Nemzetközi kutatócsoportok
ERC SOVEREIGNTY Challenges of Secularism and Nation Building in Central Eastern Europe since 1780
The project SOVEREIGNTY offers a collaborative historical analysis of the conflicted relationships among transnational institutions, the sovereign modern state, and the agents at the intersection of the two by examining the evolution of the relationships between the state and one of the world’s oldest transnational institutions, the Catholic Church.
‘Negotiating Sovereignty: Challenges of secularism and Nation Building in Central Eastern Europe since 1780 (SOVEREIGNTY)’ is a 5-year research project funded by the European Research Council (ERC) which examines the history of the conflicts concerning the oaths of allegiance required from the bishops in the Habsburg Monarchy and its successor states between 1780 and 1990. SOVEREIGNTY is a collaborative project which investigates state-church relations by linking together the historiographies of a particularly multiconfessional and multilingual region and by exploring the archival legacy of several East-Central European countries including Austria, Hungary, Poland, Czechoslovakia, Yugoslavia, and Romania.
ERC SMALLST The Diplomacy of Small States in Early Modern South-eastern Europe
The project aims to explore what early modern small states at the borderland between the Ottoman Empire and Christian Europe have in common in their diplomatic strategies, despite their greatly varying characteristics. The legal traditions, forms of rulership, political cultures and languages were inherently different in e.g. the Western Christian city-state Ragusa, the Eastern Orthodox elective principality of Wallachia, and the Muslim hereditary khanate of Crimea. And yet, these political units all managed to keep a relatively high level of autonomy on the frontiers between empires of different civilizations.
Through a comparative analysis of diplomacy in the region, we aim to contrast empire- or nation-state-based narratives on Early Modern diplomacy from a radically different perspective, bringing into focus an array of hitherto neglected issues. Such issues are the strategies these small states followed to overcome their vulnerability and to cope with their situation; the impact of their position at cultural borderlands on their diplomatic practices; the way they managed to communicate in two radically different political languages; and how the agents of diplomacy functioned in this peculiar context. The following small states stand in our focus: Ragusa, Transylvania, Moldavia, Wallachia, Crimea, Cossack Ukraine, as well as the short-lived Hungarian attempts to create a polity separate from the Habsburg-ruled Kingdom of Hungary.
During the time of this project, we will organize conferences, publish proceedings and edited volumes, and create an open-access online database concerning diplomats from the region.
COURAGE Cultural Opposition: Understanding the Cultural Heritage of Dissent in the Former Socialist Countries
COURAGE (“Cultural Opposition –Understanding the CultuRal HeritAGE of Dissent in the Former Socialist Countries”) is the first international research project that aims to create the first digital database of both online and offline private and public collections in Europe which testify to the survival of various forms of cultural opposition in the former socialist countries of East-Central Europe from the rise of communist regimes in the region to the fall of the Iron Curtain.
Culture in Eastern Europe before 1989 meant more than socialist realism and dull propaganda art. An alternative cultural scene flourished despite the controls of socialist regimes, and its diverse practices included non-conformist avant-garde art, civic initiatives for unofficial education and publication, underground punk and rock bands, alternative ways of life and even novel religious practices. COURAGE is the first international research project that tackles this rich and colourful legacy of cultural opposition in the former socialist countries of Eastern Europe by exploring and comparing collections on cultural opposition.
COURAGE is a three-year international research project funded by Horizon 2020, the EU Framework Programme for Research and Innovation. The project created the first digital database of both online and offline private and public collections in Europe covering a period from the rise of communist regimes in the region to the fall of the Iron Curtain. COURAGE furthers a more nuanced understanding of how these collections work, what functions they serve in their respective societies, and how they represent their holdings and findings to the national and international public. In so doing, the project will help us recognize and acknowledge forms of dissent and preserve these as part of our common European heritage.
Lendület-kutatócsoportok
BTK Filozófiai Intézet
„Lendület” Morál és Tudomány Kutatócsoport
2017-ben jött létre Demeter Tamás vezetésével.
A kutatócsoport a tudományos kutatás hátterében meghúzódó, azt orientáló, korlátozó és különböző vonatkozásokban igazoló értékek történeti, filozófiai és szociológiai vizsgálatára alakul. Célja, hogy esettanulmányokon keresztül tárja fel azokat a gyakran nem reflektált és így racionális kontrollt nélkülöző kognitív, morális, társadalmi és esztétikai értékeket, amelyek a modern tudomány 17-20. századi történetét jellemzik. A kutatás keretében készülő esettanulmányok nem csak történeti ismereteink bővítésére irányulnak, hanem az értékelkötelezettségek tudományos kutatásban játszott szerepének általános szociológiai-filozófiai tanulságait is vizsgálják, s ezeken keresztül tudománypolitikai irányelvek és gyakorlatok megalapozásához járulnak hozzá.
BTK Irodalomtudományi Intézet
„Lendület” Nyugat-magyarországi irodalom 1770–1820
A nyugat-magyarországi irodalom 1770 és 1820 közötti történetét feltáró Lendület-kutatócsoport.
2017-ben jött létre Csörsz Rumen István vezetésével.
A 18. század végi magyar irodalmi élet formálásában kulcsszerepet játszott a dunántúli írók és értelmiségiek hálózata. Nem beszélhetünk egységes mozgalomról – tagjai mind felekezeti, mind irodalomszemléleti szempontból eltérők, s nem is mindig álltak közvetlen érintkezésben –, de a regionális összetartozás olyan művelődéstörténeti tanulságokat rejt, amelyek rendszeres kutatásával adós maradt az irodalomtudomány. A nyugat-magyarországi kereskedővárosok (Győr, Komárom, Szombathely stb.) Bécs és Pozsony szellemi és politikai vonzásában, az új egyházpolitikai lehetőségek kihasználásával teremtették meg saját arculatukat. A dunántúli értelmiség progresszívan élt a polgárosodás lehetőségeivel, főként a tudományszervezés (pl. pozsonyi tudós társaságok) és a kommunikáció terén, megteremtve a magyar nyelvű sajtót (Magyar Hírmondó, Mindenes Gyűjtemény, Sokféle).
A sokak mintájává vált jezsuita költőn, Faludi Ferencen túl is nagy számú költő-író munkálkodott a térségben, némelyikük kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezett (pl. Pálóczi Horváth Ádám levelezése Kazinczyval, Csokonaival és más kortársakkal; szabadkőművesség). Révai Miklós és Kultsár István már ekkoriban elsőrangú szervezőként segítette az irodalmi nyilvánosság formálódását.
A 18. századi dunántúli írók működésére a szakirodalom – a Kazinczy-kor kánonformáló ereje, majd a gazdagabban kutatott 19. századi klasszikusok (Berzsenyi, a Kisfaludy fivérek stb.) miatt – hajlamos volt másodvonalként tekinteni. Kutatócsoportunk ezt a képet szeretné árnyalni, részletesen megvizsgálva néhány kiemelkedő dunántúli író és értelmiségi (főként pap-tanárok) regionális kapcsolatait, működésük tárgyi és szellemi hátterét (levelezés, kéziratosság, könyvtárszervezés, könyvkiadás, mecenatúra stb.). A csoport akadémiai és egyetemi kutatóhelyek együttműködésén alapul, amely nemzetközi figyelemre is számot tarthat. Legfőbb feladataink alapkutatások: Faludi Ferenc magyar verseinek kritikai kiadása, Pálóczi Horváth Ádám kéziratainak, Révai Miklós és Agyich István latin verseinek, valamint Péteri Takács József és Nagy János köteteinek forráskiadása; a Nemzeti Dalok Gyűjteményének és Kresznerics Ferenc szótárának elektronikus kiadása. A források rendszerezését korszerű adatbázisok építése segíti: levelezés-, könyv-, ponyva- és kézírásminta-kataszterek. Az új eredményeket évenként nemzetközi konferenciákon és tanulmánykötetekben adjuk közre.
„Lendület” Hosszú reformáció Kelet-Európában 1500–1800
A hosszú reformáció elméletének alkalmazását vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2018-ban jött létre Tóth Zsombor vezetésével.
A projekt kettős célt követ: a hosszú reformáció fogalma köré felépülő kutatási gyakorlat megalapozását és meghonosítását a hazai kutatásban, valamint egy nemzetközi kutatási és koordinációs központ (Centre for Reformation Studies) felállítását, amely a projektet, illetve külső és belső munkatársait a befogadó intézettel együtt erőteljesen pozicionálja a nemzetközi reformációkutatásban.
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtana
A 19. századi magyar irodalom politikai gazdaságtanát vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2019-ben jött létre Hites Sándor vezetésével.
A magyar nemzeti irodalmi kultúra kialakítása a 19. században egy időben zajlott a társadalom és a gazdaság kapitalista átalakulásával. Ennek során az írók egyszerre váltak a nemzeti kultúra nagy presztízsű képviselőivé, és lettek gazdasági ágensek a kulturális piacon. Ahogy a kor gazdasági eszméi befolyásolták a nemzeti irodalom társadalmi jelentőségére és hasznosságára vonatkozó felfogásokat, úgy az irodalmi művek is hatottak arra, milyen kép alakul ki a gazdaságról a magyar kultúrában.
Az írók gazdasági helyzete és anyagi környezete hatott alkotásmódjukra, a finanszírozási formák (piac, mecenatúra, állami támogatás, közadakozás) pedig meghatározták a nemzeti kultúra egész arculatát. A piacok szerkezete és a kulturális gazdaság azóta jelentősen átalakult, a magyar nemzeti irodalom 19. századi kezdeteikor tapasztalható jelenségek vizsgálata mégis segíthet arra a jelenkori kérdésre válaszokat találni, hogy miként lehet fenntartani és működtetni a nemzeti kultúrát a globalizálódó világ egyre nemzetközibbé váló kulturális piacain.
BTK Néprajztudományi Intézet
„Lendület” Etnoökológia Kutatócsoport
Lokalitás a globális változások hálózatában: Az ökológiai antropológia mint közvetítő a helyi közösségek és a globális változások között a Kárpát-medencében.
2020-ban jött létre Babai Dániel vezetésével.
Az újonnan megalakuló Etnoökológia Lendület Kutatócsoport célja a Kárpát-medence vidéki közösségei és a természeti környezete, azaz táj és ember kapcsolatának vizsgálata. A kutatás középpontjában álló táj és ember egy társadalmi-ökológiai rendszert képez. E rendszer kaszkádszerű (dominóelv szerint egymásból következő) változásai, a változások helyi érzékelése, megélése (lokális percepció), valamint a természeti környezethez kapcsolódó helyi és hagyományos ökológiai tudás áll a tervezett, a sokoldalú, gyakorlatorientált, az ökológiai antropológia eszköztárát alkalmazó kutatás figyelme középpontjában.
BTK Régészeti Intézet
„Lendület” Mobilitás Kutatócsoport
Csontoktól, bronzoktól és telepektől a társadalomig: Vándorlások és társadalmi változások multidiszciplináris kutatása a bronzkori Magyarországon (Kr. e. 2500–1500),
2015-ben jött létre Kiss Viktória vezetésével.
„Programunk a bronzkor első felének ezer éves időszakát (Kr. e. 2500–1500) vizsgálja a mai Magyarország területének több mikro-régiójában. A korszaknak nevet adó bronz nagy területeket átívelő kereskedelmének köszönhetően ekkoriban távoli régiók kerültek kapcsolatba egymással, és az emberiség történetében először jelent meg a társadalmi egyenlőtlenség intézményessé válása. Kutatásunk fő célja az őskori Európában központi szerepet elfoglaló Kárpát-medence kiválasztott régióiban a bronzkori közösségek társadalmi, gazdasági és politikai berendezkedéseinek és társadalmi stratégiáinak komplex vizsgálata. E kérdéskört három irányból vizsgáljuk: a települések, a temetkezések, valamint az ezekből előkerülő leletanyag, elsősorban a bronztárgyak új, multidiszciplináris módszerekkel (a korábbinál pontosabb, s a hazai bronzkori kutatásból szinte teljesen hiányzó új AMS radiokarbon, stabilizotóp minták, valamint a teljességgel hiánypótló DNS elemzés, számos fémtárgy elemösszetétel és ólomizotópos elemzése, valamint kerámia és kő tárgyak petrográfiai és neutronaktivációs mintavételeinek kiértékelése) kiegészített elemzése és publikálása révén.”
BTK Történettudományi Intézet
„Lendület” Szent Korona Kutatócsoport
A Szent Korona és a magyar királykoronázások 1526 és 1918 közötti történetét kutató Lendület-csoport.
2012-ben jött létre Pálffy Géza vezetésével.
Az Állami és nemzeti reprezentáció az újkori Magyarországon: A magyar uralkodókoronázások és a Szent Korona (1526–1916) című projekt legfőbb célja a magyar tudományosság jelentős adósságának pótlása, a Szent Korona újkori históriájának és a magyar király-, illetve királyné-koronázások 16–20. századi (székesfehérvári, pozsonyi, soproni, budai és budapesti) ceremóniáinak részletes áttekintése.
Az interdiszciplináris projekt hazai és külföldi (ausztriai, szlovákiai, spanyol- és olaszországi stb.) levéltárakból össze kívánja gyűjteni a koronázási jelvények és szertartások eddig ismeretlen újkori forrásait, a korona és a koronázások ábrázolásait, miközben összeállítja a legfőbb nemzeti kincsünk itineráriumát, a koronázási szertartások Ki kicsodáját, a koronázási érmek adatbázisát és megjelenteti Révay Péter nevezetes bővített koronatörténete (1659) latin–magyar kritikai kiadását. Emellett kiemelt figyelmet fordít arra is, hogy egyes korszakokban kinek mit jelentett a Szent Korona, milyen eszmeiség fűződött hozzá, és milyen szerepet játszott a magyar állami, később nemzeti reprezentációban és szimbolikus politikában.
„Lendület” Középkori Gazdaságtörténet Kutatócsoport
A középkori magyar gazdaság történetét interdiszciplináris módszerekkel vizsgáló Lendület-kutatócsoport.
2015-ben jött létre Weisz Boglárka vezetésével.
A kutatás egyes részterületeihez rendelt korszakhatárok különbözőek: azokat a témák belső logikája szabja meg. A kutatás két nagyobb részterületet ölel fel. A gazdasági élet egyik fontos – egyidejűleg aktív és passzív – szereplője maga a királyi hatalom volt, éppen ezért a kutatócsoport egyik fő feladata ennek a szerepnek a feltárása.
A Magyar Királyság gazdasági életének ugyanakkor nem volt olyan vetülete, melyben ne jutott volna kulcsszerep a városoknak. Az egyes városok gazdaságpolitikája azonban nem csak az ország határain belül fejtette ki hatását: elsősorban ez volt az a tényező, mely csatlakoztatta a Magyar Királyságot a középkori Európa gazdaságának vérkeringésébe: ezért a városi gazdálkodás lesz a kutatás másik fő ága. Az első részterületen belül a kutatócsoport az uralkodók bevételeit, a gazdasági élet működéséhez elengedhetetlen pénzverést, a királyság pénzügyigazgatását működtető intézményrendszert vizsgálja, miközben az uralkodók által hozott, a gazdasági élet szempontjából jelentős intézkedések tanulmányozása szintén a kutatás ezen részéhez tartozik. A városi gazdálkodást három szinten lehet vizsgálni: az adminisztráció, az infrastruktúra és a saját vállalkozások szintjén. Míg az első kettő lehetőséget teremtett arra, hogy a település a gazdasági élet színhelyeként szolgáljon, illetőleg arra, hogy polgáraik minél jobb feltételek közepette folytathassák gazdasági tevékenységüket, a harmadik már a város intézményeinek és létesítményeinek működését, az adózási kötelezettség teljesítését könnyítette meg. A kutatócsoport a hangsúlyt az első két szint vizsgálatára helyezi, különös súlyt helyezve a városok hazai és nemzetközi kereskedelemben betöltött szerepének tanulmányozására.
„Lendület” Trianon 100 Kutatócsoport
A trianoni béke történetét kutató Lendület-csoport.
2016-ben jött létre Ablonczy Balázs vezetésével.
A Trianon 100 év után: kontextus, lokalitás, régió című projekt azt a célt tűzi ki maga elé, hogy a legfrissebb történeti tudást új tudást teremtve és a meglévőt mozgósítva rávilágítson a trianoni békeszerződés új oldalaira, megvilágítsa a döntés megszületésének egyes, eddig árnyékban hagyott vagy esetleg félreinterpretált oldalait és a 100. évfordulóra készülve olyan új, friss és érvényes műveket publikáljon, amelyekkel a szélesebb magyar közvélemény számára is orientációs pontot jelenthetnek. Ezzel pedig eltörölje a magyar történetírás adósságait (amennyiben még vannak ilyenek) a magyar és a nemzetközi szakmai közönség és a szélesebb közvélemény számára megjelenítse és érthetően bemutassa az így létrehozott és rendszerezett tudást egy olyan multidiszciplináris (de történelemorientált) és lehetőség szerint transznacionális keretben, amely a pályázatot értelmezhetővé teszi a nemzetközi közösség számára is.
A javasolt terv egy kollektív munka, számol környező országokban élő magyar kutatók bevonásával, és rendezvényein, publikációiban pedig be kívánja vonni a nemzetközi történésztársadalom legjavát, akik ezzel a témával foglalkoznak. Az első lépcső a magyar közvélemény számára érthetően bemutatni kutatásaink eredményeit, a második nyilván az, hogy a nemzetközi történészközegben is értelmezhető témákat (a menekültek kérdése, az efemer/átmeneti államok Közép-Európában, az impériumváltások, a békeszerződés a nemzeti emlékezetben) angol nyelvű, angolszász kiadóknál megjelentetett kötetekben, vagy tematikus folyóiratszámokban mutassa be a kutatásai eredményeit.
„Lendület” Családtörténet Kutatócsoport
A teljes, fél- és mostohatestvéreket, szülőket és mostohaszülőket integráló összetett családformációkat kutató Lendület-csoport.
2017-ben jött létre Erdélyi Gabriella vezetésével.
Magyar családtörténet a modernitás előtt: Gyermekkor és mozaikcsaládok a 16-19. században című kutatási projekt.
A kutatás azon a meglátáson alapszik, hogy a premodern társadalomban a mostoha vagy mozaik család – a szülők és gyermekek biztonságos és meghitt közösségéről alkotott idealizált kép ellenére – sokkal gyakoribb volt, mint a mai társadalomban, amikor a családok válságáról és diverzifikációjáról szokás beszélni.
Ma a válások, régen pedig az elhunyt családtagok pótlása miatt az emberek nagy része gyermekként vagy szülőként összetett családban élt. A legnagyobb magyar, Széchenyi István nősülésekor 14 gyermek nevelőapja lett, amelyet követően még három gyermeke született. Háztartásában a gyermekek egy részét egyik szülőjéhez sem fűzte vérségi kapcsolat. A jelenség mindennaposságát jelzi, hogy a 16. századi oltárképeken Krisztus rokonságát – a nagymama Szent Anna egymást követő három házassága és családja bemutatásával – is mozaikcsaládként ábrázolták.
A kutatás önálló vizsgálat tárgyává teszi az ehhez hasonló teljes,- fél- és mostohatestvéreket, szülőket és mostohaszülőket integráló összetett családformációkat. Az évszázadokon és társadalmi rétegeken átívelő kutatás írott, tárgyi és vizuális források felhasználásával, több tudományág módszereit hasznosítva igyekszik módosítani a tradicionális családokról élő idealizált képet. Történészek, történeti demográfusok, irodalomtörténészek, történeti néprajzosok és művészettörténészek kvalitatív és kvantitatív vizsgálatok keretében igyekszenek árnyalni azt a sematikus nézetet, hogy ezek az “abnormális” családformációk konfliktusokkal, negatív érzelmekkel és gonosz mostohákkal terheltek.
„Lendület” Tíz Generáció Kutatócsoport
A vidéki társadalmat az úrbérrendezéstől a vidék elnéptelenedéséig (1767–2017) kutató Lendület-csoport.
2019-ben jött létre Horváth Gergely Krisztián vezetésével.
„Az elnéptelenedés a vidéki térségek egyre növekvő gondja napjaink Európájában. Ennek háttere a termékenységi ráták visszaesése mellett az agrárjövedelmek versenyképtelenségével és a városias központok szívóhatásával magyarázható leginkább. Az egykori szovjet blokk országai esetében azonban egy további, hangsúlyos elem sem maradhat figyelmen kívül: a kollektivizálás során a pártállamok erőszakkal kényszerítették az egyéni gazdákat a szövetkezetekbe, akik az iparba vándorlással és a termékenység visszafogásával védekeztek korábbi életük erőszakos megváltoztatása ellen.
Kutatócsoportunk interdiszciplináris módszerekkel dolgozó kutatók összehangolt munkájával szeretne fényt deríteni azokra a hosszú lefolyású történelmi folyamatokra, amelyek a kárpát-medencei vidéki társadalom jelenlegi, jellegzetes mintázatainak kiformálódásához vezettek. Kutatásunk időhatárai 1767 és 2017, az úrbérrendezés megindulásától a jelenig tartó két és fél évszázad. Vizsgálatainkban olyan fontosnak vélt, de mindeddig nem feltárt jelenségekre, összefüggésekre koncentrálunk, amelyek révén választ kaphatunk a vidéki társadalom életét a jelenig meghatározó strukturális hatóerők jellegére és súlyára (nagybirtok szerepe, területi egyenlőtlenségek különbségeinek összefüggései, természetföldrajzi adottságok). Elemzéseinkben egyaránt alkalmazzuk a hagyományos, levéltári kutatáson alapuló történészi eszköztárat és a statisztikai adatelemzés számítógépes módszertanát, valamint a térinformatika kínálta lehetőségeket.”
BTK Zenetudományi Intézet
„Lendület” 20-21. Századi Magyar Zenei Archívum és Kutatócsoport
2012-ben jött létre Dalos Anna vezetésével.
A kutatócsoport elsődleges célja, hogy összegyűjtse, archiválja, elemezze és értelmezze, valamint kutathatóvá tegye a 20. századi magyar zene dokumentumait, továbbá hogy e kutatások eredményeit a szakmabeli érdeklődők és a nagyobb nyilvánosság elé tárja. Az archívum és kutatócsoport források sokaságát kívánja összegyűjteni, mégpedig nem kizárólag a komoly és kortárs zene köréből, de tevékenységi területei közé tartozik a 20. század magyarországi szórakoztató és könnyűzenéjének feldolgozása is. Az archívumban őrzött dokumentumok – köztük Dohnányi Ernő és Lajtha László rendkívül becses hagyatéka – a magyarországi kulturális örökség részét képezik. A gyűjteményt létrehozók és működtetők nem titkolt célja ugyanakkor, hogy a 20. és 21. századi magyar zenét segítse bekapcsolódni a nemzetközi vérkeringésbe.
„Lendület” Digitális Zenei Fragmentológia Kutatócsoport
Kottás kódextöredékek a középkori Magyarországról.
2019-ben jött létre Czagány Zsuzsa vezetésével.
„A középkori kódextöredékek vizsgálata a múlt század 70-es éveiben manifesztálódott önálló tématerületként a nemzetközi és a magyar medievisztikai kutatásban. Mezey László alapozó munkálataiba a hazai zenetudomány képviselői (Dobszay László, Szendrei Janka) is bekapcsolódtak, közreadva az akkor ismert 655 kottás fragmentum katalógusát. Az eltelt csaknem 40 év óta a források száma megsokszorozódott. A primer forrásföltárás és a komparatív vizsgálat eszköztára gyökeresen átalakult, új lehetőségeket tárva a kutatás elé. A digitális technológia és az online megjelenés egymástól távol eső kódexek virtuális rekonstrukcióját teszi lehetővé.
Projektünk a hazai zenei szempontú töredékkutatást a digitális fragmentológia nemzetközi hálózatának részévé kívánja tenni. E célt megvalósítása a föltárás – földolgozás – rekonstrukció három szintjén történik: 1. Primer forrásföltárás hazai és külföldi (szlovák, román, horvát és osztrák) könyv- és levéltárakban, bizonyított vagy feltételezett magyar provenienciájú forrásanyagot tartalmazó gyűjteményekben, a lefejtetlen (in situ) töredékek lehetőség szerinti restaurálása; 2. A források digitalizálása, kodikológiai-paleográfiai-dallamtörténeti földolgozása, az adatok adatbázisba foglalása és online megjelenítése; 3. Az azonos kódexből, műhelyből származó összetartozó töredékcsoportok azonosítása és virtuális rekonstrukciója, szintetikus-monografikus feldolgozása. A kutatás e szakasza magába foglalja a töredékek hordozókönyveinek és ezek possessorainak vizsgálatát, amely nélkülözhetetlen az eredeti kódexek kora újkori és újkori sorsának, itineráriumának felgöngyölítéséhez.
Kutatásunk nemcsak tudományos szempontból tekinthető innovatívnak – hiszen itt valóban források kerülhetnek elő vagy válnak korszerű módon rekonstruálhatóvá –, de új távlatokat nyit a magyarországi középkori és kora újkori kéziratos és könyves kultúra rétegeinek, kapcsolatrendszerének, transzmissziós útvonalainak és intézményi hátterének árnyaltabb megismerése előtt. Projektünk közvetlen kapcsolatban áll a hasonló célú közép-európai kezdeményezésekkel, s csatlakozik a nemzetközi fragmentológiai kutatás dinamikusan fejlődő zenei ágához.”
