Sokszor csak egy üvegcsényi „gyógynövényes múlt” marad a szekrényben. Napjainkban már csak az utolsó pásztorok, gazdálkodók mesélhetnek ritka növényekről, kihalófélben lévő állatokról, eltűnő gazdálkodási formákról a kutatóknak. Nagyszülőktől örökölt közösségi tudás, személyes tapasztalatok a természetről, a tájról, a változásokról. Terepi kutatások, résztvevő megfigyelések és interjúk a természeti értékek megőrzésének és a fenntartható gazdaság kialakításának érdekében. A Glossza 6. adásában Babai Dániellel, a BTK Néprajzi Intézet tudományos munkatársával és Ulicsni Viktorral, az Ökológiai és Botanikai Intézet Hagyományos ökológiai tudás kutatócsoport tudományos segédmunkatársával beszélgettünk a hagyományos ökológiai tudásról.
Az adásban szóba került a magyar és a mongol pásztorok növényismerete; a szerbiai Száva menti disznólegeltetés; a meztelen csigák, amelyekkel a 17. században még kocsikereket zsíroztak Svédországban; vagy épp a barna varangy negatív megítélésének kulturális gyökerei Gyimesben.
A kutatók munkája azonban nemcsak a hagyományos ökológiai tudás megismerését és megőrzését szolgálja, hanem kapcsolatot teremthet a helyi közösségek és természetvédők között, így a különböző tudásrendszerek ismereteinek közvetítésével a közös álláspont kialakításának fórumai is létrejönnek. Kutatási eredményeiket a helyi szinttől a regionális környezetvédelmen át akár Európai Unió kereteiben is hasznosíthatják, legyen szó a természetvédelmi intézkedések meghatározásáról, a mezőgazdasági támogatási programok kialakításáról, a fenntartható ökológiai gazdálkodás megteremtéséről, vagy az adott területre jellemző őshonos faj- és fajtagazdagság megtartásáról.
A Glossza hatodik adása meghallgatható Spotify-on, és Soundcloudon.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
