A Glossza harminckettedik adásának felvétele igazán rendhagyó módon valósult meg: a kortárs művészeti/zenei szcénában egyre nagyobb figyelmet kapó Platon Karataev zenekarból fogadta el a szerkesztőség felkérését Czakó-Kuraly Sebestyén és Balla Gergely.
Maga az esemény a Magyar Tudományos Akadémia székházában valósult meg élő közönség előtt. Akik ellátogattak erre a különleges Glossza adásfelvételre május 4-én, nemcsak a beszélgetést hallgathatták végig, de élvezhették a duó formációban előadott Platon dalokat is.
A zenekar történetében a 2022-es Partért kiáltó album hozott egy lényegi változást, nem csupán zenei szempontból. Az addig angol nyelvű dalokat jegyző zenekar visszaváltott anyanyelvére, az új lemez dalai már magyarul csendülnek fel. A zenekarról általánosságban is elmondható, hogy valamilyen mélyebb gondolatiságot közvetítenek a dalaik, a Partért kiáltó lemezen ez a befelé figyelés még inkább szembetűnő. A Glossza rendhagyó adásfelvételén elsősorban ez a transzcendenciakeresés volt a beszélgetés vezérfonala: közvetíthetnek-e a dalok egyfajta spiritualitást, befelé fordulást? Milyen a szöveg és a zene kapcsolata, melyik válik hangsúlyosabbá a transzcendenciakeresésben? Egyáltalán mit jelent az, hogy transzcendencia, létezik-e még a XXI. században, vagy már teljesen elveszítettük az arra való képességünket? Milyen az alkotás folyamata, milyen zsidó-keresztény és keleti hagyományok hatnak a szerzőpáros gondolkodására?
Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettek az adás szerkesztői Czakó-Kuraly Sebestyénnel és Balla Gergellyel. A transzcendencia meghatározására tett minden kísérlet már eleve elvetélt próbálkozás, hiszen magáról a megfoghatatlanról a szavak szintjén képtelenség beszélni. Balla Gergely azzal a hasonlattal élt, hogy olyan, mintha egy madárnak adnánk egy létrát, vagy egy pohár vízzel kínálnánk az óceánt, amikor arra teszünk kísérletet, hogy megformáljuk a transzcendenssel kapcsolatos tapasztalatunkat. A szavak rendszeresen zátonyra futnak. Czakó-Kuraly Sebestyén azonban kiemelte, hogy a szöveg segítségére éppen a zene siet, mivel a zene az, amely képes elindítani egy másfajta gondolati vagy érzelmi állapotot, noha egyénfüggő is, hogy végül ez spirituális élménnyé alakul-e vagy sem. A transzcendenciakeresés kapcsán a vallásoknak kiemelt szerep jut, amelyek éppen az emberi tapasztaláson és felfogáson túlra figyelnek, a zenekar munkásságában is megfigyelhető egy erős zsidó-keresztény kulturális beágyazódottság, de hatással van rájuk a keleti miszticizmus is. Balla Gergely református lelkész családból származik, saját meglátása szerint a vallások különböző utak, amelyek mind ugyanarra a hegyre mennek föl. Azonban ennek az útnak/utaknak az igazi megismerésére egy ember élete is kevés.
Fotó: Szilágyi Adrienn
Annak ellenére, hogy a zenekar dalai a hallgatóság számára egy erős transzcendenciakeresést közvetítenek, a Platon Karataevnek nem célja, hogy bármilyen üzenetet is ráerőltessenek a hallgatóságukra, vagy kifejezetten hatással legyenek rájuk. A zenekar az önmagában és önmagáért való alkotásért alkot, számukra maga az alkotás is egy olyan kreatív folyamat, amelyben kiteljesedhetnek, és ami talán a legfontosabb, folyamatosan fejlődhetnek/tanulhatnak.
Az adás szerkesztői Bódi Lóránt és Szabados Bettina.
A Glossza harminckettedik adása meghallgatható a Spotify-on és az Anchor-on, illetve megtekinthető a Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
