+36 1 224 6700   

Átlépés a vörös vonalakon. Az orosz-ukrán háború – Beszélgetés Bendarzsevszkij Antonnal és Mitrovits Miklóssal a Glossza 15. adásában

A háború kezdete után közel húsz nappal az orosz villámháborús tervek egyértelműen megbuktak. A másik oldalon az ukrán ellenállás rendkívül erős, mondhatni össznemzeti jelleget öltött. Ugyanakkor a fegyveres konfliktusnak számos olyan kelet-közép európai aspektusa is felmerül, amelyekről eddig kevés szó esett. Ezekről beszélgettek a Glossza 15. adásának meghívott vendégei, Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző és újságíró, a Danube Institute kutatási igazgatója, illetve Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztályának tudományos munkatársa, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.


A háború kezdete után közel húsz nappal az orosz villámháborús tervek egyértelműen megbuktak. A másik oldalon az ukrán ellenállás rendkívül erős, mondhatni össznemzeti jelleget öltött. Ugyanakkor a fegyveres konfliktusnak számos olyan kelet-közép európai aspektusa is felmerül, amelyekről eddig kevés szó esett. Ezekről beszélgettek a Glossza 15. adásának meghívott vendégei, Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző és újságíró, a Danube Institute kutatási igazgatója, illetve Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztályának tudományos munkatársa, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.


Villámháború helyett elhúzódó fegyveres konfliktus? Az orosz-ukrán háború – Beszélgetés Fedinec Csillával és Rácz Andrással a Glosszában

Európa és a világ közvéleménye több mint egy hete visszafojtott lélegzettel és döbbenettel követi az ukrán–orosz háború eseményeit. Mivel a fegyveres konfliktus a történelem során első ízben már nem kizárólagosan a csatamezőn, hanem a dezinformációs kampányoknak köszönhetően a médiában, a tárgyalóasztalnál  és a kibertérben is zajlik, az átlagos tartalomfogyasztók/médiafogyasztók meglehetősen nehezen igazodnak ki a híreken. A gyakran egymásnak ellentmondó információk között Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségtörténeti és Etnopolitikai Osztály tudományos főmunkatársa, a Kelet-Közép európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének szakértője, valamint és Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet és a Német Külpolitikai Társaság elemzője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docens segít tájékozódni a Glossza podcast-sorozat legújabb részében. 


Európa és a világ közvéleménye több mint egy hete visszafojtott lélegzettel és döbbenettel követi az ukrán–orosz háború eseményeit. Mivel a fegyveres konfliktus a történelem során első ízben már nem kizárólagosan a csatamezőn, hanem a dezinformációs kampányoknak köszönhetően a médiában, a tárgyalóasztalnál  és a kibertérben is zajlik, az átlagos tartalomfogyasztók/médiafogyasztók meglehetősen nehezen igazodnak ki a híreken. A gyakran egymásnak ellentmondó információk között Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségtörténeti és Etnopolitikai Osztály tudományos főmunkatársa, a Kelet-Közép európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének szakértője, valamint és Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet és a Német Külpolitikai Társaság elemzője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docens segít tájékozódni a Glossza podcast-sorozat legújabb részében. 


Kockaházak és „betonbanyák”. A szocializmus épített öröksége – Beszélgetés Ispán Ágota Lídiával és Tamáska Mátéval

Tradicionális paraszti lakóépületek a falvakban, amelyek lassan átadták a helyüket az utókor által már csak Kádár-kockákként emlegetett házaknak. Gomba módra szaporodó panelblokkok a városokban, amelyek tövében kiskerteket műveltek, olykor még disznót is vágtak. A fokozatosan urbanizálódó vidéki utcák az egyik oldalon, a másikon pedig olyan városi lakótelepek, amelyeket eleinte a betelepülők falusias életmódja határozott meg. Ispán Ágota Lídia, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tamáska Máté építészetszociológus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, és a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa beszélgettek a szocialista épített örökségről a BTK podcast-sorozatának 13. epizódjában.


Tradicionális paraszti lakóépületek a falvakban, amelyek lassan átadták a helyüket az utókor által már csak Kádár-kockákként emlegetett házaknak. Gomba módra szaporodó panelblokkok a városokban, amelyek tövében kiskerteket műveltek, olykor még disznót is vágtak. A fokozatosan urbanizálódó vidéki utcák az egyik oldalon, a másikon pedig olyan városi lakótelepek, amelyeket eleinte a betelepülők falusias életmódja határozott meg. Ispán Ágota Lídia, a BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos munkatársa és Tamáska Máté építészetszociológus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatója, és a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa beszélgettek a szocialista épített örökségről a BTK podcast-sorozatának 13. epizódjában.


Kultúrák találkozása. Ázsiai bevándorlók Magyarországon – Beszélgetés Knyihár Eszterrel és Végvári Kristóffal a Glossza 12. adásában

Mikortól beszélhetünk kínai és vietnámi közösségekről Magyarországon, s milyen dinamikák határozzák meg e csoportok működését? Előfordulhat az, hogy az oktatás tekinthető a legjobb magyar árucikknek Ázsiában? Milyen hasonlóságok és különbségek rajzolódnak ki a két népcsoport bevándorlási motivációiban és közösségként való működésében? Számos téma mellett ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a Glossza legújabb adásának vendégei, Knyihár Eszter, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Programjának hallgatója és Végvári Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ázsia referense, a Magyar–Kínai és Magyar–Mongol Tagozatainak titkára. 


Mikortól beszélhetünk kínai és vietnámi közösségekről Magyarországon, s milyen dinamikák határozzák meg e csoportok működését? Előfordulhat az, hogy az oktatás tekinthető a legjobb magyar árucikknek Ázsiában? Milyen hasonlóságok és különbségek rajzolódnak ki a két népcsoport bevándorlási motivációiban és közösségként való működésében? Számos téma mellett ezekre a kérdésekre keresték a válaszokat a Glossza legújabb adásának vendégei, Knyihár Eszter, az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola Sinológia Programjának hallgatója és Végvári Kristóf, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Ázsia referense, a Magyar–Kínai és Magyar–Mongol Tagozatainak titkára. 


Önképeink. Gyarmatosítás és birodalomépítés - Csaplár-Degovics Krisztián és Kolozsi Ádám a Glossza 11. adásában

Birodalom, gyarmat, gyarmatosítás. Három olyan fogalom, amely talán a magyar történelemben idegenül, ellenségesen hangzik és az elnyomás, a függés, a kizsákmányolás képeit idézi fel. Mindez erős érzelmi töltetet ad és felerősíti a versengő áldozat-felelős narratívákat. Ráadásul a kolonializmus, a gyarmatosítás olyan globális jelenség, amely annyira sokféle és változatos formában volt jelen az emberi történelemben, hogy nagyon nehéz pontosan körülírni és megfogalmazni a lényegét. A Glossza 11. adásának vendégei Csaplár-Degovics Krisztián történész, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Kolozsi Ádám, a Telex újságírója voltak. 


Birodalom, gyarmat, gyarmatosítás. Három olyan fogalom, amely talán a magyar történelemben idegenül, ellenségesen hangzik és az elnyomás, a függés, a kizsákmányolás képeit idézi fel. Mindez erős érzelmi töltetet ad és felerősíti a versengő áldozat-felelős narratívákat. Ráadásul a kolonializmus, a gyarmatosítás olyan globális jelenség, amely annyira sokféle és változatos formában volt jelen az emberi történelemben, hogy nagyon nehéz pontosan körülírni és megfogalmazni a lényegét. A Glossza 11. adásának vendégei Csaplár-Degovics Krisztián történész, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Kolozsi Ádám, a Telex újságírója voltak. 


Összeesküvés-elméletek és álhírek a tudományban - beszélgetés Krekó Péterrel és Tuboly Ádámmal a Glossza 10. epizódjában

Miért népszerűbbek az álhírek, mint a tudományos eredmények? Milyen társadalmi reflexek hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Kinek hihetünk, és hogyan védekezhetünk a hamis információkkal szemben? Mennyire bízunk a tudományban, a tudósokban és eredményeikben? A Glossza 10. epizódjában Krekó Péterrel az ELTE politikai pszichológusával és Tuboly Ádámmal a BTK Filozófia Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk a konspirációs narratívákról, összeesküvés-elméletekről és álhírekről. 


Miért népszerűbbek az álhírek, mint a tudományos eredmények? Milyen társadalmi reflexek hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Kinek hihetünk, és hogyan védekezhetünk a hamis információkkal szemben? Mennyire bízunk a tudományban, a tudósokban és eredményeikben? A Glossza 10. epizódjában Krekó Péterrel az ELTE politikai pszichológusával és Tuboly Ádámmal a BTK Filozófia Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk a konspirációs narratívákról, összeesküvés-elméletekről és álhírekről. 


Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail