+36 1 224 6700   

Re­Tex­tum

[ReTextum ‧ 10] Husz­ti Lász­ló: Cal­vi­nus Já­nos éle­te

Husz­ti Lász­ló. Cal­vi­nus Já­nos éle­te. Szer­kesz­tet­te Tóth Zsom­bor. Re­Tex­tum 10. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2019.

Husz­ti Lász­ló, a ko­lozs­vá­ri Re­for­má­tus Kol­lé­gi­um se­ni­ora, 1758-ban for­dí­tot­ta le Kál­vin Já­nos The­o­dor de Bèze ál­tal írt la­tin nyel­vű élet­raj­zát. A mind­ed­dig is­me­ret­len kéz­irat a leg­el­ső ma­gyar nyel­vű for­dí­tá­sa de Bèze szö­ve­gé­nek, mely száz­öt­ven év­vel elő­zi meg Rácz Kál­mán 1908-ban ké­szült át­ül­te­té­sét. A Husz­ti tol­lán ma­gya­rul is meg­szó­la­ló de Bèze-féle Kálvin-élettörténet olyan app­li­kált és ak­ko­mo­dált tör­té­ne­ti tu­dás le­nyo­ma­tát őrzi, amely a val­lá­sos per­ze­kú­ció ta­pasz­ta­la­tá­nak iro­dal­mi és tör­té­ne­ti bi­zo­nyí­té­ka egy­szer­s­mind. A Huszti-féle ma­gyar szö­veg ér­tel­mé­ben 1758-ban még tart a re­for­má­ció. A for­dí­tás, az élet­tör­té­net meg­je­le­ní­té­sén túl te­hát új­faj­ta, hosszú re­for­má­cióként meg­ha­tá­roz­ha­tó kor­szak­fel­fo­gást is ja­va­sol.

A re­ci­ti ki­adó Re­Tex­tum című könyv­so­ro­za­ta szö­ve­ge­ket kö­zöl. A szer­kesz­tő­ség és a so­ro­zat­szer­kesz­tők kon­cep­ci­ó­ja sze­rint egy adott szö­veg kri­ti­kai igé­nyű újra- vagy első köz­lé­se nem egy el­várt lé­pést je­lent az ide­á­lis­nak fel­té­te­le­zett szö­veg­ál­la­pot felé, mi­vel azt gon­dol­juk, hogy nincs egy ide­á­lis szö­veg­ál­la­pot. A so­ro­zat­ban meg­je­le­nő szö­ve­gek is csu­pán szö­veg­vál­to­za­tok. Szán­dé­ka­ink sze­rint egy adott pil­la­nat szak­mai kri­té­ri­u­mai alap­ján a leg­job­bak. 

[ReTextum ‧ 11] Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: II. Ok­ta­tó és szó­ra­koz­ta­tó köl­té­szet

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: II. Ok­ta­tó és szó­ra­koz­ta­tó köl­té­szet. Re­Tex­tum 11. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2020.

Va­jon mi­ért van szük­ség a ve­gyes mi­nő­ség el­le­né­re a régi, XVIIIXIX. szá­za­di pony­va­szö­ve­gek mai, össze­gyűj­tött ki­adá­sá­ra? E mű­vek több­sé­ge ma csak az ere­de­ti for­rá­so­kon el­ér­he­tő, pe­dig stílus- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gük vi­tat­ha­tat­lan, s néha a ma­gyar köz­köl­té­szet ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nyei közé so­rol­ha­tók.

A kora új­ko­ri ma­gyar vi­lá­gi pony­vák for­rás­ki­adá­sá­ban is­mét egy­más mel­lé ke­rül­nek olyan ano­nim és szer­zői szö­ve­gek, ame­lyek va­la­ha egy­aránt ponyvafüzetek­ben ter­jed­tek. Is­mert­sé­gük kö­zött óri­á­si kü­lönb­sé­gek vol­tak, mint azt az új­ra­ki­adá­sok vagy kézira­tos má­so­la­tok meg­lé­te vagy hiá­nya jel­zi. A II. kö­tet anya­ga igen­csak kor­füg­gő, hi­szen e ver­sek mé­lyen be­ágya­zot­tak a XVIII. és kora XIX. szá­zad vi­lá­gá­ba: ruhadara­bok, pénz­ne­mek, ház­tar­tá­si esz­közök és éte­lek va­ló­sá­gos en­cik­lo­pé­di­á­ját ol­vas­hat­juk. A tár­sa­dal­mi be­ágya­zott­ság együtt járt az is­me­re­tek át­adá­sá­nak tech­no­ló­gi­á­já­val hol le­író tó­nus­ban, hol mu­lat­ta­tó szán­dék­kal.

[ReTextum ‧ 1] A’ Magyar Páméla

Kis Já­nos, A’ Ma­gyar Pá­mé­la: For­rás­ki­adás, be­ve­zet­te és saj­tó alá ren­dez­te La­bá­di Ger­gely, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2014 (Re­Tex­tum, 1).

A’ Ma­gyar Pá­mé­la iro­da­lom­tör­té­ne­ti ér­té­ke­lé­se meg­le­he­tő­sen egy­ön­te­tű: túl­sá­go­san meg­ké­sett, az ere­de­ti el­be­szé­lés­tech­ni­kai újí­tá­sát nem meg­őr­ző át­dol­go­zás. Ha a for­rás Sa­mu­el Ri­chard­son Pa­m­e­lája, e vé­le­mé­nyek alig­ha­nem helyt­ál­lók. Ám ha ki­de­rül, hogy Kis Já­nos va­ló­já­ban egy egy­kor nép­sze­rű né­met fo­lyó­irat két-három év­vel ko­ráb­bi szá­má­ban meg­je­lent el­be­szé­lést kö­vet, ak­kor újra kell gon­dol­nunk, mit tu­dunk a 18–19. szá­zad for­du­ló­ja ma­gyar iro­dal­má­ról, a Pa­me­la utó­éle­té­ről és Kis Já­nos szem­pont­ja­i­ról. Je­len ki­ad­vány A’ Ma­gyar Pá­mé­la és for­rá­sa pár­hu­za­mos ki­adá­sá­val, va­la­mint a be­ve­ze­tő ta­nul­mánnyal erre tesz kí­sér­le­tet.

[ReTextum ‧ 2] Apafi Mihály fejedelem temetése

Apa­fi Mi­hály fe­je­de­lem te­me­té­se, s. a. r. Csor­ba Dá­vid, Mikó Gyu­la, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2014 (Re­Tex­tum, 2).

Az Apa­fi Mi­hály ha­lá­lát kö­ve­tő ural­mi vál­ság­ból vissza­te­kint­ve akár po­zi­tív­vá is for­má­lód­ha­tott vol­na az utol­só er­dé­lyi fe­je­de­lem meg­íté­lé­se, de úgy tű­nik, Er­dély meg­ha­tá­ro­zó fe­je­del­mi sze­mé­lyi­sé­gei mel­lett Apa­fi alak­ja el­tör­pül. En­nek a ma már egy­ön­te­tű ar­cu­lat­nak a má­sik ol­da­lát, egy­ko­rú sok­szí­nű­sé­gét je­le­ní­ti meg az itt köz­zé­tett szö­veg­együt­tes, mely a fe­je­de­lem te­me­té­sé­hez kap­cso­lód­va a ki­ala­kult, ki­ala­kí­tan­dó­nak vélt egy­ko­rú ér­tel­me­zé­se­ket, er­dé­lyi pro­tes­táns tu­dó­sok, ta­ná­rok és lel­ké­szek kü­lön­bö­ző mű­fa­jú kéz­ira­ta­it, ki­ad­vá­nya­it tár­ja a nyil­vá­nos­ság elé.

[ReTextum ‧ 3] Petelei István: Egy asszonyért

Pe­te­lei Ist­ván, Egy asszo­nyért (Re­gény), saj­tó alá ren­dez­te és a be­ve­ze­tőt írta Tö­rök Zsu­zsa, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015 (Re­Tex­tum, 3).

 Ke­ve­sen tud­ják, hogy a fő­ként no­vel­lis­ta­ként és hír­lap­író­ként is­mert Pe­te­lei Ist­ván­nak van egy kis­re­gé­nye is. A For­gách Zsu­zsán­na tör­té­ne­tét fel­dol­go­zó, 17. szá­zad­ban ját­szó­dó re­gény a szer­ző éle­té­ben nem je­lent meg kö­tet­ben. 1887-ben a Ko­lozs­vár című na­pi­lap kö­zöl­te foly­ta­tá­sok­ban, 1924-ben posz­tu­musz tet­ték köz­zé nép­sze­rű ki­adás­ban. Je­len ki­adás az Egy asszo­nyért című tör­té­nel­mi re­gény be­ve­ze­tő­vel és ap­pa­rá­tus­sal el­lá­tott tu­do­má­nyos igé­nyű for­rás­köz­lé­se.

[ReTextum ‧ 4] Johann Wolfgang Goethe: Az ifju Werther Gyötrelmei

Jo­hann Wolf­gang Goe­the, Az ifju Wert­her Gyöt­rel­mei, ford. Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor, s. a. r., bev. Simon-Szabó Ág­nes, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2015 (Re­Tex­tum, 4).

Mit je­lent az 1810-es évek Ko­lozs­vár­ján Wert­hert ol­vas­ni? Ho­gyan ér­tel­mez­he­ti Goe­the ed­dig­re majd fél év­szá­za­dos mű­vét egy am­bi­ci­ó­zus fi­a­tal­em­ber? Mit ol­vas még tár­sa­i­val, és mit gon­dol­nak Eu­ró­pa kö­zel­múlt­já­nak klasszi­ku­sa­i­ról, mi­ért tart­ják fon­tos­nak for­dí­tá­su­kat? Tény­leg Bö­lö­ni Far­ka­sé az első tel­jes Werther-fordítás? Sza­ba­don bánt Goe­the mű­vé­vel?

Je­len ki­ad­vány a Bö­lö­ni Farkas-fordítás és for­rá­sa pár­hu­za­mos ki­adá­sá­val, va­la­mint a kí­sé­rő­ta­nul­mánnyal e kér­dé­sek meg­vá­la­szo­lá­sá­ra tesz kí­sér­le­tet.

[ReTextum ‧ 5] William Shakespeare: Leár. Lear király

Wil­li­am Shakes­peare, Leár. Lear ki­rály, a kí­sé­rő­ta­nul­mányt írta és s. a. r. Kiss Zsu­zsán­na, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2016 (Re­Tex­tum, 5).

 Kö­te­tünk a két leg­ko­ráb­bi ma­gyar Lear király-fordítás szö­veg­köny­ve­i­nek gon­do­zott, kí­sé­rő­ta­nul­mánnyal el­lá­tott ki­adá­sát tar­tal­maz­za. Az első ma­gyar Lear szö­veg­köny­vét el­ve­szett­nek hit­te a szak­ma – ná­lunk ol­vas­ha­tó. A má­so­dik for­dí­tás­ból ké­szült egy sú­gó­pél­dány, egy sze­rep­könyv és egy ké­sőb­bi tisz­tá­zat is, ezek pár­hu­za­mos vizs­gá­la­tá­ra el­ső­ként vál­lal­koz­tunk.A kí­sé­rő­ta­nul­mány a szö­veg­köny­ve­ket egy­be­ve­ti for­rá­sa­ik­kal és egy­más­sal, va­la­mint kí­sér­le­tet tesz a be­lő­lük fel­épí­tett szín­há­zi pro­duk­ci­ók je­len­tő­sé­gé­nek fel­vá­zo­lá­sá­ra is.

[ReTextum ‧ 6] Friedrich Schiller: A Naiv és Sentimentális kőlteményről

Fried­rich Schil­ler, A Naiv és Sen­ti­men­tá­lis kől­te­mény­ről, ford. Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor, s. a. r. La­bá­di Ger­gely, Simon-Szabó Ág­nes, a kí­sé­rő­ta­nul­mányt írta Simon-Szabó Ág­nes, Bu­da­pest, re­ci­ti, 2017 (Re­Tex­tum, 6).

Bö­lö­ni Far­kas Sán­dor neve mind a kor­tár­sak, mind a ké­sőb­bi ku­ta­tás szá­má­ra egy­be­forrt a szer­ző nagy si­ke­rű úti­nap­ló­i­val. Az egy­köny­ves szer­ző­vé vá­lás az ame­ri­kai uta­zás be­szá­mo­ló­in ala­pult. Az uta­zá­sok szö­ve­gé­re irá­nyu­ló vi­lá­gos fó­kusz, az egy­köny­ves ál­lan­dó jel­ző és a sze­rény, vissza­hú­zó­dó jel­lem­rajz ugyan­ak­kor ho­mály­ban hagy­ják a bi­zo­nyá­ra iro­dal­mi am­bí­ci­ók­kal is bíró er­dé­lyi ér­tel­mi­sé­gi teljes(ebb) pro­fil­ját. Ez a vak­folt egy­re töb­bek ér­dek­lő­dé­sét kel­ti fel, így az el­múlt évek­ben meg­kez­dő­dött a szer­ző ed­dig kéz­irat­ban ma­radt tör­té­net­írói, szép­iro­dal­mi for­dí­tá­sa­i­nak ki­adá­sa. Ebbe a sor­ba il­lesz­ke­dik je­len ki­ad­vány is.

[ReTextum ‧ 7] Világi énekek és versek. B. P. 1800

Kül­lős Imo­la, szerk. Vi­lá­gi éne­kek és ver­sek. B. P. 1800. Re­Tex­tum 7. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

A Fel­vi­dé­ken 1800 tá­ján össze­ál­lí­tott kéz­ira­tos éne­kes­köny­vet a ki­vá­ló tex­to­ló­gus, Stoll Béla (1928–2011) fe­dez­te fel még az 1950-es évek­ben. Mint írta, azért kü­lön­le­ges a XVIII. szá­za­di kéz­ira­tos vers­gyűj­te­mé­nyek kö­zött, mert „mint­egy 70 szá­za­lé­ka – ké­sei le­íra­tá­sa el­le­né­re – a XVIII. szá­zad első fe­lé­ből való”, s a ré­gió köl­tő­jé­nek, Ama­dé Lász­ló­nak és epi­gon­ja­i­nak igen sok szer­ze­mé­nye ta­lál­ha­tó ben­ne. Az iro­da­lom­tör­té­né­szek szá­má­ra azért fon­tos ez a szin­te el­fe­le­dett kéz­irat, mert lap­ja­in tet­ten ér­he­tő a „ma­gyar ver­se­lés tör­té­ne­té­nek az a je­len­tős for­du­la­ta, mely az olasz és né­met gá­láns köl­té­szet rit­mi­kai for­má­i­nak és stró­fa­szer­ke­ze­te­i­nek meg­ho­no­sí­tá­sá­val a vál­to­za­tos­ság és gaz­da­go­dás egé­szen új le­he­tő­sé­ge­it te­rem­tet­te meg” – köz­száj­ra ke­rül­vén pe­dig po­pu­lá­ris irány­zat­tá vált a XVIII. szá­zad ma­gyar lí­rá­já­ban. Kül­lős Imo­la 1976-ban saj­tó alá ren­de­zett, az­óta gép­irat­ban vá­ra­ko­zó for­rás­ki­adá­sa 42 év­vel ké­sőbb, ki­bő­ví­tett jegy­zet­ap­pa­rá­tus­sal je­le­nik meg a ma­gyar köz­köl­té­sze­ti ku­ta­tá­sok régi-új ösz­tön­ző­je­ként.

[ReTextum ‧ 8] Magyar világi ponyvairodalom. 1700–1820: I. Lírai dalok és versek

Csör­sz Ru­men Ist­ván, szerk. Ma­gyar vi­lá­gi pony­va­iro­da­lom. 1700–1820: I. Lí­rai da­lok és ver­sek. Re­Tex­tum 8. Bu­da­pest: re­ci­ti, 2018.

Va­jon mi­ért van szük­ség a ve­gyes mi­nő­ség el­le­né­re a régi, XVIIIXIX. szá­za­di pony­va­szö­ve­gek mai, össze­gyűj­tött ki­adá­sá­ra? E mű­vek több­sé­ge ma csak az ere­de­ti for­rá­so­kon el­ér­he­tő, pe­dig stílus- és mű­ve­lő­dés­tör­té­ne­ti je­len­tő­sé­gük vi­tat­ha­tat­lan, s néha a ma­gyar köz­köl­té­szet ki­emel­ke­dő tel­je­sít­mé­nyei közé so­rol­ha­tók.

A négy kö­tet­re ter­ve­zett so­ro­zat első da­rab­ja a lí­rai mű­fa­jok­ból vá­lo­gat, azon be­lül is a sze­rel­mi és a ke­ser­ves (buj­do­só, pa­nasz­dal stb.) versekből-dalokból. A Régi ma­gyar köl­tők tára XVIII. szá­za­di so­ro­za­tá­ban a sze­rel­mi kö­te­tek csak évek­kel ké­sőbb kö­vet­kez­nek, s ezek el­ké­szül­té­ig is fon­tos­nak lá­tom, hogy a ku­ta­tók könnyen hoz­zá­fér­hes­se­nek né­hány fon­tos, pony­ván ter­je­dő szö­veg­hez. Kö­te­te­ink ezért az egye­te­mi irodalom- és nép­rajz­ok­ta­tás­nak egy­aránt jól hasz­nál­ha­tó se­géd­le­tei le­het­nek.

Kapcsolat

Cím

1097 Budapest
Tóth Kálmán utca 4.

Telefon

+36 1 224 6700

E-mail