Miért emlékszünk 1956-ra úgy, mint egy közös vereségre, miközben a forradalom története sokkal összetettebb? Hogyan válik az egyéni elégedetlenség közös felismeréssé, majd társadalmi cselekvéssé egy diktatúrában? Hogyan formálta át a Kádár-rendszer 1956 emlékezetét, és mennyiben határozza meg ma is a nemzeti identitásunkat?
Miért emlékszünk 1956-ra úgy, mint egy közös vereségre, miközben a forradalom története sokkal összetettebb? Hogyan válik az egyéni elégedetlenség közös felismeréssé, majd társadalmi cselekvéssé egy diktatúrában? Hogyan formálta át a Kádár-rendszer 1956 emlékezetét, és mennyiben határozza meg ma is a nemzeti identitásunkat?
Hogyan árulhatja el egy apró üvegszilánk, honnan származott az alapanyaga, és hogyan készült maga a tárgy? Mit tudhatunk meg a Római Birodalom kereskedelmi és technológiai kapcsolatairól pusztán a régészeti leletek anyagának vizsgálatával? Hogyan változtatják meg a legújabb természettudományos módszerek a régészet kutatási kérdéseit?
Hogyan árulhatja el egy apró üvegszilánk, honnan származott az alapanyaga, és hogyan készült maga a tárgy? Mit tudhatunk meg a Római Birodalom kereskedelmi és technológiai kapcsolatairól pusztán a régészeti leletek anyagának vizsgálatával? Hogyan változtatják meg a legújabb természettudományos módszerek a régészet kutatási kérdéseit?
Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból? Mit árul el egy 6-os karton, egy beszervezési vagy egy munkadosszié az egykori állambiztonsággal való együttműködésről? Hogyan érdemes olvasnunk ezeket az állambiztonsági iratokat?
Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból? Mit árul el egy 6-os karton, egy beszervezési vagy egy munkadosszié az egykori állambiztonsággal való együttműködésről? Hogyan érdemes olvasnunk ezeket az állambiztonsági iratokat?
Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet ezeket az érzékeny, személyes forrásokat úgy megszólaltatni, hogy közben ne vesszen el belőlük az emberi történet?
Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet ezeket az érzékeny, személyes forrásokat úgy megszólaltatni, hogy közben ne vesszen el belőlük az emberi történet?
A Glossza vendége Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, akivel a magyar–horvát kapcsolatok 800 éves múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélgettünk.
A Glossza vendége Varga Szabolcs, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, akivel a magyar–horvát kapcsolatok 800 éves múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélgettünk.
Mit jelent elsőként diplomát szerezni a családban? Milyen ára van a társadalmi mobilitásnak? Mit nyerünk – vagy veszítünk – azzal, ha kitörünk a saját közegünkből? Lehet-e valódi egyéni siker a társadalmi mobilitás, ha közben elveszíthetjük a kapcsolatot azzal a közösséggel, ahonnan érkeztünk? Vajon hogyan viszonyulnak a közösségek az egyéni felemelkedéshez?
Mit jelent elsőként diplomát szerezni a családban? Milyen ára van a társadalmi mobilitásnak? Mit nyerünk – vagy veszítünk – azzal, ha kitörünk a saját közegünkből? Lehet-e valódi egyéni siker a társadalmi mobilitás, ha közben elveszíthetjük a kapcsolatot azzal a közösséggel, ahonnan érkeztünk? Vajon hogyan viszonyulnak a közösségek az egyéni felemelkedéshez?
