Birodalom, gyarmat, gyarmatosítás. Három olyan fogalom, amely talán a magyar történelemben idegenül, ellenségesen hangzik és az elnyomás, a függés, a kizsákmányolás képeit idézi fel. Mindez erős érzelmi töltetet ad és felerősíti a versengő áldozat-felelős narratívákat. Ráadásul a kolonializmus, a gyarmatosítás olyan globális jelenség, amely annyira sokféle és változatos formában volt jelen az emberi történelemben, hogy nagyon nehéz pontosan körülírni és megfogalmazni a lényegét. A Glossza 11. adásának vendégei Csaplár-Degovics Krisztián történész, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Kolozsi Ádám, a Telex újságírója voltak.
Birodalom, gyarmat, gyarmatosítás. Három olyan fogalom, amely talán a magyar történelemben idegenül, ellenségesen hangzik és az elnyomás, a függés, a kizsákmányolás képeit idézi fel. Mindez erős érzelmi töltetet ad és felerősíti a versengő áldozat-felelős narratívákat. Ráadásul a kolonializmus, a gyarmatosítás olyan globális jelenség, amely annyira sokféle és változatos formában volt jelen az emberi történelemben, hogy nagyon nehéz pontosan körülírni és megfogalmazni a lényegét. A Glossza 11. adásának vendégei Csaplár-Degovics Krisztián történész, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Kolozsi Ádám, a Telex újságírója voltak.
Miért népszerűbbek az álhírek, mint a tudományos eredmények? Milyen társadalmi reflexek hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Kinek hihetünk, és hogyan védekezhetünk a hamis információkkal szemben? Mennyire bízunk a tudományban, a tudósokban és eredményeikben? A Glossza 10. epizódjában Krekó Péterrel az ELTE politikai pszichológusával és Tuboly Ádámmal a BTK Filozófia Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk a konspirációs narratívákról, összeesküvés-elméletekről és álhírekről.
Miért népszerűbbek az álhírek, mint a tudományos eredmények? Milyen társadalmi reflexek hívják életre és tartják mozgásban az összeesküvés-elméleteket? Kinek hihetünk, és hogyan védekezhetünk a hamis információkkal szemben? Mennyire bízunk a tudományban, a tudósokban és eredményeikben? A Glossza 10. epizódjában Krekó Péterrel az ELTE politikai pszichológusával és Tuboly Ádámmal a BTK Filozófia Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk a konspirációs narratívákról, összeesküvés-elméletekről és álhírekről.
Miről mesélnek egy bronzkori temetkezés leletei? Mi az a biorégészet? Hogyan lehet genetikai vizsgálatokból az ember fizikai megjelenésre, betegségeire vagy mentális egészségére következtetni? Milyen az, amikor egy négyezer évvel ezelőtt élt ember arcvonásai megelevenednek egy arcrekonstrukció segítségével? A Glossza kilencedik adásában Fábián Szilviát, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság főosztályvezetőjét, régész muzeológusát, valamint Gerber Dánielt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársát, bioinformatikusát kérdeztük.
Miről mesélnek egy bronzkori temetkezés leletei? Mi az a biorégészet? Hogyan lehet genetikai vizsgálatokból az ember fizikai megjelenésre, betegségeire vagy mentális egészségére következtetni? Milyen az, amikor egy négyezer évvel ezelőtt élt ember arcvonásai megelevenednek egy arcrekonstrukció segítségével? A Glossza kilencedik adásában Fábián Szilviát, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság főosztályvezetőjét, régész muzeológusát, valamint Gerber Dánielt, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársát, bioinformatikusát kérdeztük.
Posztháború, antiszemitizmus, kisvárosi erőszak. Hogyan közelít a történész és az író ugyanahhoz a történethez? Milyen utóélete van egy tizenöt évvel ezelőtt megjelent regénynek? Mi közük van a meséknek az 1945 utáni pogromokhoz? Kérdéseinkre egy különleges helyszínen, a Róth Miksa Emlékházban felvett adásban kaptunk választ. A Glossza legutóbbi epizódjában Apor Péterrel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet történészével és Grecsó Krisztián íróval beszélgetünk.
Posztháború, antiszemitizmus, kisvárosi erőszak. Hogyan közelít a történész és az író ugyanahhoz a történethez? Milyen utóélete van egy tizenöt évvel ezelőtt megjelent regénynek? Mi közük van a meséknek az 1945 utáni pogromokhoz? Kérdéseinkre egy különleges helyszínen, a Róth Miksa Emlékházban felvett adásban kaptunk választ. A Glossza legutóbbi epizódjában Apor Péterrel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet történészével és Grecsó Krisztián íróval beszélgetünk.
Hogyan látja egy gasztroblogger és egy táplálkozáskutató a gasztronómiában bekövetkező változásokat? Vajon a TikTok videók és főzőműsorok korában bátrabbak lettünk a konyhában? Miképp tanulhatjuk meg újra és őrizhetjük meg nagymamáink receptjeit és találjuk fel újra a már régen ismert technikákat? Milyen szerepet tölt be étkezésünkben a menza, és ez hogyan viszonyul a családi étkezéseink otthoni szokásaihoz? Mennyire engedi meg pénztárcánk a fenntarthatóbb és tudatosabb táplálkozást? A Glossza 7. epizódjában Mautner Zsófia gasztrobloggerrel, szakácskönyvíróval, a Chili és Vanília gasztroblog szerzőjével, valamint Báti Anikó a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének munkatársával, táplálkozáskultúra-kutatóval beszélgettünk.
Hogyan látja egy gasztroblogger és egy táplálkozáskutató a gasztronómiában bekövetkező változásokat? Vajon a TikTok videók és főzőműsorok korában bátrabbak lettünk a konyhában? Miképp tanulhatjuk meg újra és őrizhetjük meg nagymamáink receptjeit és találjuk fel újra a már régen ismert technikákat? Milyen szerepet tölt be étkezésünkben a menza, és ez hogyan viszonyul a családi étkezéseink otthoni szokásaihoz? Mennyire engedi meg pénztárcánk a fenntarthatóbb és tudatosabb táplálkozást? A Glossza 7. epizódjában Mautner Zsófia gasztrobloggerrel, szakácskönyvíróval, a Chili és Vanília gasztroblog szerzőjével, valamint Báti Anikó a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének munkatársával, táplálkozáskultúra-kutatóval beszélgettünk.
Sokszor csak egy üvegcsényi „gyógynövényes múlt” marad a szekrényben. Napjainkban már csak az utolsó pásztorok, gazdálkodók mesélhetnek ritka növényekről, kihalófélben lévő állatokról, eltűnő gazdálkodási formákról a kutatóknak. Nagyszülőktől örökölt közösségi tudás, személyes tapasztalatok a természetről, a tájról, a változásokról. Terepi kutatások, résztvevő megfigyelések és interjúk a természeti értékek megőrzésének és a fenntartható gazdaság kialakításának érdekében. A Glossza 6. adásában Babai Dániellel, a BTK Néprajzi Intézet tudományos munkatársával és Ulicsni Viktorral, az Ökológiai és Botanikai Intézet Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport tudományos segédmunkatársával beszélgettünk a hagyományos ökológiai tudásról.
Sokszor csak egy üvegcsényi „gyógynövényes múlt” marad a szekrényben. Napjainkban már csak az utolsó pásztorok, gazdálkodók mesélhetnek ritka növényekről, kihalófélben lévő állatokról, eltűnő gazdálkodási formákról a kutatóknak. Nagyszülőktől örökölt közösségi tudás, személyes tapasztalatok a természetről, a tájról, a változásokról. Terepi kutatások, résztvevő megfigyelések és interjúk a természeti értékek megőrzésének és a fenntartható gazdaság kialakításának érdekében. A Glossza 6. adásában Babai Dániellel, a BTK Néprajzi Intézet tudományos munkatársával és Ulicsni Viktorral, az Ökológiai és Botanikai Intézet Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport tudományos segédmunkatársával beszélgettünk a hagyományos ökológiai tudásról.