+36 1 224 6700   

Glossza 107.: Tudomány és hatalom – az Akadémia kétszáz éve

A Glossza 107. adásának vendégei Cieger András, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, A Magyar Tudományos Akadémia világa. Fejezetek a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves történetéből című kötet szerkesztője, valamint Körtvélyesi Zsolt, az ELTE TK Jogtudományi Intézet közjogásza, tudományos főmunkatársa, a kötet egyik szerzője.


A Glossza 107. adásának vendégei Cieger András, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos tanácsadója, A Magyar Tudományos Akadémia világa. Fejezetek a Magyar Tudományos Akadémia kétszáz éves történetéből című kötet szerkesztője, valamint Körtvélyesi Zsolt, az ELTE TK Jogtudományi Intézet közjogásza, tudományos főmunkatársa, a kötet egyik szerzője.


Glossza 106.: Szatyorban maradt életmű: Hajnóczy Péter írói hagyatéka

A Glossza 106. adásának vendégei Dobás Kata, az ELTE HTK Irodalomtudományi Intézetének és a DigiPhil csoportnak tudományos munkatársa, valamint Ludmán Katalin, a Miskolci Egyetem adjunktusa. A beszélgetésben Hajnóczy Péter hagyatékának történetén keresztül a Kádár-kor irodalmi kultúrájáról, a kéziratok feldolgozásának módszereiről és a digitális bölcsészet új lehetőségeiről is szó esik.


A Glossza 106. adásának vendégei Dobás Kata, az ELTE HTK Irodalomtudományi Intézetének és a DigiPhil csoportnak tudományos munkatársa, valamint Ludmán Katalin, a Miskolci Egyetem adjunktusa. A beszélgetésben Hajnóczy Péter hagyatékának történetén keresztül a Kádár-kor irodalmi kultúrájáról, a kéziratok feldolgozásának módszereiről és a digitális bölcsészet új lehetőségeiről is szó esik.


Glossza 105.: Hogyan születik a forradalom? 1956, hetven év távlatából

Miért emlékszünk 1956-ra úgy, mint egy közös vereségre, miközben a forradalom története sokkal összetettebb? Hogyan válik az egyéni elégedetlenség közös felismeréssé, majd társadalmi cselekvéssé egy diktatúrában? Hogyan formálta át a Kádár-rendszer 1956 emlékezetét, és mennyiben határozza meg ma is a nemzeti identitásunkat?


Miért emlékszünk 1956-ra úgy, mint egy közös vereségre, miközben a forradalom története sokkal összetettebb? Hogyan válik az egyéni elégedetlenség közös felismeréssé, majd társadalmi cselekvéssé egy diktatúrában? Hogyan formálta át a Kádár-rendszer 1956 emlékezetét, és mennyiben határozza meg ma is a nemzeti identitásunkat?


Glossza 104.: Anyagba zárt történelem. Az archeometria távlatai

Hogyan árulhatja el egy apró üvegszilánk, honnan származott az alapanyaga, és hogyan készült maga a tárgy? Mit tudhatunk meg a Római Birodalom kereskedelmi és technológiai kapcsolatairól pusztán a régészeti leletek anyagának vizsgálatával? Hogyan változtatják meg a legújabb természettudományos módszerek a régészet kutatási kérdéseit?


Hogyan árulhatja el egy apró üvegszilánk, honnan származott az alapanyaga, és hogyan készült maga a tárgy? Mit tudhatunk meg a Római Birodalom kereskedelmi és technológiai kapcsolatairól pusztán a régészeti leletek anyagának vizsgálatával? Hogyan változtatják meg a legújabb természettudományos módszerek a régészet kutatási kérdéseit?


Glossza 103.: Fedőnéven a diktatúrában. Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból?

Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból? Mit árul el egy 6-os karton, egy beszervezési vagy egy munkadosszié az egykori állambiztonsággal való együttműködésről? Hogyan érdemes olvasnunk ezeket az állambiztonsági iratokat?


Mit tudhatunk meg az ügynökaktákból? Mit árul el egy 6-os karton, egy beszervezési vagy egy munkadosszié az egykori állambiztonsággal való együttműködésről? Hogyan érdemes olvasnunk ezeket az állambiztonsági iratokat?


Terepszemle 5.: A múlt hétköznapi tanúi: az egodokumentumok története és módszertana

Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet ezeket az érzékeny, személyes forrásokat úgy megszólaltatni, hogy közben ne vesszen el belőlük az emberi történet?


Padlásokon, fiókokban, szekrények mélyén levelek, naplók és feljegyzések lapulnak. Ezek olyan személyes hangokat őriznek, amelyek évtizedeken át nem szólalhattak meg. De mit kezdhet velük a kutató? Hogyan lehet ezeket az érzékeny, személyes forrásokat úgy megszólaltatni, hogy közben ne vesszen el belőlük az emberi történet?


Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail