2021.04.23. | Origo (Elter Tamás)
A mohácsi síkon 1526. augusztus 29-én II. Lajos magyar király serege, és I. Szulejmán szultán oszmán hadai között lezajlott világtörténelmi jelentőségű összecsapás nem csak a későközépkori Magyar Királyságnak, hanem a korabeli Európának is a legnagyobb csatája volt. A magyar történelemben egyfajta igazodási pontnak számító mohácsi csatával kapcsolatban - annak ellenére, hogy viszonylag bőséges számban állnak rendelkezésre a korabeli források-, még számos fontos kérdés nyitottnak számít. Ilyen kérdés többek között, hogy hol lehetett az ütközet központja, vagy hol állt fel a keresztény és az oszmán hadrend, illetve, - ennek megfelelően -, hol lehetnek az eddig azonosított öt tömegsíron felül a keresztény és oszmán elesettek zömét rejtő temetkezési helyek?
A közelmúltban kezdték el a Mohácsi Nemzeti Emlékhely területén fekvő III. számú tömegsír részletese antropológiai és régészeti vizsgálatát. A feltárás első eredményeinek értékeléséről a Bölcsészettudományi Kutatóközponttól Fodor Pál turkológus professzort, valamint Pap Norbertet, a Pécsi Tudományegyetem történeti földrajz professzorát, a „Mohács 1526–2026 – Rekonstrukció és emlékezet" kutatócsoport társvezetőit kérdezte az Origo.
A témában megjelent további cikkek:
magyarnemzet.hu - Tömegsír oldhatja meg a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét
karpatinfo.net - Megoldhatja a mohácsi csata legnagyobb rejtélyét egy tömegsír
https://www.origo.hu/tudomany/20210423-kegyelet-nelkul-dobaltak-a-tomegsirba-az-utkozetben-eletuket-vesztett-kereszteny-hosoket-ha-ezt-a.html