Adások
- Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. június 27.
Glossza 20.: Versengő nemzetpolitikák Ukrajnában és Kárpátalján - beszélgetés Borbély Sándorral és Tátrai Patrikkal
Versengő nacionalizmusok és nemzetépítő politikák a posztszovjet térségben. A diszfunkcionális ukrán államban párhuzamosan kiépülő és működő lokális világok, ahol a törvénysértő túlélési stratégiák mára már normává alakultak. A határmenti területeken és Kárpátalján jelenlévő válságok és az arra adott válaszok. A Glossza 20. epizódjának vendégei Borbély Sándor, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tátrai Patrik, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
- Részletek
- Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Versengő nacionalizmusok és nemzetépítő politikák a posztszovjet térségben. A diszfunkcionális ukrán államban párhuzamosan kiépülő és működő lokális világok, ahol a törvénysértő túlélési stratégiák mára már normává alakultak. A határmenti területeken és Kárpátalján jelenlévő válságok és az arra adott válaszok. A Glossza 20. epizódjának vendégei Borbély Sándor, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tátrai Patrik, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.
- Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. május 31.
Irodalom, könyv, politika. A könyvpiac alakulása régen és ma – Hites Sándor és Gyurgyák János a Glossza 19. epizódjában
Mit jelentenek ma a könyvek, valóban már csak a múlt itt maradt emlékei? Miben különböztek leginkább a könyvkiadás intézményei a jelenlegi kiadói rendszertől? Kik alakították az irodalmi piacot régen és ma? A Glossza 19. epizódjában a kultúra gazdaságtanáról, a kulturális piacok működéséről, a könyvpiac társadalmi és gazdasági tényezőinek alakulásról kérdeztük vendégeinket a 19. századtól az elmúlt évtizedeken át egészen a napjainkig. Az adásban Hites Sándor irodalomtörténésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Gyurgyák János történésszel, szociológussal, az Osiris Könyvkiadó vezetőjével jártuk körbe a témát.
- Részletek
- Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Mit jelentenek ma a könyvek, valóban már csak a múlt itt maradt emlékei? Miben különböztek leginkább a könyvkiadás intézményei a jelenlegi kiadói rendszertől? Kik alakították az irodalmi piacot régen és ma? A Glossza 19. epizódjában a kultúra gazdaságtanáról, a kulturális piacok működéséről, a könyvpiac társadalmi és gazdasági tényezőinek alakulásról kérdeztük vendégeinket a 19. századtól az elmúlt évtizedeken át egészen a napjainkig. Az adásban Hites Sándor irodalomtörténésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Gyurgyák János történésszel, szociológussal, az Osiris Könyvkiadó vezetőjével jártuk körbe a témát.
- Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. május 6.
Ahol a Google véget ér: népzenei archívum és fotótár az Arcanumon – beszélgetés Bolya Mátyással és Biszak Előddel a Glossza 18. adásában
Mi köt össze egy zenekutatót és egy programozó matematikust? Hogyan lehet rendezni a hangzó anyagokat, amelyek a meghallgatásához legalább két évre lenne szükség? Miképp adatolható 180.000 kotta egy adatbázisban? Lehetséges, hogy a mai digitális lehetőségek hiányában 217 évre lett volna szükség az archívumok ilyen típusú rendezéséhez? A Glossza legújabb epizódjában Bolya Mátyást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát és Biszak Elődöt az Arcanum társtulajdonosát, ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy a népzenei archívumokból, zenetörténeti fotótárakból hogyan állíthatók össze online adatbázisok, és azok milyen kutatási környezetet, keresési és kutatás módszertani lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak.
- Részletek
- Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Mi köt össze egy zenekutatót és egy programozó matematikust? Hogyan lehet rendezni a hangzó anyagokat, amelyek a meghallgatásához legalább két évre lenne szükség? Miképp adatolható 180.000 kotta egy adatbázisban? Lehetséges, hogy a mai digitális lehetőségek hiányában 217 évre lett volna szükség az archívumok ilyen típusú rendezéséhez? A Glossza legújabb epizódjában Bolya Mátyást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát és Biszak Elődöt az Arcanum társtulajdonosát, ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy a népzenei archívumokból, zenetörténeti fotótárakból hogyan állíthatók össze online adatbázisok, és azok milyen kutatási környezetet, keresési és kutatás módszertani lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak.
- Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. április 13.
Régészek és ferencesek a Szentföldön – beszélgetés Bollók Ádámmal és Tóth Vencellel a Glossza 17. adásában
Izrael talán az egy négyzetkilométerre vetítve legtöbb régészt foglalkoztató ország és kiterjedt régészeti hálózattal bír, de vajon milyen kihívással néznek szembe a régészek egy szentföldi kutatás alkalmával? Milyen szerepet töltenek be ma a Szentföldön a ferencesek, akik több mint 800 éve vannak jelen a kereszténység szülőföldjén? A Glossza vendégei ezúttal Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Tóth Vencel ferences atya, szentföldi megbízott voltak.
- Részletek
- Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
Izrael talán az egy négyzetkilométerre vetítve legtöbb régészt foglalkoztató ország és kiterjedt régészeti hálózattal bír, de vajon milyen kihívással néznek szembe a régészek egy szentföldi kutatás alkalmával? Milyen szerepet töltenek be ma a Szentföldön a ferencesek, akik több mint 800 éve vannak jelen a kereszténység szülőföldjén? A Glossza vendégei ezúttal Bollók Ádám, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Tóth Vencel ferences atya, szentföldi megbízott voltak.
- Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. március 24.
Ideák, illúziók, indulatok: parlamenti munka a dualizmusban – a Glossza 16. adása
A dualizmus kori parlamenti működés a rendi struktúra és a modern parlament közötti átmeneti korszakot jelentett, amely egyszerre viselte magán a régi és az új világ jegyeit. Hogyan működött a politikai közösség, miképp formálódott a képviselői munka, a pártelvű politizálás vagy épp a modern nyilvánosság ebben a premodern korszakban? A Glossza legújabb adásában erről beszélgettünk Cieger Andrással, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Zsuppán Andrással, a Válasz Online újságírójával. Az adás témáját a két vendéghez kötődő könyvek is összekötötték: Cieger András A magyar országgyűlés a dualizmus korában, I. A képviselőház című monográfiája 2021-ben, Zsuppán András szerkesztésében A Nemzet Főtere - A Kossuth tér története című kötet pedig 2020-ban jelent meg.
- Részletek
- Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A dualizmus kori parlamenti működés a rendi struktúra és a modern parlament közötti átmeneti korszakot jelentett, amely egyszerre viselte magán a régi és az új világ jegyeit. Hogyan működött a politikai közösség, miképp formálódott a képviselői munka, a pártelvű politizálás vagy épp a modern nyilvánosság ebben a premodern korszakban? A Glossza legújabb adásában erről beszélgettünk Cieger Andrással, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Zsuppán Andrással, a Válasz Online újságírójával. Az adás témáját a két vendéghez kötődő könyvek is összekötötték: Cieger András A magyar országgyűlés a dualizmus korában, I. A képviselőház című monográfiája 2021-ben, Zsuppán András szerkesztésében A Nemzet Főtere - A Kossuth tér története című kötet pedig 2020-ban jelent meg.
- Bölcsészettudományi Kutatóközpont
- 2022. március 18.
Átlépés a vörös vonalakon. Az orosz-ukrán háború – Beszélgetés Bendarzsevszkij Antonnal és Mitrovits Miklóssal a Glossza 15. adásában
A háború kezdete után közel húsz nappal az orosz villámháborús tervek egyértelműen megbuktak. A másik oldalon az ukrán ellenállás rendkívül erős, mondhatni össznemzeti jelleget öltött. Ugyanakkor a fegyveres konfliktusnak számos olyan kelet-közép európai aspektusa is felmerül, amelyekről eddig kevés szó esett. Ezekről beszélgettek a Glossza 15. adásának meghívott vendégei, Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző és újságíró, a Danube Institute kutatási igazgatója, illetve Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztályának tudományos munkatársa, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
- Részletek
- Írta: Bölcsészettudományi Kutatóközpont
A háború kezdete után közel húsz nappal az orosz villámháborús tervek egyértelműen megbuktak. A másik oldalon az ukrán ellenállás rendkívül erős, mondhatni össznemzeti jelleget öltött. Ugyanakkor a fegyveres konfliktusnak számos olyan kelet-közép európai aspektusa is felmerül, amelyekről eddig kevés szó esett. Ezekről beszélgettek a Glossza 15. adásának meghívott vendégei, Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző és újságíró, a Danube Institute kutatási igazgatója, illetve Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztályának tudományos munkatársa, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
További cikkeink...
- Villámháború helyett elhúzódó fegyveres konfliktus? Az orosz-ukrán háború – Beszélgetés Fedinec Csillával és Rácz Andrással a Glosszában
- Kockaházak és „betonbanyák”. A szocializmus épített öröksége – Beszélgetés Ispán Ágota Lídiával és Tamáska Mátéval
- Kultúrák találkozása. Ázsiai bevándorlók Magyarországon – Beszélgetés Knyihár Eszterrel és Végvári Kristóffal a Glossza 12. adásában
- Önképeink. Gyarmatosítás és birodalomépítés - Csaplár-Degovics Krisztián és Kolozsi Ádám a Glossza 11. adásában
