Műhelyvita Török Zsuzsa A Wohl nővérek keresztvíz alatt. Két protestáns zsidó írói életpálya kezdete című tanulmányáról
A megbeszélés időpontja: 2013. november 12., 15.00 óra
A megbeszélés helyszíne: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, 1118 Bp., Ménesi út 11–13., 2. em., Horváth János Terem
Résztvevők: Dávidházi Péter (MTA BTK ITI), Fórizs Gergely (MTA BTK ITI), Gyáni Gábor (MTA BTK TTI), Hites Sándor (MTA BTK ITI), Konrád Miklós (MTA BTK TTI), Paraizs Júlia (MTA BTK ITI), Szalisznyó Lilla (MTA BTK ITI), Török Zsuzsa (MTA BTK ITI)

 

A megvitatott tanulmány célja a Wohl nővérek magyar zsidó identitása társadalomtörténeti feltételeinek kontextualista bemutatása volt levéltári források alapján. A megközelítés elméleti hátterében ugyanis a historiográfia történetének azon vonulata húzódik, amely a történelem értelmezésében a felekezeti tényezőnek tulajdonít kitüntetett szerepet. A szerző a nacionalizmuselméletek azon irányzatát emelte ki a források értelmezésében, amely a felekezetiség és a nemzeti identitás összefüggéseit hangsúlyozza, ezen belül pedig a nemzeti azonosságtudat konstrukciójában a protestáns egyházaknak szán kitüntetett figyelmet. Az említett elméletek kiindulópontja ugyanis, hogy az új típusú közösségeket feltételező modernizáció a vallási rendszer pozícióváltását is szükségszerűen vonta maga után. Vagyis a társadalmi változások és a strukturális szekularizáció következtében más társadalmi alrendszerekben lezajló változások irányítására képtelen vallási rendszer nemzeti-politikai tartalommal való feltöltődésével is célszerű számolni. Ily módon a 19. századi magyar protestantizmusban nemcsak vallási, hanem nemzeti eszmék specifikus kifejeződése is megfigyelhető. A vallási tanra vonatkozó elemek mellett tehát a protestáns (különösen református) identitástudat a nemzet konstrukciójában vállalt szerepére vonatkozó elképzelésekkel egészül ki. Az elméletnek nagy szerepe van abban, hogy a Wohl nővérek magyar zsidó identitásának feltételeiről korabeli társadalomtörténeti folyamatok kontextusában gondolkodjunk. A vitán néhány fogalom pontosabb értelmezésén túlmenően szóba került a protestantizmus, különösen az evangelikalizmus, a nemzetfogalom és az (író)nők 19. századi kapcsolata további vizsgálatának lehetősége, szükségszerűsége is.