Mit jelentenek ma a könyvek, valóban már csak a múlt itt maradt emlékei? Miben különböztek leginkább a könyvkiadás intézményei a jelenlegi kiadói rendszertől? Kik alakították az irodalmi piacot régen és ma? A Glossza 19. epizódjában a kultúra gazdaságtanáról, a kulturális piacok működéséről, a könyvpiac társadalmi és gazdasági tényezőinek alakulásról kérdeztük vendégeinket a 19. századtól az elmúlt évtizedeken át egészen a napjainkig. Az adásban Hites Sándor irodalomtörténésszel, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Gyurgyák János történésszel, szociológussal, az Osiris Könyvkiadó vezetőjével jártuk körbe a témát.
Hites Sándor A magyar irodalom politikai gazdaságtana című Lendület-projektben többek között olyan fontos kérdéseket vizsgál, mint az irodalmi szövegek ökonómiája vagy az irodalmi termés, termelés gazdaságtana. A kutatócsoport arra keresi a választ, hogy a szövegek hogyan ábrázolják a gazdasági viszonyokat, tevékenységeket, eseményeket és hogyan válnak áruvá a kulturális piacon. A 19. században ugyanis megjelent a tömeges könyvnyomtatás, elterjedtek különböző technikai innovációk, formálódott a modern sajtó, az írni-olvasni tudással emelkedett a kulturális piac új fogyasztóinak száma és alakult a jogi és gazdasági környezet is. Mindezek a folyamatok pedig elválaszthatatlanok voltak a század nemzetépítéstől és a nemzeti kultúra megteremtésétől.
Az Osiris Kiadó 1994-ben indult el és meghatározó szerepet töltött, tölt be a hazai humán és társadalomtudományi, felsőoktatási és szépirodalmi könyvkiadásban. Az elmúlt évtizedekben – a 1990-es és a 2000-es évek elején – több sokkot is regisztrálhatott a könyvpiac. A online tér és a hullámzások térhódítása ellenére a könyvek száma emelkedett, bár ebben valószínűsíthetően szerepet játszott a koronavírus is.
A régmúlt és a mai irodalmi piac között több párhuzam is kirajzolódik az adásban. Például már igen korán kirajzolódott – a napjainkban is előkerülő toposz – a társadalmi hasznot nem hajtó és önmagát sem eltartó művész, író képe. A művészet, az irodalom piacosodása kapcsán pedig elég hamar felvetődött a haszon és az esztétika, az érték összevethetősége; vagy össze nem vethetősége, szembenállása. Mi több, korszaktól függetlenül lényegi elem maradt az irodalmi tevékenység finanszírozásának kérdése, azaz a mecenatúra, majd később az állami szerepvállalás a könyvkiadásban.
Az adás szerkesztői: Bódi Lóránt és Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet munkatársai.
A Glossza tizenkilencedik adása meghallgatható a Spotify-on, a Soundcloudon és a Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
