Napjainkban nemcsak a genetikai kutatásokban észlelhető robbanásszerű változás, hanem a genetikai tesztek alkalmazása is óriási léptekkel halad előre. A tudományos alkalmazás mellett a genetikai vizsgálatok, tesztek már a piaci felhasználása számára is elérhetővé váltak. Egyfajta divat  lett a genetikai örökség megismerése. De vajon mit mutat meg számunkra egy genetikai teszt, amit viszonylag olcsón és könnyen megvásárolhatunk? Miként értelmezhetjük a megkapott adatokat és egyáltalán a teszteket készítő kereskedelmi cégek mire használják az adatbázisba bekerülő információkat? Hogyan kapcsolódhat a genetikai identitásunk a kulturális identitásunkhoz?  

Glossza 61. adásában a szerkesztők a genetikai tesztekről kérdezik vendégeiket, Varga Máté biológust,  az ELTE TTK Genetikai Tanszékének egyetemi docensét, valamint Gerber Dániel bioinformatikust, a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Arcehogenomikai Intézetének tudományos munkatársát. 

A genetikai tesztek nagyjából 20 éve már a szélesebb közösség, nem feltétlenül a tudományos érdeklődés által vezérelt emberek számára is elérhetők. Az elmúlt két évtizedben a kutatások, az emberi genomra vonatkozó ismereteink, a rendelkezésre álló adatbázisok jelentős fejlődésen mentek keresztül, és ma már a laikusok számára is hozzáférhetők az egyszerű genetikai vizsgálatokat biztosító tesztek. A kereskedelmi cégek által kínált lehetőségek eredményei különböző algoritmusokon és adatbázison alapulnak, amelyek meghatározó szerepet játszanak a vizsgálatok pontosságában is. Így a drágább tesztek általában részletesebb és pontosabb elemzéseket kínálnak, a klinikai alkalmazásuk azonban nem lehetséges, hiszen az eredmények családi kórtörténet nélkül hibás következtetésekhez vezethetnek. Persze a tesztek a populáció genetikán túl az emberek leginkább a rokonsági kapcsolatok felfedezésére használják azt.  

A Kárpát-medence genetikai öröksége mind horizontálisan, mind vertikálisan különösen jól feldolgozott, ebben nagy része volt a kutatóközpontban működő Archeogeneomikai Intézetnek is. Ezen  genetikai információk, adatok segítségével jobban megérthetjük a térség genetikai változásait. Sőt, ezek az  ismeretek hozzájárulhatnak a regionális identitás kialakításához, lehetővé téve azt, hogy sokkal inkább a közös vonásainkat ismerjük fel, mint a köztünk lévő  különbséget.  

A technikai fejlődés azonban felveti a kérdést, hogy a szabályozás képes-e lépést tartani a gyorsan változó genetikai tudományokkal. Számos etikai és jogi kérdés vár tisztázásra, többek között a tesztek adatainak felhasználását illetően. A klinikai tesztek terén további fejlődés várható, de fontos hangsúlyozni, hogy az egészségügyi kérdésekben nem csupán a genetika meghatározó, hanem az életmód és környezeti hatások hasonló súllyal vesznek részt a betegségek kialakulásában. 

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. 

A Glossza 61.  adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.