A háború kezdete után közel húsz nappal az orosz villámháborús tervek egyértelműen megbuktak. A másik oldalon az ukrán ellenállás rendkívül erős, mondhatni össznemzeti jelleget öltött. Ugyanakkor a fegyveres konfliktusnak számos olyan kelet-közép európai aspektusa is felmerül, amelyekről eddig kevés szó esett. Ezekről beszélgettek a Glossza 15. adásának meghívott vendégei, Bendarzsevszkij Anton külpolitikai elemző és újságíró, a Danube Institute kutatási igazgatója, illetve Mitrovits Miklós, a BTK Történettudományi Intézet Jelenkortörténeti Osztályának tudományos munkatársa, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.
Meddig juthatnak előre az orosz csapatok? Csupán kattintásvadászok azok a cikkek, amelyek Putyin berlini falig történő előrenyomulásával riogatják a közvéleményt? Lemondhat Magyarország és a térség többi országa az orosz gázról, illetve hosszabb távon milyen politikai és gazdasági hatásai lehetnek a háborúnak a kelet-közép-európai régióban? Ezek voltak az epizód legfontosabb kérdései, amelyek közül némelyikkel kapcsolatban persze nehéz konkrét elemzésekbe bocsátkozni, hiszen a katonai konfliktus mellett egy, a korábbi korszakokban ismeretlen információs háború is zajlik.
A jelenlegi helyzet vonatkozásában két dolgot kell látnunk: egyrészről azt, hogy az orosz csapatok az elfoglalt területeken csak a főútvonalakat ellenőrzik, s az adás felvételének március 11-i időpontjáig teljes mértékben csupán a Dnyeper torkolatában fekvő kikötővárost, Herszont sikerült elfoglalniuk. Érdekesség, hogy például a híradások szerint szinte teljes egészében orosz ellenőrzés alá vont csernobili zóna jelentős részét továbbra is ukrán erők birtokolják. Vagyis ezen a ponton szakértőink nem látják megalapozottnak azt a felvetést, ami szerint Oroszország további országokat rohanna le, ezáltal további „vörös vonalakat” lépne át, sőt igazából a NATO beavatkozását sem tartják reálisnak. A másik oldalon viszont véleményük szerint komolyan felmerülhet egy elhúzódó háború veszélye, ahol a felek egyre több tömegpusztító fegyvert vethetnek be.
Milyen hatása lehet a gazdasági szankcióknak abban az Oroszországban, amely az utóbbi 30 év folyamán sok tekintetben rendkívül intenzíven európaizálódott? Bár az izoláció érzése rendkívül régóta jelen van, illetve történelmileg is megalapozott, a február végétől fokozatosan bevezetett Oroszország-ellenes gazdasági intézkedések következményei egyelőre beláthatatlanok. Persze nem zárható ki, hogy az orosz társadalom a következő hetekben, hónapokban beleroppan ezekbe, ám hosszabb távon az is elképzelhető, hogy esetleg önellátásra rendezkedik be, vagy hogy minden eddiginél intenzívebb gazdasági kapcsolatba kerül Kínával.
S hogy az orosz energiahordozók importálásának rendkívüli módon kitett Magyarország megteheti-e, hogy kimarad a gáz- és olajkereskedelmet érintő szankciókból? Szakértőink szerint egyelőre a magyar kormánynak nincs is más választása, hiszen kizárt, hogy néhány hónap vagy akár év alatt teljes mértékben más típusú energiahordozók használatára álljon át az ország. E mellett úgy gondolják, hogy a probléma megnyugtató rendezése az Európai Unió egyik legégetőbb feladata lesz a következő évtizedben.
Az adás készítői: Bódi Lóránt és Czeferner Dóra, a BTK Történettudományi Intézet munkatársai.
A Glossza tizenötödik adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
