Mit csinál egy archeogenetikus? Miként lehet kinyerni és láthatóvá tenni a DNS-t? Hogyan lehet kiolvasni az akár több ezer éves csontokból származó genetikai információt? Az Archeogenomikai Intézet bemutatásakor ilyen és ehhez hasonló kérdések nyomába eredtünk

agi5

Mende Balázs antropológusként végzett, de ma már a laboratórium fejlesztése és menedzselése a legfőbb feladata az intézeten belül. A filmben arról mesél, hogy a vizsgálatok elvégzéséhez a koponya sziklacsonti része a legalkalmasabb. Ez utóbbi tartalmazza az archaikus DNS-t a lehető legnagyobb mennyiségben és a lehető legjobb állapotban. Oravecz Viktória laboratóriumi asszisztens, biológus azt mutatja be, hogyan lehet a fogakból kinyerni az elemzés alapját képező csontport. 

agi2

Megyes Melinda és Heltai Botond az intézet laboratóriumi asszisztensei, akik a DNS kinyerésének szigorú szabályaiba vezetik be a nézőket. Megmutatják a tiszta pre-PCR és a két emelet távolságban elhelyezkedő post-PCR-laboratóriumot. A laboratóriumi munka célja, hogy a DNS-ekből minél több és megbízhatóbb örökítőanyagot nyerjenek ki. Heltai Botond a banán egyszerű példáján szemlélteti, hogyan lehetséges a DNS kinyerése. A DNS-kivonás archaikus mintákból körülbelül másfél nap, ez a látványos példa azonban pár perc alatt elvégezhető. A folyamat szekvenálással zárul, és tulajdonképpen a minta itt fordul át bioinformatikai adattá.

agi3

Gerber Dániel bioinformatikus a nyers adatokkal dolgozik tovább: a DNS-állományt rekonstruálja, majd ezután következhet az adatbázisban található mintákkal való összehasonlítás. Ez lehetővé teszi a különböző vizsgálatokat, úgymint a populációgenetikát, a klinikai vizsgálatokat, a fenotípusos jegyek (szem-, bőr-, hajszín) áttekintését. Azt is elmondja, hogy az S13-as egyed koponyájából hogyan készült el a Jelenának keresztelt nő arcrekonstrukciója, amelynek elkészítését a DNS szolgáltatta. Gyuris Balázs archeogenetikus, molekuláris biológus jelenleg egy temető vizsgálatán dolgozik. Az eredmények kiértékelésénél régészeket, történészeket és más tudományterület képviselőit vonják be.

agi6

Szécsényi-Nagy Anna, az intézet vezetője arról mesél, hogy a Kárpát-medence valamennyi történeti korszakához tartozó népességet vizsgálják, valamint a magyar etnogenezis alapvető kérdéseire keresik a választ. A munkatársak részt vesznek a HistoGenes ERC projektben is, amelynek célja a Római Birodalom bukása utáni Kelet-Közép-Európa népességtörténetének mélyebb megismerése a nagy népvándorlások alatt, valamint a kora középkori politikai és kulturális változások időszakában. 

Fotók: Szilágyi Adrienn projektvezető