Miről mesélnek egy bronzkori temetkezés leletei? Mi az a biorégészet? Hogyan lehet genetikai vizsgálatokból az ember fizikai megjelenésre, betegségeire vagy mentális egészségére következtetni? Milyen az, amikor egy négyezer évvel ezelőtt élt ember arcvonásai megelevenednek egy arcrekonstrukció segítségével? A Glossza kilencedik adásában Fábián Szilviát, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság főosztályvezetőjét, régész muzeológusát, valamint Gerber Dánielt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársát, bioinformatikusát kérdeztük.


bejegyzes sablon

2003–2004-ben a Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyen – az M7-es autópálya építését megelőző ásatáson – egy kora és középső bronzkori települést, valamint csontvázas sírokat tártak fel Fábián Szilvia vezetésével. Az ekkor előkerült egyének a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetében elvégzett régészeti és embertani vizsgálatokat követően a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézetében végezték el a DNS vizsgálatokat, többek között Gerber Dániel bioinformatikus munkájának köszönhetően. 

Ki az a különleges nő, akit réz gyönggyel, a lelőhelyen szintén előkerült, nyolc ember maradványait rejtő tömegsírtól távolabb és a többiektől némiképp eltérő pózban fekve temettek el? A genetikai vizsgálatok eredményeinek köszönhetően Kustár Ágnes antropológus elkészítette az első női arcrekonstrukciót a bronzkorból. Miután a sír augusztus 18-án került elő, ezért azon a napon a naptárban megtalálható névnapok közül választottak: így az Ilona, Elena, Jelena vagy Lenke nevek merültek fel. Végül a genetikai vizsgálatok során meghatározott J haplocsoport betűjeléből kiindulva a bronzkori nő a Jelena nevet kapta meg. A beszélgetésből megtudhatjuk, milyen munkálatok vezetnek el a sír feltárásától a tudomány mai állása szerint legteljesebb, a szem-, bőr- és hajszínre vonatkozó adatokkal kiegészített arcrekonstrukció elkészüléséig.

A Glossza kilencedik adása meghallgatható Spotify-on, és Soundcloud-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.

Bővebb adatok a kutatásról itt találhatók.