Mi köt össze egy zenekutatót és egy programozó matematikust? Hogyan lehet rendezni a hangzó anyagokat, amelyek a meghallgatásához legalább két évre lenne szükség? Miképp adatolható 180.000 kotta egy adatbázisban? Lehetséges, hogy a mai digitális lehetőségek hiányában 217 évre lett volna szükség az archívumok ilyen típusú rendezéséhez? A Glossza legújabb epizódjában Bolya Mátyást, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát és Biszak Elődöt az Arcanum társtulajdonosát, ügyvezetőjét kérdeztük arról, hogy a népzenei archívumokból, zenetörténeti fotótárakból hogyan állíthatók össze online adatbázisok, és azok milyen kutatási környezetet, keresési és kutatás módszertani lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak.
Az Arcanum Digitális Adattár 1989-ben alakult, azaz a cég több mint 30 éve foglalkozik a magyar kulturális/tudományos örökség digitalizálásával. A kezdetben még csak néhány embert foglalkoztató vállalkozás CD-ROM-okat adott ki, amelyek egyfajta e-könyvekként működtek, majd a 2000-es évek elejétől már online adatbázisok fejlesztése is a profiljába tartozott. A folyamatosan bővülő és új technológiákat alkalmazó Arcanum ma körülbelül 38 millió oldalt kezel, ezen kívül további 25 millió oldal digitalizálása köthető hozzájuk, amelyek más adatbázisokban találhatók meg. A különböző digitalizált tartalmakat naponta 100 ezer ember keresi fel, és a látogatottsági adatok szerint az Arcanum Kézikönyvtára a legnépszerűbb.
Bolya Mátyás zenekutatót és Biszak Elődöt programozót elődlegesen a népzene szeretete és a közös kulturális iránytű hozta össze, amely eredményeképpen ma már közösen dolgoznak a BTK Zenetudományi Intézet zenei archívumának és fotótárának online adatbázisba rendezésén, a digitális rendszer fejlesztésén. Közös munkájuknak köszönhetően nagy mennyiségű zenei és folklór adat vált elérhetővé a kutatók és a felhasználók számára egyaránt – mindösszesen pár kattintással. A gyümölcsöző együttműködésnek köszönhetően egy olyan gyűjtőadatbázis jött létre, amely leképezte és rendszerezte a korábbi évtizedek alatt összegyűjtött archívumokat. Sőt, az online adatbázis összetett keresési és rendszerezési lehetőségeket nyújt, valamint a mesterséges intelligencia arcfelismerő funkciója személyek vagy tárgyak azonosítását is lehetővé teszi. Mindez tulajdonképpen egy új kutatási környezetként is értelmezhető, illetve egy újfajta digitális publikációs kultúrát indíthat el. A közös munka további lépése lehet a dallamok rendezése, tipizálása és a variánsok megkülönböztetése tanuló algoritmusok segítségével.
Az adás szerkesztői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A Glossza tizennyolcadik adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
