Adások

Milyen hatással van a globalizáció a nomád hagyományokhoz ragaszkodó Mongóliára? Milyen elemekből épül fel a mongol identitás? Egyáltalán hogyan lehet a nomád életmódot fenntartani a modernizálódó 21. századi Mongóliában?

A nomád hagyományok és a globalizáció jegyeit egyaránt magában hordozó Mongólia ma egyre nagyobb figyelmet kap, hiszen gazdag kulturális öröksége, a nagyhatalmak közötti geopolitikai helyzete, vagy épp formálódó identitás konstrukciói számos kérdést vetnek fel. A Glossza 59. adásának vendégei Szilágy Zsolt, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki csaknem harminc alkalommal végzett terepmunkát Dzsingisz kán egykori birodalmában, egyúttal a podcast állandó szerkesztője, valamint Wilhelm Gábor, a Néprajzi Múzeum munkatársa, az Ázsia-gyűjtemény főmuzeológusa, aki többek között Diószegi Vilmos, a híres magyar kutatónak mongóliai sámán tárgyait rendezte. 

A mongolok évszázadok óta az eurázsiai térség történetének meghatározó szereplői. Az egyetlen olyan belső-ázsiai nomád nép, amely önálló birodalma létrehozása, majd annak bukása után is képes volt fennmaradni, megőrizte identitását és államiságának hagyományát.  A több mint két évszázados mandzsu fennhatórság után 1911-ben Mongólia egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Kínától. Egy évtizeddel később viszont már a Szovjetunió támogatásával a mongol kommunisták lettek az ország vezetői, és 1924-ben megalakult a Mongol Népköztársaság.  A keleti blokk felbomlásával tudott politikai értelemben is függetlenedni Mongólia, a Kína és Oroszország közötti egyensúly kialakítására törekedett, amely új politikai és gazdasági következményekkel is járt. Ezzel párhuzamosan az elmúlt harminc évben a modernizáció és a globalizáció hatására a mongol társadalom jelentős átalakuláson ment keresztül. Ma a lakosság körülbelül 70%-a városokban él, de a nomád életmód továbbra is jelen van és lényeges része a mindennapoknak, a mongolok identitásának és az ország gazdaságának is. A függetlenedési folyamatban fontos szerepet játszott a mongol önkép újrafogalmazása, egy új emlékezetpolitikai konstrukció, így az államalapító Dzsingisz kán, de a hun gyökerek hangsúlyozása is. 

A vallási életben a buddhizmus kiemelt szerepet játszik, amelynek gyökerei Tibetbe nyúlnak vissza. Azaz a mongol buddhizmus történeti szálai szorosan kapcsolódnak a dalai lámák intézményéhez. Külön érdekes, hogy a 14. dalai láma 2023-ban megnevezte és be is iktatta a mongol buddhizmus főlámájának 10. reinkarnációját, egy 10 éves mongol  kisfiút, aki  az Amerikai Egyesült Államokban született.

Milyen kapcsolata van az országnak a magyarokkal? Többek között Diószegi Vilmos néprajzkutató gyűjtött egy körülbelül 100 darabból álló sámán gyűjteményt. A sámánizmus ma is meghatározó, hiszen a mongol rendszerváltás után újra népszerűvé vált, így például többek között a populáris kultúrában. A példák között említhetők a The HU együttes videoklipjében megjelenő sámánok is.

Szilágyi Zsolt és Wilhelm Gábor fotói kutatásaikról

Az adás szerkesztői: Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet és Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársai. 

A Glossza ötvenhetedik adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on. 

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.