A Művészettörténeti Dokumentációs központ forráskiadványai

A forráskiadvány elsősorban az Országos Levéltárban található, a Közoktatásügyi Népbiztosság Művészeti Osztálya iratanyagát publikálja, emellett a függelékben néhány részletet közlünk a Tanácsköztársaság leverése után lefolytatott ügyészségi tárgyalások iratanyagából is. A kötetben megtalálható az egykori Fővárosi/Budapesti Állami Levéltárban található Budapesti Királyi Ügyészségi iratanyagból a művészeti ügyekre vonatkozó iratok jelzeteit, miután az ügyészségi iratokban sok fontos művészettörténeti adat található, amelyek ismerete nélkül nem érthetők meg a korábban lejátszódó események sem. Ugyancsak a függelékben közöli Pór Bertalan visszaemlékezését. Nem ragaszkodunk mereven a Tanácsköztársaság 133 napjához, közlünk a Tanácaköztársaság kikiáltása időpontja előtti keletű iratot is, miutám Kernstok Károly kormánybiztossága idején már sok olyan intézkedés vagy legalább is annak az előkészítése történt, amelynek a gyakorlati foganatosítása már a proletárdiktatúra idejére esett. Az iratanyagot a kötet a Tanácsköztársaság művészeti életének a főbb szektorai szerint csoportosítva külön fejezetben tárgyalja: a művészeti életet irányitó direktórium munkásságára, a művészek szervezeti, anyagi kérdéseire, a müvésztelepekre, a képzőművészeti oktatásügyre és a múzeumi ügyekre fényt vető iratokat.  Az iratokra vonatkozó levéltári és bibliográfiai megjegyzéseket a jegyzetanyag foglalja össze.

Feszty Árpád életadatai a 20. század közepén még a maguk teljességében és összefüggéseiben feltáratlanok és feldolgozatlanok voltak. Élete müvéről is hiányzott a számvetés. Ezek hijján alakja nem volt kellően beilleszthető a magyar festőművészet történetébe. Ezeken kivül magánélete, személyes sorsa is jelentős és szines része volt annak a már régmúlt mintegy félszázadnak, amely a kiegyezéstől az első világháborúig tartott. Feszty tiz éves volt 1867-ben s 1914-ben halt meg. így éppen a kiegyezéstől az első világháborúig érő időt fogja át tudatos élete. S mert egyrészt ennek a kornak magának is olyan ismert, egyedi alakja volt, másrészt tevékenysége is olyan sok szállal szövődik bele korába; merőben korrajzi szempontból sem érdektelen összegyűjteni és közrebocsátani mindazt, ami róla ma még közvetlen forrásokból összegyűjthető volt. A kötet a művész életének és művészetének első, máig meghatározó jelentőségű kiadványa. 

A Művészettörténeti Dokumentációs Központ fő feladata a forrásfeltárás volt, szisztematikus forráspublikációkban tették közzé az 1945-1949 közötti szakasz művészeti életének a forrásértékű adatait. Elsőként a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium anyagát bocsátották közre több egymás után kiadásra kerülő kötetben. E sorozat első kötete a müvésztelepek és szabadiskolák anyagát publikálja: üj jelenség volt 1945-ben, hogy a müvésztelepek mellett vagy olyan városokban is, ahol müvésztelepet nem szerveztek, szabadiskolákat alakítottak. Publikációnkban viszonylagos teljességgel közöljük a müvésztelepekre és szabadiskolákra vonatkozó anyagot. A müvésztelepek mindig nagy szerepet játszottak a magyar képzőművészet fejlődésében. Nagybánya, Szentendre, Hódmezővásárhely nemcsak azonos szellemű művészek együttműködése, hanem a modern magyar művészet jellegének fontos meghatározója is, A három nagy mellett Szolnok, Kecskemét, Miskolc ugyancsak érdekes színfoltok, gazdagitói a magyar művészetnek.