2021-ben világszerte Dante Alighieri halálának 700. évfordulójára emlékezett a tudomány és a művészet. A magyar vonatkozású eseményekről a BTK Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának munkatársa, Draskóczy Eszter készített összefoglalót, aki a Magyar Dante Bizottság tagjaként hozzájárult a programsorozat sikeres szervezéséhez és megvalósításához.


A magyar kulturális, művészeti és tudományos élet számos intézménye, közössége és képviselője érezte kötelességének méltóképpen megünnepelni Dante Alighieri halálának 700. évfordulóját. 2021-ben egymást követték a Dante emlékét felidéző programok: koncertek, kiállítások, színházi előadások. A Magyar Állami Operaházban például szeptember 12-én mutatták be Liszt Dante-szonátáját, és részleteket játszottak ifj. Ábrányi Emilnek a 600. évfordulóra komponált Paolo és Francesca című operájából; a Zeneakadémián Szerelem és pokol címmel Kiss Péter adott zongorakoncertet, ahol Dante és Petrarca szövegeit Jászberényi Gábor olvasta fel; a Katona József színházban pedig továbbra is látható a Pokol monodráma-változata Gyabronka József előadásában.

A PIM kamarakiállítása – „Silány időből az örökkévalóba”. Dante hatása a magyar irodalomban, képzőművészetben és zenében (kurátor: Pál József irodalomtörténész, az SZTE Olasz Tanszékének egyetemi tanára) szeptembertől december végéig tartott nyitva.

silany idobol kiallitas

Dante univerzuma című, az EMMI és az MMA által finanszírozott kiállítás 50 kortárs képzőművész Dante-ihletésű műveit mutatja be öt helyszínen, mely 2022. február 20-ig a szegedi REÖK-palotában tekinthető meg; valamint 2021 szeptember–októberben a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban rendeztek Dante 700 című kiállítást.

Az életmű tudományos feldolgozása jegyében jelentek meg Danténak szentelt folyóiratszámok illetve tematikus egységek folyóiratszámokon belül (Tiszatáj 2021. szept. LXXV. évfolyam, 9. szám; Ezredvég XXXI. évfolyam, 2021/5. szeptember–októberi szám; Országút 2021. szeptember; kolozsvári Helikon 2021/18. szám; Magyar Filozófiai Szemle és a Neohelicon 2022-ben megjelenő számai, Antikvitás és Reneszánsz 2021/2; Studi Finno-Ugrici 2021/2), beszélgetések (például az Új Ember képviseletében Bodnár Dániel interjúsorozata hazai dantistákkal), ismeretterjesztő cikksorozatok (mint Mátyus Norbert Dante-kisokosa), cikkek (pl. Draskóczy Eszter a Credo 2021/2-es számában az 1521-es első magyar Dante-idézetről), zajlottak előadások, előadássorozatok, nagyszabású és kisebb konferenciák.

2021. szeptember 13-án az ELTE Egyetemi Könyvtárban bemutatták az ELTE Bölcsészettudományi Kar Filozófia Tanszék ny. egyetemi tanára, a Magyar Dantisztikai Társaság elnöke, Kelemen János akadémikus szerkesztésében megjelent Dante: Pokol-kommentárt, amelyben a Magyar Dantisztikai Társaság hét tagja magyarul először értelmezte sorról sorra a „szent költemény” első canticáját. A könyvbemutató után Dr. Borhy László, az ELTE rektora az ELTE, a Magyar Dante-kutatók, a hazai olasz és irodalomtörténeti tanszékek nevében megkoszorúzta Dante és Vergilius szobrát az ELTE rektori hivatalának kertjében (1056 Szerb u. 21–23). 

kommentar szobor

A római Aracne kiadónál készült el Vígh Éva, az SZTE Olasz Tanszékének egyetemi tanára, az Antikvitás és Reneszánsz: Források és Recepció kutatócsoport vezetője és Draskóczy Eszter, a BTK ITI tudományos segédmunkatársa szerkesztésében a Quella terra che 'l Danubio riga. Dante in Ungheria című kötet, amelyben tizennyolc magyar, illetve Magyarországon élő és tanító kutató mutatja be a magyar Dante-recepcióval kapcsolatos eredményeit olasz illetve angol nyelven.

Az emlékév programjainak – melyeknek felsorolása itt korántsem teljes – és a tudományos eredmények közlésének jelentős része a Dante-centenárium tudományos és kulturális eseménysorozatának szervezésére alakult Comitato Dantesco Ungherese – Magyar Dante Bizottság egészének vagy tagjainak (Pál József, Kelemen János, Draskóczy Eszter) közreműködésével valósult meg, az SZTE és EMMI anyagi támogatásával. A programsorozat eseményeiről a dante700.hu honlap nyújt átfogó tájékoztatást.

magyar dante bizottsag jj 450x330A Magyar Dante Bizottság tagjai Olaszország Budapesti Nagykövetségén (balról jobbra):
Kelemen János akadémikus, az ELTE professzora; Draskóczy Eszter, a BTK ITI munkatársa; Manuel Jacoangeli nagykövet; Pál József irodalomtörténész, az SZTE professzora. 

A programok közül a tudományos szempontból leglényegesebbnek a két novemberi Dante-konferenciát tekinthetjük. 2021 november 3–4-én a Római Magyar Akadémián (Collegium Hungaricum Roma) tartották a "Veggi sua dottrina / come può seguitar la mia parola" La Commedia nell’Europa centrale: ricezione, politica e scienza (A Komédia Közép-Európában: recepció, politika és tudomány) című olasz nyelvű konferenciát, amelyen 23 kutató mutatta be Dante Komédiájának néhány fő kérdésével, illetve a mű közép-európai és olasz recepciójával kapcsolatos eredményeit.

A Sapienza Egyetem professzora, Roberto Mercuri A Komédia és a modern regény születése témájú nyitóelőadásával indult a konferencia, amelyet két Dante forrásaival és olasz recepciójával foglalkozó szekció követett. A Roma Tre Egyetem professzora, Luca Marcozzi Dante és a romantikusok címmel, a Bolognai Egyetem tudományos munkatársa, Filippo Milani Giorgio Manganelli labirintusszerű Pokla címmel tartott kiváló előadást. A klasszikus irodalom nyomait vizsgálta Dante műveiben a téma két elismert kutatója: Maria Maślanka-Soro, a Krakkói Egyetem Olasz Tanszékének professzora két vergiliusi hely újraértelmezését mutatta be a Pokol XIII. és XX. énekében, a Cork Egyetem posztdoktori ösztöndíjasa, Leyla Livraghi pedig Statius hatásával foglalkozott előadásában. A Salentói Egyetem tanára, Giuseppe Antonio Camerino a dantei „látó-képesség” (spirito visivo) fogalmáról értekezett, az ELTE Olasz Tanszékének vezetője, Falvay Dávid pedig Szt. Bonaventura szerepéről a Komédiában és néhány dantei locus és Bonaventurának tulajdonított szövegek párhuzamairól. Az első nap délutáni szekcióiban politikai és filozófiai kérdéseket elemeztek az előadók: Hamza Gábor jogtudós a De Monarchia államfelfogásáról, Kaposi Márton filozófiatörténész a filozófia társadalmi szerepéről, Pál József pedig az 1920–21-es magyar Dante-megemlékezésekről és az évforduló kultúrpolitikai vetületeiről adott elő. Gian Piero Marchi, a Veronai Egyetem professor emeritusa a boldogságra vezetésről mint az állami és egyházi vezetők és a Komédia céljáról szólt; Rino Caputo, a Római “Tor Vergata” Egyetem nyugdíjazott professzora a Komédia és a Monarchia középpontjában álló békefogalomról, Horváth Kornélia a PPKE Magyar Irodalomtudományi Tanszék habilitált egyetemi docense pedig a Vita Nuova műfajelméleti kérdéseiről értekezett.

konferenza dante falvay david es roberto mercuri

A konferencia második napjának középpontjában a Komédia közép-európai befogadástörténete állt. Vígh Éva professzor Testbeszéd Dante Színjátékában címmel adott elő, kitérve a Budapesten őrzött Komédia-kódex, a „Codex Italicus I” miniatúráira. A Zágrábi Egyetem Olasz Tanszékének docense, Morana Čale a Pokol X. énekének három feldolgozását, elsősorban Ranko Marinković horvát regényíró megoldásait elemezte; míg Monica Fekete, a Babeș-Bolyai Egyetem tanára a kortárs román kultúrában megjelenő Dante-hatásokról tartott összefoglalót. Fordítási kérdésekkel foglalkozott előadásában Kristina Landa, a Bolognai Egyetem Szlavisztika Tanszékének tudományos munkatársa, aki a sztálini Oroszország Dante-fordításaiban a politikai aktualitás aspektusát tárta fel; Nádasdy Ádám, az ELTE Angol Nyelvészet Tanszékének professor emeritusa Anakronizmusok a Komédia fordításában címmel mutatott be példákat a magyar Dante-fordításokból. Öt előadó Dante magyarországi recepciójának egy-egy kérdéskörét tárgyalta: Sárközy Péter, a Sapienza Egyetem nyugalmazott professzora a Komédia magyar fordítástörténetének néhány epizódját mutatta be, különös tekintettel a 19. századi fortunára és Nádasdy Ádám Isteni Színjáték-fordítására; Lorenzo Marmiroli, az SZTE Olasz Tanszékének tanársegédje Arany János Dante-versét vizsgálta, valamint fogadtatását az 1865-ös firenzei Dante-jubileumon. Kelemen János, a 20. század elejének Dante-befogadásáról értekezett, elsősorban Fülep Lajos és Lukács György Isteni Színjáték-interpretációiról. Szabó Tibor, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Olasz Tanszékének tanára egy kritikatörténeti kérdéssel foglalkozott előadásában; Draskóczy Eszter pedig fametszetes Pokol-illusztrációk (Fáy Dezső és Gy. Szabó Béla művei) sajátosságairól, illetve a szöveg és ábrázolás kapcsolatáról beszélt.

romai konferenza dante vigh eva es szabo tibor

A konferencia zárása a Collegium Hungaricum „Kinek a pokla?” kortárs képzőművészeti kiállításának rendhagyó finisszázsa volt, ahol a konferencia előadói egy-egy kiállított művet elemeztek. Az előadásokat a Római Magyar Akadémia Facebook-oldalán közvetítették, és ott továbbra is elérhetők. A konferencia aktáit Komlóssy Gyöngyi, a Collegium Hungaricum tudományos titkára, az Academia Dante700-eseményeinek gondos szervezője fogja szerkeszteni.

2021. november 16–19-én Tudomány és költészet Dante műveiben címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Magyar Dante Bizottság a Magyar Tudományos Akadémia, a Szegedi Tudományegyetem és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. A két helyszínen zajló konferencia ülésnapjait november 16–17-én a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, november 18–19-én a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében tartották. A konferencia célul tűzte ki, hogy a magyarországi egyetemek és tudományos intézetek munkatársai, és így a dantisták szűk köre mellett más tudományterületek (művészettörténet, történettudomány, filozófia, neurológia, vallástudomány), illetve az irodalomtörténet más korszakának szakértői is megoszthassák egymással a Dantéval kapcsolatos kutatásaik eredményeit. A külföldi kutatókat – az Olasz Dante Társaság elnökét, a Bolognai Egyetem elismert Dante-oktatóját, illetve egy-egy kiemelkedő spanyol, kanadai és lengyel Dante-kutatót – a konferencia fő tematikájához illeszkedő előadás tartására kérték fel. A kongresszus első szegedi napján három ülést szenteltek a „Dante és kereszténység” témájának, és egyet a „Dante és a tudomány” kérdéskörének. Az üléseket Benyik György, a Gál Ferenc Egyetem professzor emeritusa Dante és a Biblia. Bibliai műfajok és eszmék átvétele Dante Isteni színjátékában című, Falvay Dávid Dante és a népszerű vallásos irodalom című és Barna Gábor, az SZTE Néprajz Tanszékének egyetemi tanára a Dante 600 és a Szent István Akadémia című előadásukkal nyitották meg. Pál József szintén az Alighieri halálának 600. évfordulójára rendezett kulturális eseményeket tárgyalta, Rosta István, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa pedig Prohászka Ottokár Dantéról szóló akadémiai székfoglalóját elemezte. A „Dante és a tudomány” ülés további két előadója közül Janka Zoltán, pszichiáter, neurológus orvos, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a dantei bűnöket vizsgálta a mai pszichiátria álláspontjából és fogalomkészletével, míg Tombi Beáta, a Pécsi Tudományegyetem Olasz Tanszékének docense a XVII. századi olasz tudományos irodalom Dante-idézeteit értékelte. Hoffmann Béla, a Nyugat-Magyarországi Egyetem professor emeritusa az irónia értelemgeneráló szerepéről adott elő a Komédia két problematikus tercinájában; Tóth-Izsó Zsuzsanna, az ELTE Olasz Tanszékének doktorandusza a firenzei Papini-archívumban folytatott kutatásainak eredményeit ismertette (Giovanni Papini értelmezése Dante poétikájáról). Középkori forrásokat vizsgált a Szegedi Tudományegyetem Irodalomtudományi Doktori Iskola friss doktora, Süli Tünde a dantei Geryon komponenseinek szimbolikáját elemezve; Hoványi Márton, az ELTE Tanítóképző Magyar Tanszékének adjunktusa pedig a teológiai szempontból közelített Dante limbusához.

konferenza dante camerino pal jozsef marcozzi

A konferencia második napjának mindkét ülése a magyar Dante-recepció témája köré szerveződött. Vígh Éva professzor a dantei gesztusokról és a Codex Italicus I-beli ábrázolásukról értekezett; Draskóczy Eszter a témához kapcsolódva a Budapesten őrzött Komédia-kódex megoldásait elemezte, és párhuzamokat mutatott ki egy korabeli, jelenleg Padovában őrzött kódex illusztrációival. Keserü Katalin, az ELTE Művészettörténeti Tanszék professor emeritusa a Dante művére reflektáló 19. század végi, és 20. század eleji képzőművészeti alkotásokat vizsgálta „a poézis szempontjából, a költészet és a művészetelmélet összefüggésében”; Szabó Tibor pedig a magyar Dante-interpretációkkal kapcsolatos megfigyeléseit osztotta meg a közönséggel. Meggyőző elemzéseket hallhattunk a BTK ITI tudományos munkatársától, Szénási Zoltántól, aki Babits Mihály Nyugtalanság völgye című kötete és Dante Isteni színjátéka közötti szerkezeti párhuzamokat vonultatott fel, valamint Várkonyi Borbálától, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem doktorjelöltjétől, aki Krasznahorkai László Az urgai fogoly című művének motívumkészletét vizsgálta a következő kérdések mentén: „Miképpen íródik rá Krasznahorkai szövege a Dante által leírt szellemvilágban megtett utazásra? Lehet-e beszélni […] a Krasznahorkai-regény kapcsán Dante-parafrázisról?”

A konferencia harmadik és negyedik napját a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében tartották. November 18-án két ülést szenteltek Dante és a filozófia tárgykörének, amelyek közül az első ülés előadásai a dantei filozófiai forrásaira koncentráltak: Massimo Verdicchio a kanadai Alberta Egyetem professor emeritusa Arisztotelész Dante gondolkodására tett hatásáról értekezett, Klima Gyula, a Fordham University professzora pedig a Dante előtti jeges pokolleírásokat és a jelenség filozófiai hátterét vizsgálta. Borbély Gábor, az ELTE Ókori és Középkori Filozófia Tanszékének docense Bruno Nardi, a dantei filozófiát kontextusba helyező szaktekintélyének egy fontos állítását cáfolja a Purgatórium XXV. énekének elemzésével, kimutatva, hogy „a gondolkodó lélek eredetével kapcsolatban Dante Aquinói Tamás álláspontját követi”. A Madridi Egyetem Italianisztika Tanszékének vezetője és a frissen megjelent spanyol Komédia-kommentár szerkesztője, Juan Ignacio Varela-Portas Orduña a Paradicsom II. énekének holdfoltokat magyarázó sorairól nyújtott új értelmezést, mely szerint Beatrice természetfilozófiai magyarázata egy útmutatás az Utazó számára arról, hogyan kell gondolkodni a mennyei birodalomban.

A „Dante és a világirodalom” ülést Fabiny Tibor, a Károli Egyetem professzora indította Dante és Milton tipológiai szimbolizmusáról értekezve, és az ELTE Ókori és Középkori Filozófia Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense, Kaposi Márton folytatta Dante allegóriafelfogását taglalva. Kovács Árpád, a Pannon Egyetem professor emeritusa Dante és az orosz irodalom című előadása „tipológiai megközelítésben tárgyalt poétikai kérdéseket az Isteni Színjáték és Az új élet orosz befogadása kapcsán”. A következő, „Dante poétikája és nyelvfelfogása” ülés során Horváth Kornélia Az új élet műfaji kérdéseivel, Luigi Tassoni, a Pécsi Tudományegyetem Olasz Tanszékének vezetője, a középkori és a modern tragikus esztétikai minőséggel foglalkozott a Purgatóriummal kapcsolatban, míg Maria Maślanka-Soro a dantei Inferno pietas-fogalmáról beszélt, a filozófiai háttér ismertetésével.

romai magyar akademia konferenza dante 2.web2021 3

November 19-én két ülés viselte a „Jog, politika, morál Dante gondolkodásában” címet. A nyitóelőadást a Bolognai Egyetem Dante-kurzusait tartó Giuseppe Ledda professzor tartotta: Vergilius a Purgatóriumban: költészet, politika és erkölcs témában, Hamza Gábor pedig a De Monarchia alapján tárgyalta a dantei államkoncepciót. Menyhárd Attila, az ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára a jog és igazság fogalmait és megjelenési formáit vizsgálta Dante gondolkodásában, amely rezonál a korabeli jogi ismeretanyagra és etikára, vagyis „a klasszikus, a római jogi alapokról a glosszátorok és a kommentátorok által felépített jogtudománynak és a keresztény etikának, valamint normarendszernek az együttélésére”. Mátyus Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Olasz Tanszékének docense A barátság fogalma és Dante (Barátság, bizalom és árulás a Komédiában) című, nagy sikerű előadásában amellett érvelt, hogy – a korábbi szakirodalom álláspontjával szemben – a Pokol kilencedik körének két alsó alkörében a barátság elárulói bűnhődnek.

Molnár Máté, az Óbudai Egyetem oktatója Dante és Dubois: az univerzális császárság két koncepciója című előadásában két rokon elmélet érvrendszereit vetette össze. Hörcher Ferenc, az MTA Filozófiai Intézetének vezetője A költészet, a filozófia és a politika sajátos háromszöge Dante életművében témában, a Debreceni Egyetem Olasz Tanszékének docense, Madarász Imre Metaforák harca. A bonifáci teokrácia cáfolata Dante állambölcseletében és politikai költészetében címmel adott elő. Szabó Ferenc, jezsuita szerzetes, teológus Dante és Pierre Teilhard de Chardin szerelemképének párhuzamait elemezte. A nap eddigi szekcióiról beszámoló is készült.

A konferencia záróülését, dulcis in fundo, a „Dante és a művészetek” témakörének szentelték. Marcello Ciccuto, a Pisai Egyetem professzora és az Olasz Dante Társaság elnöke Tom Phillips Dante Infernójához készített „verbális és vizuális kommentárát” ismertette; Bertényi Iván, az ELTE Történelem Segédtudományai Tanszék professzor emeritusa az Egyetemi Könyvtár Codex Italicus 1 szám alatt őrzött Isteni Színjáték-kódex possessor-címerét, a benne megfestett uzsorás-címereket elemezte és a kódexet díszítő rangjelvényeket mutatta be. Prokopp Mária, az ELTE Művészettörténeti Tanszék egyetemi tanára – Dante Paradisójától indulva – Vitéz János érsek esztergomi Studiolója falképeinek Erény-alakjairól adott elő. A konferencia kiváló záróelőadását Király Erzsébet, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszék óraadója, a Szépművészeti Múzeum-MNG főmuzeológusa tartotta „Lélekcsere és mássá levés.” Dante-álarcok nyomában címmel, és az ifjú Gulácsy Lajos a középkori költőóriásról készített „halotti maszkját” tanulmányozta, e különös kultusztárgyak kultúrtörténetébe helyezve az eddig érdemtelenül kevés kritikai figyelmet kapott műalkotást.

Draskóczy Eszter


Draskóczy Eszter a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz osztályának tudományos segédmunkatársa és az MTA-SZTE Antikvitás és Reneszánsz Kutatócsoport tagja. Kutatási területe a középkori itáliai irodalomtörténet és filológia, elsősorban Dante Alighieri forrásaival és magyarországi recepciójával foglalkozik.

foto-2021_2.jpg

Kiemelt publikációi:

  • I modelli della Commedia: visione e viaggio. (Tipologie e considerazioni generali)
  • In: Éva Vígh e Eszter Draskóczy (a cura di), «Quella terra che ’l Danubio riga». Dante in Ungheria. Collana: Dante nel mondo. Roma, Aracne Editrice, 2021, 55-81.
  • „Nem vagyok sem Aeneas, sem Pál”. Dante túlvilágjárása és elődei. I. Dante és Aeneas
  • Antikvitás és Reneszánsz IV, (2019/2), 61-87.
  • Le illustrazioni del Codex Italicus 1 fra il testo, la tradizione iconografica e la fantasia del miniatore, 2017. In: (a cura di Rossend Arqués Corominas e Marcello Ciccuto) “Dante visualizzato. Carte ridenti I: XIV secolo”, Firenze, Franco Cesati, 2017, 217-233.

Teljes publikációs jegyzéke


 

A konferencia olasz nyelvű előadásai a Neohelicon folyóirat következő, Dante-számában, a magyar tanulmányok pedig Mátyus Norbert és Draskóczy Eszter szerkesztésében 2022 novemberében fognak megjelenni.

A konferencia előadásai online továbbra is elérhetők.

A november 16–17-i szegedi Dante-konferencia videói előadásonként külön is megtalálhatók:

Lejátszási lista:

Videók:

A nov. 18–19-i budapesti napok előadásai pedig ülésenként, illetve két ülésenként egyben érhetők el: 

Dante és a filozófia (I-II):

Dante és a világirodalom; Dante poétikája és nyelvfelfogása:

Jog, politika, morál Dante gondolkodásában (I-II):

Dante és a művészetek: