Új cikksorozatot indít a BTK Néprajztudományi Intézet a Facebookon terjedő folklórjelenségekről a koronavírus témájában. A sorozatot Tamás Ildikó, az intézet tudományos munkatársa jegyzi „Járványfolklór”, avagy humor a közösségi hálón címmel.

A folklór jelenkori alakulását tanulmányozó kutató számára az internet a gyűjtés egyik kiemelt terepévé vált. A folklór ugyanis mindenütt képes kivirágozni. Nem meglepő, hiszen az információk, attitűdök, régi és új tudások közösségi megosztásának egyik legjellemzőbb formája.

Az emberi kommunikáció egyik alapvető tényezője, amely számos, „eleve adott” mintát, öntőformát képes megtölteni mindig aktuális tartalommal. Az új sokszor rímel valami régire, így marad egy átlátható, az adott közösség számára egyszerre ismerős és mégis mindig megújuló diskurzus része. A folklór eszköztárában kiemelt szerepet kap a humor. Ezt jól példázza az internet folyamatosan pezsgő világában a koronavírusról folyó kommunikáció. A közösségi háló kreatív aktorai (a „nép”) naponta hoz létre, és oszt meg olyan tartalmakat, amelyek jellemzőik alapján folklórjelenségként definiálhatók. Sűrített, folyamatosan variálódó és vírusként terjedő gondolatok: viccek, mémek, rémhírek és gyógymódok stb. Ebben a most induló sorozatban azokat a Facebook-on terjedő folklórjelenségeket mutatom be, amelyeket a koronavírus tematikája ihletett.

Kep main image

Hogyan válik folklórtémává egy járvány? Nos, a folklór mindig is érzékenyen reagált a szűkebb vagy tágabb közönség számára érdekes témákra, méghozzá a maga sajátos módján: főként már készen kapott formulák, sémák kreatív alkalmazásával, az adott körülményekhez igazítva (aktualizálva), közérdekű tartalommal megtöltve azokat, gyakran kifejezetten humoros feldolgozásban. A közösségi hálón terjedő, folklór jellegű alkotások azért is annyira kedveltek, mert egyszerre „több szólamban” képesek bemutatni, közvetíteni egy adott témát. Az online kommunikációban elérhető audiovizuális eszköztárat kihasználva a szöveges tartalom képekkel kombinálható, ezáltal több jelentéssík aktiválható. Ugyanezzel az eszközzel az ellentétes hatást is el lehet érni, ilyenkor a kép és a szöveg egymást erősítve, egy közös értelmezés irányába tereli a felhasználókat. Vannak persze csak szöveges és csak képi megoldásokat alkalmazó példák is. A lényeg, hogy számos lehetőség nyílik a szöveges és képi áthallások kreatív megjelenítésére. Egyik leggyakoribb megnyilvánulási formája, vagy formai kerete ezeknek az alkotásoknak a mém. A szerzői anonimitás az esetek legnagyobb részében „adott”, ebből következően mindenki szabadon felhasználható termékként kezeli: hivatkozás vagy „tagelés” nélkül küldi tovább, sőt, adott esetben tovább alakítja. Így keletkeznek a variánsok.

nti0327

Afeltiekben egy témára kialakult változatokat mutatok be a mémeken keresztül. Közös tartományuk a szájmaszk iránti kereslet-kínálatban elhatalmasodott társadalmi feszültség. Bár nem pontosan ugyanazok a sablonok jelennek meg az alábbi sorozatban, mégis, még a képi kompozíciók szintjén is meglepően sok a hasonlóság, a tartalmukban pedig rendkívül ötletes, nyelvi és képi asszociációkat mozgósítanak, hol egy mindennapi eszköz meglepő, szokatlan (de könnyen értelmezhető) felhasználásával, hol egy ikonikus mozifilm motívumainak felvonultatásával.

Tamás Ildikó

A cikk a Néprajztudományi Intézet oldalán is olvasható, itt.