+36 1 224 6700   

Glossza 20.: Versengő nemzetpolitikák Ukrajnában és Kárpátalján - beszélgetés Borbély Sándorral és Tátrai Patrikkal 

Versengő nacionalizmusok és nemzetépítő politikák a posztszovjet térségben. A diszfunkcionális ukrán államban párhuzamosan kiépülő és működő lokális világok, ahol a törvénysértő túlélési stratégiák mára már normává alakultak. A határmenti területeken és Kárpátalján jelenlévő válságok és az arra adott válaszok. A Glossza 20. epizódjának vendégei Borbély Sándor, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tátrai Patrik, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 


Versengő nacionalizmusok és nemzetépítő politikák a posztszovjet térségben. A diszfunkcionális ukrán államban párhuzamosan kiépülő és működő lokális világok, ahol a törvénysértő túlélési stratégiák mára már normává alakultak. A határmenti területeken és Kárpátalján jelenlévő válságok és az arra adott válaszok. A Glossza 20. epizódjának vendégei Borbély Sándor, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tátrai Patrik, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa. 


Irodalom, könyv, politika. A könyvpiac alakulása régen és ma – Hites Sándor és Gyurgyák János a Glossza 19. epizódjában

Mit jelentenek ma a könyvek, valóban már csak a múlt itt maradt emlékei? Miben különböztek leginkább a könyvkiadás intézményei a jelenlegi kiadói rendszertől? Kik alakították az irodalmi piacot régen és ma? A Glossza 19. epizódjában a kultúra gazdaságtanáról, a kulturális piacok működéséről, a könyvpiac társadalmi és gazdasági tényezőinek alakulásról kérdeztük vendégeinket a 19. századtól az elmúlt évtizedeken át egészen a napjainkig. Az adásban Hites Sándor irodalomtörténésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Gyurgyák János történésszel, szociológussal, az Osiris Könyvkiadó vezetőjével jártuk körbe a témát. 


Mit jelentenek ma a könyvek, valóban már csak a múlt itt maradt emlékei? Miben különböztek leginkább a könyvkiadás intézményei a jelenlegi kiadói rendszertől? Kik alakították az irodalmi piacot régen és ma? A Glossza 19. epizódjában a kultúra gazdaságtanáról, a kulturális piacok működéséről, a könyvpiac társadalmi és gazdasági tényezőinek alakulásról kérdeztük vendégeinket a 19. századtól az elmúlt évtizedeken át egészen a napjainkig. Az adásban Hites Sándor irodalomtörténésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Gyurgyák János történésszel, szociológussal, az Osiris Könyvkiadó vezetőjével jártuk körbe a témát. 


Ahol a Google véget ér: népzenei archívum és fotótár az Arcanumon – beszélgetés Bolya Mátyással és Biszak Előddel a Glossza 18. adásában

Mi köt össze egy zenekutatót és egy programozó matematikust? Hogyan lehet rendezni a hangzó anyagokat, amelyek a meghallgatásához legalább két évre lenne szükség? Miképp adatolható 180.000 kotta egy adatbázisban? Lehetséges, hogy a mai digitális lehetőségek hiányában 217 évre lett volna szükség az archívumok ilyen típusú rendezéséhez? A Glossza legújabb epizódjában Bolya Mátyást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát és Biszak Elődöt az Arcanum társtulajdonosát, ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy a népzenei archívumokból, zenetörténeti fotótárakból hogyan állíthatók össze online adatbázisok, és azok milyen kutatási környezetet, keresési és kutatás módszertani lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak.


Mi köt össze egy zenekutatót és egy programozó matematikust? Hogyan lehet rendezni a hangzó anyagokat, amelyek a meghallgatásához legalább két évre lenne szükség? Miképp adatolható 180.000 kotta egy adatbázisban? Lehetséges, hogy a mai digitális lehetőségek hiányában 217 évre lett volna szükség az archívumok ilyen típusú rendezéséhez? A Glossza legújabb epizódjában Bolya Mátyást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát és Biszak Elődöt az Arcanum társtulajdonosát, ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy a népzenei archívumokból, zenetörténeti fotótárakból hogyan állíthatók össze online adatbázisok, és azok milyen kutatási környezetet, keresési és kutatás módszertani lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak.


Régészek és ferencesek a Szentföldön – beszélgetés Bollók Ádámmal és Tóth Vencellel a Glossza 17. adásában

Izrael talán az egy négyzetkilométerre vetítve legtöbb régészt foglalkoztató ország és kiterjedt régészeti hálózattal bír, de vajon milyen kihívással néznek szembe a régészek egy szentföldi kutatás alkalmával? Milyen szerepet töltenek be ma a Szentföldön a ferencesek, akik több mint 800 éve vannak jelen a kereszténység szülőföldjén? A Glossza vendégei ezúttal Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Tóth Vencel ferences atya, szentföldi megbízott voltak. 


Izrael talán az egy négyzetkilométerre vetítve legtöbb régészt foglalkoztató ország és kiterjedt régészeti hálózattal bír, de vajon milyen kihívással néznek szembe a régészek egy szentföldi kutatás alkalmával? Milyen szerepet töltenek be ma a Szentföldön a ferencesek, akik több mint 800 éve vannak jelen a kereszténység szülőföldjén? A Glossza vendégei ezúttal Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Tóth Vencel ferences atya, szentföldi megbízott voltak. 


Ideák, illúziók, indulatok: parlamenti munka a dualizmusban – a Glossza 16. adása

A dualizmus kori parlamenti működés a rendi struktúra és a modern parlament közötti átmeneti korszakot jelentett, amely egyszerre viselte magán a régi és az új világ jegyeit. Hogyan működött a politikai közösség, miképp formálódott a képviselői munka, a pártelvű politizálás vagy épp a modern nyilvánosság ebben a premodern korszakban? A Glossza legújabb adásában erről beszélgettünk Cieger Andrással, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Zsuppán Andrással, a Válasz Online újságírójával. Az adás témáját a két vendéghez kötődő könyvek is összekötötték: Cieger András A magyar országgyűlés a dualizmus korában, I. A képviselőház című monográfiája 2021-ben, Zsuppán András szerkesztésében A Nemzet Főtere - A Kossuth tér története című kötet pedig 2020-ban jelent meg. 


A dualizmus kori parlamenti működés a rendi struktúra és a modern parlament közötti átmeneti korszakot jelentett, amely egyszerre viselte magán a régi és az új világ jegyeit. Hogyan működött a politikai közösség, miképp formálódott a képviselői munka, a pártelvű politizálás vagy épp a modern nyilvánosság ebben a premodern korszakban? A Glossza legújabb adásában erről beszélgettünk Cieger Andrással, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Zsuppán Andrással, a Válasz Online újságírójával. Az adás témáját a két vendéghez kötődő könyvek is összekötötték: Cieger András A magyar országgyűlés a dualizmus korában, I. A képviselőház című monográfiája 2021-ben, Zsuppán András szerkesztésében A Nemzet Főtere - A Kossuth tér története című kötet pedig 2020-ban jelent meg. 


Átlépés a vörös vonalakon. Az orosz-ukrán háború – Beszélgetés Bendarzsevszkij Antonnal és Mitrovits Miklóssal a Glossza 15. adásában

A háború kezdete után közel húsz nappal az orosz villámháborús tervek egyértelműen megbuktak. A másik oldalon az ukrán ellenállás rendkívül erős, mondhatni össznemzeti jelleget öltött. Ugyanakkor a fegyveres konfliktusnak számos olyan kelet-közép európai aspektusa is felmerül, amelyekről eddig kevés szó esett. Ezekről beszélgettek a Glossza 15. adásának meghívott vendégei, Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző és újságíró, a Danube Institute kutatási igazgatója, illetve Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztályának tudományos munkatársa, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.


A háború kezdete után közel húsz nappal az orosz villámháborús tervek egyértelműen megbuktak. A másik oldalon az ukrán ellenállás rendkívül erős, mondhatni össznemzeti jelleget öltött. Ugyanakkor a fegyveres konfliktusnak számos olyan kelet-közép európai aspektusa is felmerül, amelyekről eddig kevés szó esett. Ezekről beszélgettek a Glossza 15. adásának meghívott vendégei, Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző és újságíró, a Danube Institute kutatási igazgatója, illetve Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztályának tudományos munkatársa, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.


Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail