+36 1 224 6700   

Glossza 36.: A Minka-dal nyomában. Egy közép-európai dal története

A Glossza podcast 36. adásában a HUN-REN BBTK Irodalomtudományi Intézetében zajló nemzetközi projekt tapasztalatait járták körül a szerkesztők a két meghívott vendéggel, Kalavszky Zsófiával,  a Minka-projekt vezetőjével, valamint a projekt egyik résztvevőjével, Leszja Musketikkel, az Ukrán Tudományos Akadémia Művészettörténeti, Folklorisztikai és Etnológiai Intézetének tudományos főmunkatársával. 


A Glossza podcast 36. adásában a HUN-REN BBTK Irodalomtudományi Intézetében zajló nemzetközi projekt tapasztalatait járták körül a szerkesztők a két meghívott vendéggel, Kalavszky Zsófiával,  a Minka-projekt vezetőjével, valamint a projekt egyik résztvevőjével, Leszja Musketikkel, az Ukrán Tudományos Akadémia Művészettörténeti, Folklorisztikai és Etnológiai Intézetének tudományos főmunkatársával. 


Glossza 35.: Minden öko, ami bio? Hagyományos ökológiai tudástól a biogazdálkodásig 

A Glossza podcast vendégei Jakab Lászlóné Judit, a bio- és ökokertek szakértője, általános kertészmérnök, valamint Nagy Zsolt, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa, az MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoport tagja. 


A Glossza podcast vendégei Jakab Lászlóné Judit, a bio- és ökokertek szakértője, általános kertészmérnök, valamint Nagy Zsolt, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa, az MTA Lendület Etnoökológia Kutatócsoport tagja. 


Glossza 34.: Nejlonfüggöny kelet és nyugat között: amerikai filmek a hazai mozikban

A Glossza vendégei ezúttal Takács Róbert történész és Varga Balázs filmtörténész voltak. A beszélgetés ötletét a Hollywood a vasfüggönyön túl című kötet adta, amely 1945 és 1989 között kíséri figyelemmel az amerikai film magyarországi jelenlétét és az azt övező kultúrpolitikai vitákat.


A Glossza vendégei ezúttal Takács Róbert történész és Varga Balázs filmtörténész voltak. A beszélgetés ötletét a Hollywood a vasfüggönyön túl című kötet adta, amely 1945 és 1989 között kíséri figyelemmel az amerikai film magyarországi jelenlétét és az azt övező kultúrpolitikai vitákat.


Glossza 33.: Videójáték másként: a függőségtől a személyiségfejlesztésig

A Glossza harmincharmadik adása ismét egy külső helyszínen, az ELTE BTK Bölcsész Napok keretében valósult meg. Kedvezve a körülményeknek, az adásban ezúttal a videójátékok témakörét járták körül a szerkesztők Hartyándi Mátyással, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójával és Csősz Roland pszichológussal, aki egyben a Ghostboy videójáték magyar fejlesztői csapatának tagja. 


A Glossza harmincharmadik adása ismét egy külső helyszínen, az ELTE BTK Bölcsész Napok keretében valósult meg. Kedvezve a körülményeknek, az adásban ezúttal a videójátékok témakörét járták körül a szerkesztők Hartyándi Mátyással, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatójával és Csősz Roland pszichológussal, aki egyben a Ghostboy videójáték magyar fejlesztői csapatának tagja. 


„Már elhagytam a szavak zátonyát.” Rendhagyó Glossza a Platon Karataev zenekar tagjaival

A Glossza harminckettedik adásának felvétele igazán rendhagyó módon valósult meg: a kortárs művészeti/zenei szcénában egyre nagyobb figyelmet kapó Platon Karataev zenekarból fogadta el a szerkesztőség felkérését Czakó-Kuraly Sebestyén és Balla Gergely.


A Glossza harminckettedik adásának felvétele igazán rendhagyó módon valósult meg: a kortárs művészeti/zenei szcénában egyre nagyobb figyelmet kapó Platon Karataev zenekarból fogadta el a szerkesztőség felkérését Czakó-Kuraly Sebestyén és Balla Gergely.


Glossza31: Angyalok és démonok? Női szerzők és szövegeik

Miként válhatott egy nőből író a hosszú 19. században, vagyis abban az időszakban, amikor a társadalom jelentős része a nők helyét még kizárólag az otthon négy fala között képzelte el feleségként és háztartást vezető családanyaként? Hogyan ítélte meg a közvélemény azokat a nőket, akik a munka világába kilépve megélhetésüket részben vagy egészben írói és/vagy folyóiratszerkesztői munkájukból igyekeztek biztosítani? S végül milyen típusú írásokat hagytak hátra a női alkotók, és miként tudják a kutatók megszólaltatni ezeket?


Miként válhatott egy nőből író a hosszú 19. században, vagyis abban az időszakban, amikor a társadalom jelentős része a nők helyét még kizárólag az otthon négy fala között képzelte el feleségként és háztartást vezető családanyaként? Hogyan ítélte meg a közvélemény azokat a nőket, akik a munka világába kilépve megélhetésüket részben vagy egészben írói és/vagy folyóiratszerkesztői munkájukból igyekeztek biztosítani? S végül milyen típusú írásokat hagytak hátra a női alkotók, és miként tudják a kutatók megszólaltatni ezeket?