+36 1 224 6700   

Összeesküvés-elméletek és álhírek a tudományban - beszélgetés Krekó Péterrel és Tuboly Ádámmal a Glossza 10. epizódjában

Miért népszerűbbek az álhírek, mint a tudományos eredmények? Milyen társadalmi reflexek hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Kinek hihetünk, és hogyan védekezhetünk a hamis információkkal szemben? Mennyire bízunk a tudományban, a tudósokban és eredményeikben? A Glossza 10. epizódjában Krekó Péterrel az ELTE politikai pszichológusával és Tuboly Ádámmal a BTK Filozófia Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk a konspirációs narratívákról, összeesküvés-elméletekről és álhírekről. 


Miért népszerűbbek az álhírek, mint a tudományos eredmények? Milyen társadalmi reflexek hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Kinek hihetünk, és hogyan védekezhetünk a hamis információkkal szemben? Mennyire bízunk a tudományban, a tudósokban és eredményeikben? A Glossza 10. epizódjában Krekó Péterrel az ELTE politikai pszichológusával és Tuboly Ádámmal a BTK Filozófia Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk a konspirációs narratívákról, összeesküvés-elméletekről és álhírekről. 


A múlt helyszínelői – beszélgetés Fábián Szilviával és Gerber Dániellel a Glossza 9. adásában

Miről mesélnek egy bronzkori temetkezés leletei? Mi az a biorégészet? Hogyan lehet genetikai vizsgálatokból az ember fizikai megjelenésre, betegségeire vagy mentális egészségére következtetni? Milyen az, amikor egy négyezer évvel ezelőtt élt ember arcvonásai megelevenednek egy arcrekonstrukció segítségével? A Glossza kilencedik adásában Fábián Szilviát, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság főosztályvezetőjét, régész muzeológusát, valamint Gerber Dánielt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársát, bioinformatikusát kérdeztük.


Miről mesélnek egy bronzkori temetkezés leletei? Mi az a biorégészet? Hogyan lehet genetikai vizsgálatokból az ember fizikai megjelenésre, betegségeire vagy mentális egészségére következtetni? Milyen az, amikor egy négyezer évvel ezelőtt élt ember arcvonásai megelevenednek egy arcrekonstrukció segítségével? A Glossza kilencedik adásában Fábián Szilviát, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság főosztályvezetőjét, régész muzeológusát, valamint Gerber Dánielt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársát, bioinformatikusát kérdeztük.


Forradalom a hátsó udvarban - beszélgetés Apor Péterrel és Grecsó Krisztiánnal a Glossza 8. adásában

Posztháború, antiszemitizmus, kisvárosi erőszak. Hogyan közelít a történész és az író ugyanahhoz a történethez? Milyen utóélete van egy tizenöt évvel ezelőtt megjelent regénynek? Mi közük van a meséknek az 1945 utáni pogromokhoz? Kérdéseinkre egy különleges helyszínen, a Róth Miksa Emlékházban felvett adásban kaptunk választ. A Glossza legutóbbi epizódjában Apor Péterrel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet történészével és Grecsó Krisztián íróval beszélgetünk. 


Posztháború, antiszemitizmus, kisvárosi erőszak. Hogyan közelít a történész és az író ugyanahhoz a történethez? Milyen utóélete van egy tizenöt évvel ezelőtt megjelent regénynek? Mi közük van a meséknek az 1945 utáni pogromokhoz? Kérdéseinkre egy különleges helyszínen, a Róth Miksa Emlékházban felvett adásban kaptunk választ. A Glossza legutóbbi epizódjában Apor Péterrel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet történészével és Grecsó Krisztián íróval beszélgetünk. 


Menzaforradalom? – beszélgetés Mautner Zsófiával és Báti Anikóval a Glossza 7. epizódjában

Hogyan látja egy gasztroblogger és egy táplálkozáskutató a gasztronómiában bekövetkező változásokat? Vajon a TikTok videók és főzőműsorok korában bátrabbak lettünk a konyhában? Miképp tanulhatjuk meg újra és őrizhetjük meg nagymamáink receptjeit és találjuk fel újra a már régen ismert technikákat? Milyen szerepet tölt be étkezésünkben a menza, és ez hogyan viszonyul a családi étkezéseink otthoni szokásaihoz? Mennyire engedi meg pénztárcánk a fenntarthatóbb és tudatosabb táplálkozást? A Glossza 7. epizódjában Mautner Zsófia gasztrobloggerrel, szakácskönyvíróval, a Chili és Vanília gasztroblog szerzőjével, valamint Báti Anikó a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének munkatársával, táplálkozáskultúra-kutatóval beszélgettünk. 


Hogyan látja egy gasztroblogger és egy táplálkozáskutató a gasztronómiában bekövetkező változásokat? Vajon a TikTok videók és főzőműsorok korában bátrabbak lettünk a konyhában? Miképp tanulhatjuk meg újra és őrizhetjük meg nagymamáink receptjeit és találjuk fel újra a már régen ismert technikákat? Milyen szerepet tölt be étkezésünkben a menza, és ez hogyan viszonyul a családi étkezéseink otthoni szokásaihoz? Mennyire engedi meg pénztárcánk a fenntarthatóbb és tudatosabb táplálkozást? A Glossza 7. epizódjában Mautner Zsófia gasztrobloggerrel, szakácskönyvíróval, a Chili és Vanília gasztroblog szerzőjével, valamint Báti Anikó a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének munkatársával, táplálkozáskultúra-kutatóval beszélgettünk. 


A hosszú 24. óra: a hagyományos ökológiai tudás kutatása – Glossza 6.

Sokszor csak egy üvegcsényi „gyógynövényes múlt” marad a szekrényben. Napjainkban már csak az utolsó pásztorok, gazdálkodók mesélhetnek ritka növényekről, kihalófélben lévő állatokról, eltűnő gazdálkodási formákról a kutatóknak. Nagyszülőktől örökölt közösségi tudás, személyes tapasztalatok a természetről, a tájról, a változásokról. Terepi kutatások, résztvevő megfigyelések és interjúk a természeti értékek megőrzésének és a fenntartható gazdaság kialakításának érdekében. A Glossza 6. adásában Babai Dániellel, a BTK Néprajzi Intézet tudományos munkatársával és Ulicsni Viktorral, az Ökológiai és Botanikai Intézet Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport tudományos segédmunkatársával beszélgettünk a hagyományos ökológiai tudásról. 


Sokszor csak egy üvegcsényi „gyógynövényes múlt” marad a szekrényben. Napjainkban már csak az utolsó pásztorok, gazdálkodók mesélhetnek ritka növényekről, kihalófélben lévő állatokról, eltűnő gazdálkodási formákról a kutatóknak. Nagyszülőktől örökölt közösségi tudás, személyes tapasztalatok a természetről, a tájról, a változásokról. Terepi kutatások, résztvevő megfigyelések és interjúk a természeti értékek megőrzésének és a fenntartható gazdaság kialakításának érdekében. A Glossza 6. adásában Babai Dániellel, a BTK Néprajzi Intézet tudományos munkatársával és Ulicsni Viktorral, az Ökológiai és Botanikai Intézet Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport tudományos segédmunkatársával beszélgettünk a hagyományos ökológiai tudásról. 


Egy pszichiátriai gyűjteménybe zárt barátság története – beszélgetés Perenyei Mónikával és Szilágyi Judittal

Jelenetek az elmegyógyintézet életből. Portrék az orvosokról és betegtársakról. Festmények, fényképek, tárgyak egy elzárt világból és levelek a külvilághoz kapcsolódó családtagoknak, barátoknak. Küzdés a művészeten keresztül a megértés és az értelmes élet lehetőségéért. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata, a Glossza ötödik adásának vendégei Perenyei Mónika, a BTK Művészettörténeti Intézetének tudományos munkatársa, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményének vezetője és Szilágyi Judit, a Petőfi Irodalom Múzeum muzeológusa voltak.


Jelenetek az elmegyógyintézet életből. Portrék az orvosokról és betegtársakról. Festmények, fényképek, tárgyak egy elzárt világból és levelek a külvilághoz kapcsolódó családtagoknak, barátoknak. Küzdés a művészeten keresztül a megértés és az értelmes élet lehetőségéért. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos ismeretterjesztő podcast-sorozata, a Glossza ötödik adásának vendégei Perenyei Mónika, a BTK Művészettörténeti Intézetének tudományos munkatársa, az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteményének vezetője és Szilágyi Judit, a Petőfi Irodalom Múzeum muzeológusa voltak.