Emancipáció, individualizáció, feminizmus. Szerepek, cselekvőképesség, traumák. Fogalmak, amelyekről mára könyvtárnyi irodalom született, és számos vita bontakozott ki tisztázásuk érdekében. Ebben a beszélgetésben a történelmi források és az irodalmi művek mellett egy író és egy történész személyes tapasztalatai mesélnek e szavak jelentésrétegeiről. Egy nő, aki ír és egy történész, aki a nőkről (is) ír: Kiss Noémi író, műfordító, kritikus, többek között az Ikeranya, a Sovány angyalok és a Balaton írója, illetve Gyáni Gábor történész, A nő élete – történelmi perspektívában című kötet szerzője volt a Glossza 4. adásának vendége.
A 19. századtól napjainkig; a munkásosztálytól a középosztályig; a mindennapoktól a közéletig ívelt a beszélgetés, ami a női kiszolgáltatottságot és cselekvőképességet, valamint a női és férfi szerepek közötti átjárhatóság változását járta körül. Kiderült, hogyan született meg a magánélet, a nők és a gyerekek történelme, illetve mikor szólaltak meg a nők először a saját hangjukon. Beszéltünk a naplók őszinteségéről, bizonyos témák kibeszélhetőségéről és tabusításáról. Körüljártuk, hogyan „férfiatlanították” a családi otthonokat a 20. századi háborúk és üldöztetések, mennyi traumát hagytak maguk után és milyen hatással volt mindez a nők mozgásterére.
A férfi és női tapasztalat, valamint az emancipáció és az individualizáció közötti különbség után kutatva az első női naplóírók, akadémikusok, sportolók és politikusok szerepéről is szó esett. Miért van eltolódás a női alkotók aránya és a nők elismerés politikában való jelenléte között? Miért hiányzik a magyar feminizmus politikai képviselte a közéletből? Mindemellett az elhangzott történetek az általánosítás veszélyeiről, a definíciók és az egyéni tapasztalatok egymáshoz való viszonyáról is mesélnek.
A Glossza negyedik adása meghallgatható Spotify-on, és Soundcloud-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
