A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) nemzetközi színvonalú és beágyazottságú alapkutatásokat folytat a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajztudomány, a régészet, a történettudomány, a zenetudomány, az archeogenomika és a klasszika-filológia területén. A BTK-t alkotó kilenc intézet a magyarság múltjának teljességét kutatja és értelmezi, reflektálva a jelenkor kihívásaira is. Alapfeladatának tartja a magyar kulturális örökség feltárását és gondozását, s ezáltal a magyar önazonosság erősítését. Ennek szellemében központi és intézeti szinten egyaránt a nemzeti identitás szempontjából alapvető témák tanulmányozására hoz létre és tart fenn kutatócsoportokat. Küldetése a történelmileg felhalmozott sajátos magyar tapasztalatok bevitele a nemzetközi diskurzusba, a hazai és nemzetközi tudományos élet szereplőivel folytatott kommunikáció megújítása, valamint a bölcsészettudományi kutatások láthatóvá tétele a hazai nagyközönség számára.

MAR 0062 2Humán Tudományok Kutatóháza. Fotó: Takács Krisztián Márk. instagram.com/markiki_imagery

A BTK Filozófiai Intézet általános küldetése, hogy ápolja a magyar filozófiai kultúrát; kutatásokat végezzen az egyetemes filozófiatörténet és a filozófia különböző diszciplínái terén, azok eredményeit a nemzetközi szakma számára hozzáférhetővé tegye; a filozófia nemzetközi eredményeit magyar nyelvű filozófiai alkotásokkal és szövegkiadásokkal közvetítse a magyar kultúra számára. Kiemelt területnek tekintjük a humántudományok tudományfilozófiáját és eszmetörténetet, az európai kontextusában vizsgált magyar filozófiatörténetet, a gyakorlati filozófiát, valamint a természettudományokkal és a mesterségesintelligencia-kutatással dialógust folytató ismeretelméleti és metafizikai kutatásokat.

A BTK Irodalomtudományi Intézet a magyar nemzeti kulturális örökség irodalomtörténeti korpuszának alapkutatási intézménye. Rendszerszerűen tanulmányozza a magyar irodalomtörténet korszakait, irányzatait, műfajait, alkotóit, művészeti elveit és intézményeit a reneszánsz kortól a 20–21. század fordulójáig. A magyar mellett a magyarországi latin nyelvű műveket, a szomszédos népek és a nyugat-európai nemzetek irodalmaival való kapcsolatrendszert is kutatja. Az irodalmi szövegek kritikai kiadásának, textológiai feldolgozásának centruma. Kézikönyvei, könyvsorozatai, folyóiratai, nyilvános adatbázisai, open access internetes tartalomszolgáltatása révén tudományos, közművelődési és közoktatási feladatokat vállal. A digitális irodalomtudomány, az elektronikus textológia és filológia módszertanának kialakítása által alkalmazott kutatást és fejlesztést is végez.

A BTK Művészettörténeti Intézet a hazai művészettörténet-írás egyik legfontosabb kutatóműhelye. A magyar művészet történetének teljességét kutatja az államalapítástól napjainkig. Feladata a magyarországi építészet, képző- és iparművészet történetének szisztematikus feldolgozása és közzé tétele, az ezzel kapcsolatos dokumentumok gyűjtése, megőrzése és nyilvánosságuk biztosítása. Az Intézet honlapján érhetők el – a saját gyűjtemények anyagán kívül – a magyar művészet történetének legfontosabb kézikönyvei, bibliográfiái. Gondozza az MTA Művészeti Gyűjteményét és a Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményt. Az Intézetben készül a magyarországi művészet történetének kézikönyve, itt szerkesztik a művészettörténet vezető hazai (magyar és idegen nyelvű) folyóiratait.

A BTK Néprajztudományi Intézet a hazai néprajztudomány legfontosabb, vezető kutatóműhelye. Témacsoportjainak feladatvállalásai kiterjednek a magyar néprajztudomány, az etnológia, a folklorisztika, valamint a kulturális- és szociálantropológia jelentős területeire és mind a történeti dimenziójú, mind a jelenkori és az alkalmazott vetületeket érintő kérdésekre egyaránt fókuszál. A néprajztudomány vezető szerepet játszik a nemzeti kulturális örökség meghatározásában, a nemzeti identitás kialakításában. Az intézet égisze alatt születnek meg a tudományszak összefoglaló művei (Néprajzi Lexikon, Néprajzi Atlasz, Magyar Néprajz, folklór-műfajkatalógusok), jelenleg a Népköltészeti Lexikon munkálatai zajlanak. Kézikönyvei, könyvsorozatai, rendszeresen megjelenő évkönyve, tudományos rendezvényei által az intézet teret ad az új kutatási eredmények közreadásának és megvitatásának.

A BTK Régészeti Intézet az élelemtermelő társadalmak kialakulásától a kora újkorig terjedő nyolc évezredet átfogó komplex, módszertanilag is iránymutató kutatásokat végez, elsősorban a Kárpát-medencében. Meghatározóak a településrégészeti, mikroregionális és topográfiai kutatásai, és ezek nyomán jelentős emlékek, köztük világi és egyházi központok monografikus feldolgozása és az eredmények igényes népszerűsítése (Antaeus, Hereditas Archaeologica Hungariae). Az intézet az ezredforduló után a környezetrégészet és a roncsolásmentes vizsgálatok mellett az archeogenetika legfontosabb magyarországi műhelyévé vált, folyamatosan üzemelő laboratóriummal, tapasztalt, külföldön képzett munkatársakkal, nagy mintavételi gyakorlattal. Számos jelentős hazai és nemzetközi intézménnyel, többek között a Harvard Medical School-lal együttműködve Európában is kiemelkedő kutatásokat végez.

A BTK Történettudományi Intézet fő feladata a magyar társadalom és állam történetével kapcsolatos alapkutatások végzése, kézikönyvek (különösen forráskiadások) és összefoglaló művek készítése, az új kutatási eredmények szakszerű publikálása és széles, magyar és nemzetközi körben terjesztése, a szakma hazai és nemzetközi intézményeivel való kapcsolattartás, a magyar történészek nemzetközi szereplésének összefogása és súlyának növelése, valamint a magyarországi közgondolkodás formálása. Mindezt úgy, hogy a „hagyományos” eszközök (konferenciák, könyvkiadások stb.) mellett nagy mértékben támaszkodik a társadalom többségét elérő felületekre, élve a tudományos népszerűsítés eszközeivel. 

A BTK Zenetudományi Intézet tevékenysége a magyar zenetudomány Kodály Zoltánig és Szabolcsi Bencéig visszanyúló módszertani hagyományai szellemében komplex módon ötvözi a történeti zenei és a zene-, illetve táncfolklorisztikai kutatásokat, ugyanakkor nyitottan, érzékenyen és kreatívan viszonyul a 21. század tudományos-szellemi áramlatai felől érkező impulzusokhoz. A nemzeti kultúra szempontjából kimagasló jelentőséggel bíró gyűjteményei meghatározzák a fő kutatási feladatokat: a régi zenetörténet, elsődlegesen a középkori és kora újkori liturgikus egyszólamúság és forrásainak közreadása, a magyar zenetörténet 16–21. százada, a Bartók-kutatás, a magyar, magyarországi és szomszédnépi népzene gyűjtése, archiválása, rendszerezése, közreadása, a magyar néptánc kutatása és közreadása, a zenei muzeológia terén.

A BTK Archeogenomikai Intézet 2021 márciusában vált önállóvá, miután az Archeogenetikai Laboratóriumot leválasztották a BTK Régészeti Intézetről. Célkitűzése, hogy genetikai eszközökkel teljességében feltárja a Kárpát-medence népesedéstörténetét, a régió archaikus és jelen populációit érintő kutatási programok megvalósításával. A BTK Régészeti Intézete, Magyar Őstörténeti Témacsoportja és az ELTE, PPKE Régészettudományi Intézetei mellett több hazai és külföldi intézménnyel együttműködve, nemzetközi kapcsolatrendszerben is kutatja a régió és Eurázsia más archaikus és mai népességeinek genetikai kapcsolatrendszerét, teljes genomok elemzésén keresztül. A teljes genetikai információ a populációk szintjén túl az egyéni genetikai jellegek és kapcsolatrendszerek feltárását is lehetővé teszi, mellyel az intézet kiszolgálja a társtudományok specifikus kérdéseit is, interdiszciplináris kutatói együttműködések keretében.

A BTK Moravcsik Gyula Intézet feladata az antikvitás írott örökségének kutatása, szöveges emlékeinek feltárása, feldolgozása, a vele kapcsolatos ismeretanyag karbantartása és gyarapítása, különös tekintettel a hazai örökségre. A feladatok eredményes elvégzéséhez a munkatársak a nagy tudománytörténeti múltra visszatekintő klasszika-filológia módszertanára támaszkodnak, ez fogja össze a munkatársak különböző korokra és más-más területre összpontosító kutatómunkáját. A módszertanból következőleg az alapfeladatokhoz tartozik a magyar klasszika-filológiai kutatás nemzetközi reprezentálása, a tudományterület friss külhoni eredményeinek hazai ismertté tétele és meghonosítása, továbbá a görög és latin nyelven korunkra maradt szövegek kiadása, fordítása, valamint kommentálása révén a közismeretek közé történő beillesztése. Az intézet emellett műhelymunka keretei között kiveszi részét a tudományos utánpótlás képzéséből, egyben pályalehetőségeket nyújt fiatal kutatók számára.

Letölthető logók:

.pdf, vektorgrafikus, CMYK (nyomdai)

  BTK hu color BTK hu szürke BTK hu ff    
  BTK magyar
színes 
BTK magyar
szürke 
BTK magyar
fekete-fehér 
   
  RCH en color RCH en gray RCH en bw    
  RCH english
color 
RCH english
gray 
RCH english
black and white 
   

 

.png, háttér nélküli RGB (web)

BTK hu color BTK hu szürke BTK hu ff   RCH en color RCH en gray RCH en bw
BTK magyar
színes
 BTK magyar
szürke
 BTK magyar
fekete-fehér
  RCH english
color
 RCH english
gray
  RCH english
black and white
filozofiai szines web irodalomtudomanyi szines web muveszettorteneti szines web neprajztudomanyi szines web regeszeti szines web tortenettudomanyi szines web zenetudomanyi szines web
Filozófiai
Intézet
magyar, színes
Irodalomtudományi
Intézet
magyar, színes
Művészettörténeti
Intézet
magyar, színes
Néprajztudományi
Intézet
magyar, színes
Régészeti
Intézet
magyar, színes
Történettudományi
Intézet
magyar, színes
Zenetudományi
Intézet
magyar, színes