A Glossza ötvenhatodik adását több egymástól távol álló szempont inspirálta: az egyik az indián kultúra és az európaitól eltérő szemléletmód, a másik a hetvenes, nyolcvanas években formálódó rendszerváltói akarat. Ebben a két eltérő témában mi, vagyis pontosabban ki lehet az összekötő kapocs? Természetesen Cseh Tamás.
A Cseh Tamás körül kialakult kultusz értelmezésében Csengey Balázs volt segítségünkre, aki a Petőfi Irodalmi Múzeum Cseh Tamás Archívumának kutatója, továbbá a PTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola hallgatója. A Cseh Tamás által kezdeményezett indiánjátékok szellemiségébe és életszemléletébe pedig Gauder Áron filmrendező által nyerhettünk betekintést, aki a budapesti Metropolitan Egyetem oktatója és a 2023-ban bemutatott a Kojot négy lelke című film rendezője.
Cseh Tamás a magyar zenei és kulturális szcéna megkerülhetetlen alakja: szerzőtársával, Bereményi Gézával közösen írt dalai nemcsak egy nemzedék számára váltak meghatározóvá, hanem új fejezetet nyitottak a magyar zenetörténetben is. A dalok helyzetjelentések, s talán ez a legpontosabb körülírás, amit használhatunk: ikonikus alakok emelkednek ki a dalok világából, a fikció és a valóság összemosódik, és mindennek közepén ott áll egy szuggesztív mesélő, Cseh Tamás.
Ez nagyon fontos – állapítja meg Csengey Balázs a beszélgetés során –, hogy Cseh Tamás nem csupán előadja és eljátssza a dalait, hanem az adott pillanatban meg is éli azt a történetet, amit átad.
Cseh Tamásra természetesen nemcsak a közönség kitüntetett figyelme vetült, hanem egyúttal a hatalomé is. A szocializmus utolsó évtizedeiben meghatározó szerepet betöltő egyéniségként gyanúsnak, rendszeridegennek tűnt a párt szemében. Főképp azután, hogy néhány barátjával egyetemben kivonultak a Bakonyba megalapítani a most már évtizedes múltra visszatekintő indiántábort. A kezdetben valóban játéknak induló táborozás idővel életmóddá és életszemléletté formálódott: tanulmányozni kezdték a különböző indián törzsek kultúráját, szokásait, rítusait. A bakonyi tábor azt is jelentette, és jelenti jelenleg is a résztvevők számára, hogy visszatérnek olyan ősi gyökerekhez, a természettel való együttéléshez, amely az európai ember számára ma már elképzelhetetlennek tűnik. Maguk készítik a ruháikat, eszközeiket, és tábor idején kívül is szoros kapcsolatot tartanak fenn a törzs tagjaival.
https://abtk.hu/ismerettar/glossza/adasok/glossza-56-fust-a-szemeben-bakonyi-indianok-es-cseh-tamas-oroksege#sigProId8a8cb39bf0
Gauder Áron filmrendező elmondása szerint számára Cseh Tamás éppen ezért nem egy kultusszá vált figura, hanem ő Füst a szemében törzsfőnök, akinek köszönhetően gyermekkorában megtapasztalhatta a bakonyi indián létformát. Ebből az élményből formálódott aztán egy történetté a Kojot négy lelke című film, amelyben a bibliai teremtéstörténet keveredik az indián mítoszokkal. A film által közvetített világszemlélet nem csupán az indián törzsek természettel való harmonikus együttlétezését kívánja bemutatni, hanem azt is, hogy ez a szemléletet az európai ember is elsajátíthatja, és hogy sosem késő a természet megóvására törekedni.
Kép: Fortepan / Kende János. Cseh Tamás és családja. Kővágóörs, 1985.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet munkatársa és Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet munkatársa.
A Glossza ötvenhatodik adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
