Boldog születésnapot, Budapest! Fővárosunkat már sokféle jelzővel illették: a hidak városa, a Duna legszebb ékköve, kétarcú város. A különböző elnevezések is csak azt támasztják alá, hogy Budapest folyamatosan változik, alakul: a város szövetét gazdasági, politikai és társadalmi erők formálják. Hogyan látjuk mi a fővárosunkat, és mit jelent ma budapestinek lenni? Hogyan kapcsolódhatunk történetéhez, és ennek a gazdag múltnak a megőrzése mellett hogyan formálhatjuk a város jövőjét? Milyen a Kelet és Nyugat között elhelyezkedő kontrasztok városa?
A Glossza ünnepi adásának egyik meghívott vendége Demeter Nóra, aki amerikai építészdiplomával Kaliforniából települt át Budapestre a rendszerváltás után. Azóta számos, a főváros építészeti arculatát meghatározó projektben és urbanisztikai program kidolgozásában vett részt, és a Demeter Design Stúdió alapítója. Beszélgetőtársa, az ünnepi adás másik meghívott vendége, Merker Dávid, a hosszúlépés.járunk? városi sétákat tartó cég társalapítója. A Hosszúlépés idén pontosan 10 éve arra törekszik, hogy Budapest meghökkentő oldalát és rejtett kincseit mutassa be.
150 éve, 1873-ban egyesítették Pestet, Budát és Óbudát: a három városrész egyesítése egy európai viszonylatban is kiemelkedő urbanisztikai csoda volt. A jövőbeli főváros létrejöttéhez nagy reményeket fűztek, s ezek összecsengtek az ország jövőjéről alkotott víziókkal is. Az akkori elképzelések szerint egy Párizzsal és Béccsel vetekedő metropoliszt kívántak létrehozni. Ez a mai napig tetten érhető a grandiózus építményeken, például a nemrég felújított Operaház épületén is. A nagy álmok ellenére, akárcsak az országon, a fővároson is érződik a Kelet és Nyugat közé szorultság még napjainkban is.
Le Corbusier francia építésznek, amikor 1911-ben Magyarországon keresztül utazott, szintén ez a sokszínűség, a szépség, a sokféle és egyszerre jelen lévő identitás ragadta meg a figyelmét. Az utazása során nehezére esett azonosítani, hogy merre is jár igazán. A főváros mai napig őrzi ezt a sokarcúságát, egyszerre és egymás mellett léteznek a különböző identitásformáló tényezők: az épített örökség, az etnikai, a vallási és kulturális elemek. A maga 150 évével Budapest fiatal városnak tekinthető, és a mai napig is folyamatosan formálódik, növekszik, változik, mint egy élő organizmus alakul és alakítják.
Az egyesítésre vonatkozó nagyívű tervek mellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy a város életében volt egy több mint 100 napos ostrom, amely pusztítóbb volt, mint a berlini ostrom. A második világháború mellett még a szocializmus időszaka volt meghatározó a város mai arculatában, mivel ekkor a város fejlődése teljes mértékben átíródott, átkerült egy másik politikai tengelyre és leszakadt a Nyugatról.
A fővárosnak, amellett, hogy egy élhető, szerethető és biztonságos város, számos kihívással kell szembenéznie, azokra megoldást találnia. Így például lényeges kérdés az építészeti örökség megőrzése, felújítása, a kortárs építészet szervesülése a város szövetében, és egyúttal a gondolkodás, a nyitottság és a transzparens diskurzus megteremtése a város jövőbeli vízióiról. Hogy fogunk itt élni évtizedek múlva? Milyen válaszokat adhatunk a klímaválságra, vagy a demográfiai folyamatokra? Hogyan tudjuk tehermentesíteni, zöldebbé, fenntarthatóbbá tenni a várost? A főváros a jövőre vonatkozó vízióhiányból, és így a sokszor hibás válaszokból adódóan ugyanis a város leginkább foltokban fejlődik, terhelően sokféle elképzelés és irány érvényesül egyszerre. A magán- és közszféra érdekellentétei, a tulajdonlási viszonyokból fakadó problémák, a gazdasági adottságok és politikai szándékok túlterheltté teszik a főváros jelenét és jövőjét. Közös érdekünk, hogy összehangolt, konstruktív elképzelés és cselekvés valósuljon meg a Budapest életében.
Az adás szerkesztői: Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet munkatársa és Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársa.
Az epizódhoz és Budapest születésnapjához nyereményjáték is kapcsolódik:
Most itt az idő, hogy a saját személyes történeteitekkel gazdagítsátok Budapest múltját! Írjátok meg nekünk a poszt alatt kommentben, hogy nektek melyik a legkedvesebb budapesti helyszínetek, és hogy milyen kedves történet miatt vált azzá! A válaszadók között kisorsoljuk a Hosszúlépés Budapesten című könyvet. Válaszaitokat 2023. november 30-ig várjuk.
A Glossza harmincnyolcadik adása meghallgatható a Spotify-on és az Anchoron, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
