Jelen kötet tanulmányai Arany János című 1860-as tanulmányának tudományos hatásával vetnek számot. Arany írása nemcsak a magyar irodalomtörténetről való gondolkodásra volt nagy befolyással, hanem más tudományágaknak a kérdésfeltevéseit is hosszú időre meghatározta. A kötet szerzői az Arany-szöveg sokirányú hatásával összhangban több tudományterület (régi és klasszikus magyar irodalomtörténet, irodalomelmélet, anglisztika, néprajztudomány) szempontjait érvényesítve értelmezik újra a tanulmányt. A szerzők egyrészt arra vállalkoznak, hogy Arany saját életművének és korának kontextusai felől értelmezzék a at, de a munka távlatos tudománytörténeti jelentőségére is rávilágítanak. Arany tanulmánya olyan szövegnek bizonyul, amelynek bizonyos megállapításai és kérdésfölvetései a mai napig inspirálóan hathatnak a kutatókra, míg más elemei – mint a naiv magyar eposz megtalálásának lehetősége – már nem kecsegtetnek új eredményekkel.