Európa és a világ közvéleménye több mint egy hete visszafojtott lélegzettel és döbbenettel követi az ukrán–orosz háború eseményeit. Mivel a fegyveres konfliktus a történelem során első ízben már nem kizárólagosan a csatamezőn, hanem a dezinformációs kampányoknak köszönhetően a médiában, a tárgyalóasztalnál és a kibertérben is zajlik, az átlagos tartalomfogyasztók/médiafogyasztók meglehetősen nehezen igazodnak ki a híreken. A gyakran egymásnak ellentmondó információk között Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségtörténeti és Etnopolitikai Osztály tudományos főmunkatársa, a Kelet-Közép európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének szakértője, valamint és Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet és a Német Külpolitikai Társaság elemzője, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyetemi docens segít tájékozódni a Glossza podcast-sorozat legújabb részében.
A BTK podcastja legújabb adásának szomorú aktualitását a február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború adta, ugyanakkor a két szakértő a hadicselekmények irányainak vázolása mellett igyekezett bemutatni „a színfalak mögött folyó” eseményeket is. Így a hallgatók megtudhatják többek között azt, hogy a figyelemreméltó és meglehetősen sajátos megközelítésből táplálkozó, történészi ambíciókkal rendelkező Vlagyimir Putyin milyen ideológia mentén igazolta az orosz lakosság számára, hogy Ukrajna tulajdonképpen az országuk integráns része. S hogy miként épül fel az orosz vezető alapelmélete, aki szerint a hard power, a fegyveres erők minden esetben alkalmasak a konfliktusok megoldására. Ezt a 23 hatalmon töltött éve során számos alkalommal sikerült is bizonyítania.
Ugyanakkor csupán néhány nap kellett ahhoz, hogy beigazolódjon, Ukrajna nem Grúzia és még csak nem is a Krím. Mostanra mindenki számára egyértelmű, hogy – a maximum négy naposra tervezett Blitzkrieggel ellentétben – elhúzódó háborúval kell számolni, amely a szakértők szerint orosz részről a kezdetektől tele van félreértésekkel és hibákkal. Érthetetlen a katonai vezetés koncepciója, amely szerint egy 200 ezer fős hadsereggel olyan célpontokat támadtak meg, mint az agglomerációjával együtt 3,5 millió lakossal rendelkező Kijev vagy más nagyvárosok, vagy éppen Ukrajna orosz többséggel rendelkező részei. S bár az első napokban kevesen gondolták ezt, de az ukrán hadsereget sem sikerült első menetből “lefejezni”. Sőt a hátország is aktívan szervezi az ellenállást nem csak a nagyobb településeken, hanem még a kis falvakban is.
Putyin mostanra rájöhetett, hogy nemcsak Volodimir Zelenszkij elnökkel és az ukrán hadsereggel, hanem a teljes ukrán lakossággal áll szemben, akiknek eszük ágában sincs behódolni. Azonban az orosz visszakozásra még így is rendkívül kevés az esély. Ennek oka, hogy Oroszország – néhány nagyvárosának európai fénye és figyelemre méltó modernizációja mellett – továbbra is egy rugalmatlan, autoriter rendszer, ahol ugyanannyira elképzelhetetlen az elnök lemondása egy kudarc után, mint egy előrehozott választás.
Az adás készítői: Szilágyi Adrienn, a BTK Történettudományi Intézet tudományos munkatársa és Szilágyi Zsolt, a BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
A Glossza tizennegyedik adása meghallgatható Spotify-on, Soundcloudon és Youtube-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
