Ferenc pápa történelemszemléletét és a Vatikán történeti kutatásokhoz való viszonyát mutatja be Molnár Antal, a HUN-REN BTK tudományos főigazgató-helyettese, a Pápai Történettudományi Bizottság első magyar tagja a Magyar Kuríron 2025. május 3-án megjelent írásában.
A cikkben Molnár Antal, a HUN-REN BTK Történettudományi Intézet igazgatója rámutat, a Katolikus Egyháznak kezdettől fogva szoros kapcsolata van a történelemmel: a történetírás sokáig egyházi környezetben zajlott, és még a 19. században kibontakozó kritikai történettudomány is párbeszédben maradt az egyházi hagyománnyal. Ennek intézményes megnyilvánulása a Vatikáni Titkos Levéltár 1881-es megnyitása, illetve a Történettudományok Pápai Bizottságának 1954-es megalapítása volt, amely máig kulcsszerepet játszik a nemzetközi egyháztörténeti kutatásokban.
Molnár Antal hangsúlyozta, a bizottság munkája talán sohasem volt annyira aktív, mint Ferenc pápasága idején. A számos konferencia, évfordulós megemlékezés és szakmai rendezvény mellett a bizottság sorozatában (Atti e Documenti) megjelent kötetek aránya is világosan jelzi a megnövekedett aktivitást: a sorozatban 1989-től kezdve összesen 73 kötet látott napvilágot, ennek több mint a fele, 39 kötet 2013 és 2025 között jelent meg.
Fotó (archív): Vatican News; Molnár Antal
A cikkből kiderül, hogy bár Ferenc pápa, elődjétől eltérően, nem volt tudós vagy spekulatív elme, ugyanakkor nagyon élénk figyelmet fordított a tudományok világa iránt. Látogatásai során számos alkalommal, így Magyarországon is, felkereste az egyetemeket és beszélt a tudósokhoz, hangsúlyozta felelősségüket az emberiség jövőjének alakításában. Jezsuita formációjának és világképének megfelelően a tudományok öncélú művelését nem tekintette magától értetődő alapértéknek, a tudományok célját sokkal inkább az emberiség lelki, szellemi és fizikai gyarapodásához való hozzájárulásukban fogalmazta meg.
Ferenc pápa következetesen hangsúlyozta az elmélyült kutatómunka fontosságát, a leegyszerűsítések veszélyeit és az idealizálástól mentes, valós egyházkép kialakításának szükségességét. A történeti kutatást és eredményeinek minél szélesebb körű megismertetését a felejtés elleni küzdelem legfontosabb eszközének nevezte, hiszen a megbocsátás nem jelenthet felejtést.
Az igazi megbékéléshez ugyanis nem az amnézia, hanem a történelmi igazság őszinte keresése szükséges.
Molnár Antal kiemeli: Ferenc pápa útmutatásai nemcsak a katolikus történészeknek vagy az egyháztörténészeknek nyújtanak fontos orientációs pontokat egy olyan világban, ahol – éppen az ideológiamentes – humán tudományok becsülete enyészik el, sőt puszta létjogosultságuk is megkérdőjeleződik, hanem mindenkinek, aki hivatásszerűen bölcsészettudománnyal, kutatással foglalkozik.
