Miként inspirálja egymást az űrkutatás és a science fiction? Hogyan befolyásolja a GPS-jeleket vevő eszközeinket a Nap sugárzása? Keressük még a Földön kívüli élet lehetőségeit? Mennyibe kerülne minden szükséges eszköz ahhoz, hogy embert küldjünk a világűrbe?
A Glossza 47. adásának vendégei Facskó Gábor, a Wigner Fizikai Kutatóközpont Űrfizikai és Űrtechnikai Osztály tudományos főmunkatársa, akinek az űrfizika és az űridőjárás is a kutatási területi közé tartoznak, valamint H. Nagy Péter irodalomtörténész, szerkesztő, popkultúra-kutató, a Selye János Egyetem, Tanárképző Kar docense.
A könyvtári polcok roskadoznak fantasztikus irodalomtól. Nem véletlen, hiszen már gyermekkorban képes magával ragadni a képzeletet egy földöntúli élet kutatása. Az irodalom persze mindig is vonzódott a fantasy világához és így a technológia kulcskérdéseihez. A két világháború között megszülető science fiction tulajdonképp felhasználja a tudományos gondolatmeneteket, kivetíti azokat a jövőbe, vagy jelenkori társadalmi folyamatokat, kérdéseket próbál meg a történet középpontjába helyezni, a cselekmény részévé tenni.
A világűr azonban közel sem annyira vadregényes, hiszen a Föld körüli pályán a legkülönböző műholdak vesznek körbe bennünket, amely ki vannak téve agresszív szomszédunknak, a legközelebbi csillagnak, a Napnak. Épp ebben nyújtanak segítséget és védelmet, a Nap és Föld közötti űridőjárással foglalkozó kutatások. Az űrfizikusok ugyanis képesek kiszámítani, hogy mikor lesznek olyanok a körülmények, amikor védőintézkedésekre van szükség. De valójában nagyon széles az skála, amivel az űrfizika és az űripar foglalkozik. Bár a világűr „gyarmatosítására” születtek tervek a tudományban és az irodalomban egyaránt, a valóságban a világegyetem „belakása” költséges lenne, és a jelenlegi technológiai tudásunk sincs meg hozzá. Ezen felül akár a legkisebb súllyal rendelkező ember világűrbe küldése is rendkívül bonyolult és drága terv. A világegyetemmel foglalkozó kutatások napjainkban főként a gazdasági érdekek és költségek racionalizálása mentén mozognak.
https://abtk.hu/ismerettar/glossza/adasok/glossza-47-tavoli-galaxisok-kozeli-valosag-a-science-fiction-es-az-urkutatas-hataran#sigProId3b84ce4da0
Az adásban elhangzott science fiction irodalmi művek ajánlója
- Jules Verne: Utazás a holdba, 1865.
- H. G. Wells Az időgép, 1895.
- Stanisław Lem: Éden, 1959.
- Stanislaw Lem: Visszatérés, Európa, Budapest, 1964
- Stanislaw Lem: A Legyőzhetetlen, Kozmosz Könyvek, Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1967
- Stanislaw Lem: Solaris, Európa, Budapest, 1968
- Stanislaw Lem: Kiberiáda, Európa zsebkönyvek, Budapest, 1971
- Stanislaw Lem: A kudarc, Magyar Könyvklub, Budapest, 1995
- Zsoldos Péter: Távoli tűz, 1969.
- Carl Sagan: Kontakt, 1985.
- Blake Crouch: Sötét anyag, 2016.
- Kim Stanley Robinson: Aurora, 2015.
- Liu Ce-hszin: Háromtest-trilógia, 2015.
- Ted Chiang: Életed története, 1998. Az Érkezés címmel Denis Villeneuve forgatott 2016-ban nagy sikerű film alapja.
- Brandon Hackett (Markovics Botond): Xeno, 2017.
- Tim Marchaall: A földrajz jövője, 2024.
Az adás szerkesztői: Szabados Bettina, a HUN-REN BTK Filozófiai Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa.
A Glossza negyvenhetedik adása meghallgatható a Spotify-on, illetve megtekinthető a YouTube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
