A HUN-REN BTK Történettudományi Intézet két munkatársa, Demeter Gábor és Gál Judit 2025. április 1-jén előadást tartott Debrecenben, a Magyar Honvédség Bocskai István 11. Páncélozott Hajdúdandár, valamint a Magyar Honvédség Bornemissza Gergely 2. Felderítő Ezred katonáinak, illetve a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium növendékeinek, elsősorban a koszovói magyar katonai missziók felkészülését segítendő.
Az előadásokat a dandár részéről a programot szervező Kázmér László őrnagy vezette fel, aki bemutatta a hallgatóságnak a két előadót és kutatási területüket.
Kázmér László őrnagy. Fotó: Somogyi András főtörzsőrmester
Gál Judit előadását A szerb egyház, nemzeti identitás, történelem és politika viszonya Koszovóhoz címmel tartotta meg, amelyben két olyan, Koszovó kapcsán gyakran emlegetett szerb toposz hátterét járta körbe, amelyek a Koszovóval kapcsolatos szerb politikát és közbeszédet a mai napig meghatározzák, és amelyekkel az ott missziót teljesítő magyar katonák is találkozhatnak szolgálatteljesítésük során.
Előadásának első fele azt mutatta be, hogy Koszovót miért tekintik a szerbek kultúrájuk és Szerbia bölcsőjének, annak ellenére, hogy sem az első korai szerb állam, sem pedig a Nemanja István által megteremtett középkori Szerbia nem Koszovó területén vagy Koszovó központtal jött létre. A 13–14. században bekövetkezett hódítások és gazdasági változások hatására a szerb politika, gazdaság, egyház és kultúra központjává váló terület a nemzeti ideológiában és szerb identitásban az 1389-ben lezajlott, szerb szempontból katasztrofális következményekkel járó rigómezei csatát követően nyerte el kiemelt helyét – köszönhetően a csatában életét vesztő Lázár fejedelem ortodox szerzetesség által megalkotott, tudatosan a szélesebb néprétegeket megcélzó kultuszának.
Gál Judit előadása. Fotó: Somogyi András főtörzsőrmester
Az előadás bemutatta, hogy Koszovó és a hozzá kapcsolódó kultuszok milyen szerepet játszottak a modern szerb nemzetépítésben, a szerb identitást meghatározó mártír- és kiválasztottságtudat létrejöttében, valamint a 20. század végi politikai eseményekben.
Az előadás utolsó része a szerbek által szakrális térnek tekintett helyeket és ezek típusait tekintette át – mint a zarándokhelyek, a szentek kultuszának helyei, a királyi kolostorok vagy épp csodatevő helyek –, amelyek ismerete hozzájárulhat a katonai missziók eredményes teljesítéséhez.
Demeter Gábor és Gál Judit. Fotó: Somogyi András főtörzsőrmester
Demeter Gábor előadásában a 19. századi nemzetteremtési eszközök módszerei közül az etnikai térképezést és az erőszakot (etnikai tisztogatást) elemezte hatékonyság, költségek és tartósság szempontjából a Balkán-félszigeten. Kitért arra, hogy a kor etnikai térképei, akármilyen módszertani színvonalon álltak is, nem tekinthetők megbízhatónak, mert a fogalmi kategóriák, a számadatok és maga a nemzettudat sem voltak konszolidáltak, az etnikai térképek célja pedig eleve nem a valóság, hanem a vágyott állapot hirdetése volt, egyfajta politikai igény–legitimációs eszközként. Ezért a korabeli térképek mai (újra egyre népszerűbb) felhasználása csak az ellentétek és a soviniszta, a másik felet alacsonyabb rendűnek tekintő nacionalizmus felélesztésére alkalmas, történeti hitelességük csekély.
Demeter Gábor előadása. Fotó: Somogyi András főtörzsőrmester
Az előadás bemutatta a térképmanipulációs eszközöket (a létszámot, népsűrűséget és a kisebbségeket nem ábrázoló folttérképeket), és összevetette őket az objektívebb, népsűrűségi ábrázolásra és az etnikai kisebbségek bemutatására alkalmas kördiagramos térképekkel. Az előadásban szó volt a balkáni paramilitáris alakulatok terror-módszereiről, gazdaságszervezéséről, a nacionalista és a zsoldos alakulatokról, a társadalom sokgenerációs háborús traumatizáltságáról, az erőszak állami monopolizáltságának elvesztéséről, az erőszaktársadalomról, de a nagyhatalmi felelősségről és a geopolitikai problémák perzisztenciájáról is. Az előadás rámutatott az etnikai és etnicizált (gazdasági háttérrel rendelkező vagy szokásjogon alapuló, de etnikai köntösbe bújtatható) konfliktusok különbségeire.
Reflektálva a másik előadásra, szó volt a táj nemzetiesítéséről és a szimbolikus térfoglalásról is. A 19. századi helyzetkép aktuális vonásait hangsúlyozva az előadás vázolta a mai Koszovó- és macedón-probléma sajátos demográfiai–kulturális–politikai vonásait, kiemelve, hogy a 19. századi események milyen aktuális tanulságokkal szolgálhatnak. Közben megismertette a hallgatóságot a nemzeti közömbösség, etnikai mimikri, többdimenziós identitás, instabil identitás, regionális identitás fogalmával, valamint a 19. században születő-kreált nemzetek öndefinícióival, más nemzetekhez való viszonyával, az állami statisztika szándékos torzításaival, illetve a másodrangúnak bélyegzett nemzettagok, állampolgárok – például a muszlim szlávok – etnikai viszonyokat eldöntő, bizonytalan identitáskonstrukcióival és a modern nemzetek hozzájuk való viszonyulásával.
Kázmér László őrnagy, Gál Judit és Demeter Gábor. Fotó: Somogyi András főtörzsőrmester
Az előadások zárásaként Gál Judit és Demeter Gábor átvehették Legoza Bálint ezredes, dandárparancsnok emlékplakettjét.
Az előadás az NKFIH-149281 azonosítószámú Mecenatúra pályázat támogatásával valósult meg („Nyugat-Balkán: egy ismeretlen ismerős a szomszédból”).
