A 32 éve független Ukrajna a kilencedik évét tölti a háborúban. Az orosz agresszió több mint egy éve tartó újabb szakaszában ma már minden harmadik ukrán állampolgár közvetve vagy közvetlenül érintett. A keleti front szinte „halott” régióiban többségében már csak az idős lakosok maradtak, akik az elmúlt 8 évben is úgy döntöttek, hogy nem hagyják el otthonukat. Mit tudunk a több mint 365 napja tartó orosz-ukrán állóháborúról? Milyen hatással volt Ukrajna belső viszonyaira? Hogy élnek és gondolkodnak most az ukránok? Hogyan működik az ukrán állam a mindennapokban? 

Vendégünk Fedinec Csilla a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa,  a kelet-közép-európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének kutatója, valamint Vörös Szabolcs a Válasz Online külpolitikai újságírója, aki a háború kirobbanása, 2014 óta jár az ukrán területekre és idén januárban is több napot töltött a keleti fronton. 


honlap

Ma már nem kérdés, hogy a háború 2014-ben kezdődött el, és gyakorlatilag 8 éven keresztül tartotta a frontot Ukrajna. A 2022. február 24-én megindult teljeskörű orosz invázió azonban egyértelművé tette, hogy Oroszország új szintre emelte a konfliktust. Ez az invázió nemcsak az elhúzódó háborút, hanem az ukrán állam NATO és EU tagságának lehetőségét is magával hozta, amelyre ezelőtt esély sem mutatkozott. 

A háború egyik meglepetése – az általános mozgósítás és hadi állapotok ellenére – az ukrán állam működése, amelybe nagy segítséget jelent a civil társadalom és a külföld támogatása. A 2014 óta felerősödő civil mozgalom döntő lehet a háborút követően is, hiszen nagyobb kontrollt gyakorolhatnak majd az állam mellett.  

A fegyveres konfliktus egyik központi kérdése az orosz kisebbség helyzete Ukrajnában. Az orosz nyelvűek, illetve az orosz identitással bírók 8 és 15 millió főben, illetve között jelölik meg. Az ukrán állam nemzetállammá való formálása azonban nem új jelenség, hanem egy meglévő folyamat felgyorsítása. Az orosz kisebbség „felszabadításért” indított, a Kelet- és Dél-Ukrajnában zajló háború azonban épp az orosz népességet érinti a leginkább, azaz Oroszország csak hatalmas áldozatok árán képes megszállni ezt a területet. 

Bár az előző évekhez képest hosszabb frontszakaszon zajlik a háború, de az ország egészét tekintve ez még mindig kisebb rész. Azaz a háborúból Ukrajna nagy részén semmit nem érzékelnek az emberek, hiszen van tömegközlekedés, van áru a boltban, vagy biztosítottak az alapszolgáltatások. Teljesen más a helyzet Kelet-Ukrajnában, ahol aludni is alig lehet, hogy ne hallaná az ember az ágyú zaját és nem nagyon van olyan épület, ahol ne lennének homokzsákok. Azaz régióról régióra szükségszerűen változnak az ukrán lakosok mindennapjai. A keleti front régióiban többségében már csak idősek laknak, akik már az elmúlt 8 évben is úgy döntöttek, hogy nem hagyják el otthonukat. Az egykor 70.000 főt számláló régió ma már szinte egy  „halott régió”, és körülbelül 5.000-9.000 fő maradt. Ez is rámutat a 2014 óta tartó népességcsökkenésre, amelyben világ első Ukrajna: az egykor 53 millió főt számláló ország lakosságát körülbelül 42 millió főre tették,  majd a 2022-ben a  háború következtében legalább 8 millió ember menekült külföldre. 

Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn és Szilágyi Zsolt

A Glossza huszonkilencedik adása meghallgatható a Spotify-on és az Anchoron, illetve megtekinthető a YouTube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.