Adások

Hogyan folytak régészeti munkák és történeti kutatások egy működő szakrális térben? Mit jelent a tudomány művelői és az aktív bencés közösség számára egy ilyen típusú tudományos együttműködés? Miként gondolkodhatunk a hely értékéről és jelentőségéről lokális és spirituális értelemben? 

A Királyok, szentek, monostorok címet viselő multidiszciplináris kutatási program keretében több régészeti kutatás zajlott: 2021-ben a Tihanyi Bencés Apátság altemplomában, 2022-ben a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban, 2023-ban pedig a Pannonhalmi Főapátság udvarán. A munkálatok a szerzetesközösségek elöljáróinak támogatásával zajlottak. 

A Glossza vendégei Dénesi Tamás egykori bencés diák és tanár, a Pannonhalmi Főapátsági Levéltár jelenlegi igazgatója, valamint Belényesy Károly régész, a székesfehérvári Civitas Regia Nonprofit Kft. ügyvezetője, aki többek között a Királyok, szentek, monostorok  program szakmai tanácsadója is.

Bár korábban több történeti és régészeti kutatás zajlott már a korai bencés kolostorokban, monostorokban, fontos eredményeket hoztak a bencés rend magyarországi történetének legkorábban épült kolostorait, monostorait célzó legújabb feltárások is. Lokálisan és spirituálisan is különleges a Tihanytól Bakonybélen át Pannonhalmáig tartó képzeletbeli és tényleges útvonal, amely valóban egymáshoz fűzi ezeket a közösségeket. A helyek története, értéke és közössége rendkívül sajátos kontinuitást mutat, emellett pedig figyelemreméltó kölcsönhatás érzékelhető az adott környezet és annak közössége között. 

A kutatók és a szerzetesi közösség között dinamikus és organikus kapcsolat segítette a kutatások elvégzését. Nemcsak az együttműködés volt példaértékű, hanem a tudományok összekapcsolódása is, hiszen az írásos dokumentumok és tárgyi leletek kiegészítették egymást, valamint a munka során régészeti kutatások mellett többek között a történettudomány, a művészettörténet és az archeogenetika is megjelent.

Pannonhalmán a tudományos és szerzetesi közösséget leginkább az erőteljes személyiségjegyekkel és öntudattal rendelkező Uros apát azonosítása mozgatta meg, de végül nem az ő csontjait, hanem egy 14. századi apát földi maradványait találták meg. Uros apát valódi nyughelyének feltárása tehát még várat magára. Bakonybélben, az egykori bencés szerzetesek maradványai mellett, Szent Günter és Szent Gellért nyomában járhattak, amikor egy késői búcsúhelyet sikerült azonosítani. A Tihanyban feltárt maradványokról pedig kiderítették, hogy a 11. századra datálhatók, így a régészeti és a történeti adatokkal egybevetve levonható az a következtetés, hogy a csontok az apátságot alapító I. András királyhoz és közvetlen családtagjaihoz tartozhattak. Sőt, a régészeti feltárás azt is igazolta, hogy a tihanyi alkripta egy családi temetkezési helyszín lehetett. 

Bővebben az eredményekről itt tudhatsz meg többet. 

Az adás szerkesztői: ⁠⁠⁠⁠⁠Szilágyi Adrienn⁠⁠, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet és Szilágyi Zsolt a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet munkatársai. 

A Glossza podcast 66. adása meghallgatható a Spotify-on és a YouTube-on.

További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.