Adások

Miként formálódott a vadászat gazdasági, társadalmi és kulturális szerepe az évszázadok során? Hogyan alakult át a vadászat és a vadgazdálkodás szerepe Magyarországon napjainkra? És végül miként kapcsolódnak a vadászathoz az olyan típusú munka- és vadászkutyák, mint az erdélyi kopó? 

A Glossza legújabb adásában a szerkesztők ezeket a kérdéseket járják körbe Bödők Gergely történésszel, a Kopóvilág című oldal egyik elindítójával, valamint Földvári Attilával, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivőjével és az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársával. Az epizód vendégei számára nehezen szétszálazható a határ a munkájuk és a szabadidejük között, és közös bennük az is, hogy a vadászat és a kutyatartás teljesen új perspektívákat nyitottak a mindennapjaikban.  

A vadászat története összefonódott az emberiség fejlődésével. Kik, mikor, hol és hogyan vadásztak? E kérdések megválaszolásához szerintük különféle technikai, társadalomtörténeti és hadászati aspektusokat kell figyelembe vennünk. Fontos, hogy a vadászat politikai eseménynek is számít(hat)ott az évszázadok folyamán, hiszen a főurak politikai kérdésekről döntöttek a vadászat szüneteiben. Sőt, kiváló terepként szolgált a férfiúi erények fitogtatására is.

Nem feledkezhetünk meg a vadászat jogi szabályozásáról sem, hiszen ettől függött, hogy ki, hogyan, mikor és pontosan milyen állatokra vadászhatott. Mivel ma úri sportként tekintünk a vadászatra, furcsának tűnhet, hogy II. Ulászló 1505-ben tette nemesi előjoggá a kutyával történő vadászatot. Vagyis előtte kvázi bárki vadászhatott. A sport a 19. század folyamán indult el a polgárosodás útján, ekkor számos vadásztársaság alakult. A vadászat a 20. század folyamán is kedvelt sportja volt az állam vezetőinek, Horthy Miklós, Rákosi Mátyás és Kádár János is szívesen hódolt neki. A vadászat napjainkra egy teljesen demokratikus sportággá vált, hiszen a sikeres vadászvizsgát követően bárki hódolhat neki.

A vadászat a 21. században a természet kezelésének része - ez megkérdőjelezhetetlen tény. Ehhez köthetően azonban több csoport érdekei állnak egymással szemben. A közvélemény egy része elkötelezetten vadászatellenes. A természetvédelem és a lakosság viszont azt sérelmezi, hogy túl sok a róka, illetve egyre több vaddisznó tűnik fel a családi házas övezetek hátsó kertjeiben. A vadászok lényegében a két véglet között egyensúlyozva igyekeznek egyfajta gazdálkodói tevékenységet folytatni, figyelembe véve a hagyományokat és alkalmazkodva a klímaváltozáshoz.

Számos eltérő vadászati módot különböztetünk meg. Ezek közé tartozik az egyéni, a társas, a lesvadászat, az íjászat, vagy a kutyákkal történő vadászat. A vadászat megítélését negatívan befolyásolta, hogy a Kádár-korszakban meglehetősen leromlott a vadászati etika: sokan munkás- vagy katonai egyenruhában, sőt ittasan indultak vadászni. Mára e tekintetben pozitív irányú változásnak lehetünk a tanúi. Továbbra sem tesz azonban jót a vadászat megítélésének, amikor például 400-500 méterről lőnek agyon legelésző állatokat.

Az adásban hangsúlyos szerepet kapott az erdélyi kopó. Ez ugyanis egy olyan terelőkutya-fajta, amivel többnyire vaddisznóra és szarvasra vadásznak. Testfelépítése teljes mértékben képessé teszi erre, hiszen hosszútávfutó, nagyon jó szaglással bír és sosem tesz kárt az állatban. Ugyanakkor Bödők Gergely hangsúlyozza azt is, hogy a kopó megfelelő életmód mellett kiválóan beilleszthető a nagyvárosi életmódba és családi kutyaként is értelmezhető. 

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. 

A Glossza 70. adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.