Adások

Annak ellenére, hogy az ezotériát, a mágiát és az okkultizmust általában tudománytalannak bélyegzik, nagy népszerűségnek örvend napjainkban. Számos törpevallás közül válogathatunk, mágiával, alkímiával foglalkozó közösségekhez csatlakozhatunk, de akár még boszorkánynak is állhatunk, ha éppen ahhoz lenne affinitásunk. Mielőtt azt gondolnánk, hogy a történelmi egyházakból való kiábrándulás eredménye a spiritizmus, az ezoterizmus, a mágia és az okkultizmus iránti fogékonyság, érdemes megvizsgálnunk történelmi gyökereit. A hermetizmus gyökerei jóval Krisztus születése előtti időkre nyúlnak vissza, és noha jelentősen támaszkodnak rá az előbb említett -izmusok, mégis egy olyan hagyományt jelent, amely a létezés és a világ titkos megismeréséhez mutat utat.

Mit jelent valójában a hermetikus hagyomány? Mi a különbség a hermetizmus és a hermeticizmus között? Hogyan kapcsolódik a varázslás, a mágia és az alkímia a hermetikus hagyományhoz? Történelmi személy volt-e Hermész Triszmegisztosz? És mégis miként jutunk el mindezek alapján Harry Potterhez?

E kérdéskör történeti gyökereinek megértésére vállalkozik a Glossza legújabb adása. A Glossza vendégei ezúttal Szőnyi György Endre, irodalom- és kultúrtörténész, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa és Hamvas Endre Ádám, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Moravcsik Gyula Intézetének tudományos főmunkatársa.

Az adás kiindulópontját Max Weber 1917-ben elhangzott, A tudomány mint hivatás című előadása adta. Ebben Weber amellett foglal állást, hogy a világot „varázstalanítottuk”. Ezzel arra célzott, hogy az egyes (természeti) jelenségek mögött már nem a mágiát keressük, hanem az ember elsősorban a számára megmagyarázhatatlan dolgokat a racionális megismerés útján próbálja megérteni.

A hermetizmus rendkívül népszerű volt a felvilágosodás időszakában, sőt a szabadkőműves tanításokra is nagy hatást gyakorolt. A 20–21. században elsősorban az 1970-es években a New Age megjelenésével, majd a törpevallások elszaporodásával vált egyre népszerűbbé. A katolikus egyház ugyanakkor soha nem fogadta el a hermetizmus tanításait, sőt követőit üldözték is. Elég csak felidéznünk Giordano Bruno, a 16. századi gondolkodó alakját, akit a hermetikus tanok egyik kiemelkedő képviselőjének tartanak, és aki 1600-ban mártírhalált halt az általa vallott tanokért. A hermetizmus tanításai azonban nem kizárólag emiatt maradtak rejtve. A szabadkőműves társaságok a társadalomban igyekeztek látatlanul működni, tagjaikat megválogatni, és a titkos tudást csak az arra érdemeseknek átadni. A kívülállók számára ez úgy tűnhetett, mintha a szabadkőművesek valamilyen rejtélyt vagy fondorlatot szőnének, amellyel világuralomra törhetnek. Ez azonban tévhit: a titok az a tudás megtapasztalásáról szól, amely által új emberré, a tudás birtokosává válik valaki.

A hermetizmusnak Magyarországon is voltak követői, a legismertebbek Hamvas Béla filozófus és Szepes Mária író. Utóbbi testvérével titkos akadémiát működtetett az 1950-es évtizedben, vagyis a legsötétebb kommunista időszakban, és regényeket is publikált a témában. A hermetikus hagyománnyal foglalkozó leghíresebb műve A vörös oroszlán. A hermetizmus egy másik híres írónkat, Szerb Antalt is megihletett, akinek A Pendragon legenda című könyve egy fiatal bölcsésztudósnak egy titkos társaság ügyeibe való belebonyolódásáról szól.

Napjainkban az irodalom mellett a populáris kultúrát is áthatja a hermetikus hagyomány. Felbukkan videojátékokban – az Assassin’s Creed-ben vagy a Hogwarts Legacy-ban –, és sorozatokban, például a Philip Pullman regényéből készült His Dark Materials-ban.
S talán meglehet, hogy eddig nem is gondoltunk arra: a népszerű művek, sorozatok és videojátékok mind a hermetizmus hagyományát elevenítik fel számunkra.

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiatudományi Intézet  munkatársai. 

A Glossza 71. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.