A Székesfehérvár melletti Csúcsos-hegy a hagyomány szerint az idén 800 éves Aranybulla születésének helye. A síkságból kiemelkedő, jellegzetes formájú domb tetején állt már obeliszk és szovjet tank is, de hosszú története során most először kapott a történelmi jelentőségéhez méltó kialakítást. A rendszerváltáskori emlékmű felirata minden einstandolt kiállításnál többet mond arról, miért van máig érvényes üzenete a helynek és II. András nevezetes oklevelének.


Az emlékhely megújítása része volt a megyei jogú város és a kormány közös Árpád-ház programjának, amelynek célja Székesfehérvár középkori emlékeinek méltóbb bemutatása, és a 800. évforduló alkalmából jelent meg Zsoldos Attila történész monográfiája is az Aranybulláról az Országház Könyvkiadónál. Három héttel ezelőtt a HetiVálasz podcastjában a neves kutató beszélt arról, hogy az elmúlt években alapvetően új értelmezése született annak, milyen körülmények között keletkezett az oklevél, és megcáfolódott az a hagyomány, hogy a gyengekezű, könnyelmű II. Andrást a bárók és a királyi szervienseknek nevezett szabad birtokosréteg tömegmozgalma kényszerítette rá a szabadságlevél kiadására. Zsoldos Attila szerint ilyen tömegmozgalom nem létezett, a dokumentum valóban egy belpolitikai válság közepette született meg, de „az Aranybulla nem a király addigi politikájának a tagadása, hanem sokkal inkább megerősítése”, II. András pedig rátermett politikus volt, aki végső soron nem engedett „új berendezkedésnek” nevezett reformjaiból. (Az eddigi történéttudományi értelmezést szinte minden izében revideáló elméletet közérthető módon a Bölcsészettudományi Kutatóközpont honlapján megjelent cikksorozat taglalja.)

A Válasz Online-on a teljes cikk itt olvasható. Kiemelt kép: Kőhasáb háromnyelvű felirattal a felvezető lépcső lábánál (fotó: Zsuppán András / Válasz Online)