2021.10.14. | valaszonline.hu (Zsuppán András)
András király és családtagjai sírja után kutatva tárták fel a régészek a tihanyi bencés apátság királyi kriptáját. A különleges hangulatú, de sokszor bolygatott, nem is olyan egyszerűen értelmezhető helyszínt utoljára az 50-es években vizsgálták. Azóta rengeteget fejlődött a tudomány, ami ezúttal nemcsak királyi csontokat keres – bár az azonosításuk nagy eredmény lenne. A tihanyi bencés apátság szó szerint kősziklára épült, ezt idén nyáron mindenki láthatta, aki ellátogatott a királykriptának is nevezett altemplomba, és végigsétált a régészeti feltárás fölött elhelyezett fémhidakon. A kripta oszlopai közvetlenül a tihanyi hegy sziklájára támaszkodnak, és a padló alatt rejtőző sírokat is a sziklába vájták bele.
A magyar történelem kiemelt jelentőségű helyszíne ez, mindannyian megtanuljuk az iskolában az első magyar nyelvemlék szavait az alapítólevélből: „a Fehérvárra menő hadi útra”. A tihanyi bencés apátságot 1055-ben alapította I. András király, a negyedik magyar uralkodó, aki a pogánylázadások zűrzavara után Szent István művét, a keresztény magyar államot helyreállította. A kor szokása szerint saját és családja temetkezőhelyének szánta a monostort, és a bencés atyáknak meghagyta, hogy imádkozzanak a lelki üdvükért – és a szerzetesek majdnem ezer év múltán is ezt teszik. A Tihanyban átélhető szellemi és fizikai folyamatosság nagyon ritka Magyarországon, ahol az államalapítás korszakából alig maradt fenn teret alkotó épület, szinte kizárólag töredékes romokat vagy teljesen átalakított emlékeket ismerünk.
Az altemplom különleges jelentőségét az adja, hogy ez az egyetlen, többé-kevésbé épségben fennmaradt középkori magyar királyi temetkezőhely. A magyar királysírok sorsa a történelmi viszontagságok miatt rosszul alakult, sok királyi síremlék teljesen megsemmisült, a székesfehérvári bazilika sírjai pedig olyan körülmények között kerültek elő, hogy mindmáig csupán egy uralkodót, III. Bélát lehetett teljes biztonsággal azonosítani. Az elmúlt években nagy lendületet vett a királyi sírhelyek és csontmaradványok kutatása, beszámoltunk róla, hogy a székesfehérvári csontok archeogenetikai kutatására meghatározni az Árpád-dinasztiában férfiágon öröklődő genetikai jellegzetességeket. A Magyarságkutató Intézet feltárta az egyik legfontosabb, mindeddig méltatlanul kezelt államalapításkori lelőhelyet, az abasári Bolt-tetőt, a Pázmány régészei pedig hosszabb ideje dolgoznak II. András király egresi monostorának feltárásán, de újabb királysír megtalálását egyelőre egyik helyszínről sem jelentették. Tihany így továbbra is egyedülálló maradt, és idén itt is elindult egy komplex tudományos kutatási projekt, amit az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Bölcsészettudományi Kutatóközpontja végez a bencés renddel partnerségben.
https://www.valaszonline.hu/2021/10/14/tihanyi-kiralykripta-kutatasa-regeszet-andras-kiraly-csontjai-antropologia-kozepkori-magyar-tortenelem/
