyazottságáról és sokszínűségéről is fogalmat alkothat, a feltüntetett típusszámok segítségével pedig az eredeti helyekre is visszakereshet az olvasó. A motívumindexet egészíti ki a moldvai csángó mondákat a nemzetközi párhuzamokkal egybevető konkordanciajegyzék, továbbá az a könyvnyi terjedelmű tanulmány, amely a moldvai magyar etnikai csoport történetét és főbb kulturális jellemzőit, a moldvai csángó szövegfolklór kutatástörténetét, valamint a műfaji klasszifikáció alapját és előfeltételét képező adatbázist ismerteti. A kötet második felében a moldvai csángó mondahagyomány leginkább tájspecifikus témakörei és típusai kerülnek bemutatásra a magyar szent királyok narratív hagyománykörén át a csíksomlyói kegyhely legendaköréig, egy, csakis a moldvai folklórból ismert kincsmondától a táltos és a szépasszony regionális hiedelemköréig bezárólag.