Birodalom, gyarmat, gyarmatosítás. Három olyan fogalom, amely talán a magyar történelemben idegenül, ellenségesen hangzik és az elnyomás, a függés, a kizsákmányolás képeit idézi fel. Mindez erős érzelmi töltetet ad és felerősíti a versengő áldozat-felelős narratívákat. Ráadásul a kolonializmus, a gyarmatosítás olyan globális jelenség, amely annyira sokféle és változatos formában volt jelen az emberi történelemben, hogy nagyon nehéz pontosan körülírni és megfogalmazni a lényegét. A Glossza 11. adásának vendégei Csaplár-Degovics Krisztián történész, a BTK Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Kolozsi Ádám, a Telex újságírója voltak.
Az adásban szóba kerülnek nosztalgikus elképzelések nagybirodalmakról és kalandos felfedező expedíciókról, illetve világkiállítások a gyarmatokról készített rajzokból, képeskönyvek fotókkal és térképekkel, és a gyarmati árukkal feltöltött boltok. A beszélgetés résztvetői olyan kérdésekre keresik a választ, hogy: miért erős a politikai és társadalmi visszhangja a gyarmatosításnak manapság? Igaz, hogy a magyaroknak soha nem voltak gyarmatosító ambícióik? Miért ennyire ambivalens a magyarok viszonya ehhez a kérdéshez, és milyen okok miatt vált a politikai retorika rendszeresen visszatérő elemévé? Van gyarmatosítási múltja az Osztrák-Magyar Monarchiának és ha igen, akkor a gyarmatosító nemzet fogalma hogyan fér össze nemzeti önképünkkel?
Korábbi kutatások az elfeledett kísérletekre és expedíciókra hívták fel a magyar közönség figyelmét, amelyek azt hangsúlyozzák, hogy bár a birodalom nem tett szert soha gyarmatokra, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem rendelkezett gyarmatosítási képességekkel és törekvésekkel. A 19. század végén azonban már politikusokat, diplomatákat foglalkoztatott a gyarmatosítás lehetősége és a gyarmatosítás ügyével a gyarmatosító állam társadalmának szélesebb rétegei is azonosultak. De mindez, hogy épült be a nemzeti önképünkbe, hogyan tekintünk magunkra, valamint milyen morális színezetet nyert a gyarmatosítás folyamata? A gyarmati múlthoz való változó viszonyokról és előjelekről, ebből a kapcsolatból adódó tudástranszferekről, morális kérdésekről, értékekről és új megközelítési, kutatási lehetőségekről.
Csaplár-Degovics Krisztián könyve a témában várhatóan 2022-ben jelenik meg.
Az adás készítői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A Glossza tizenegyedik adása meghallgatható Spotify-on, és Soundcloudon.
További információ a Glossza Instagram és Facebook-oldalán.
Az esetleges hanghibákért ezúton is elnézést kérünk.
