A Magyar Tudományos Akadémia 1974-ben egyesítette az addig széttagoltan működő zenetudományi és népzenei kutatásait, és létrehozta a Zenetudományi Intézetet, amely 10 évvel később költözött mai helyére, az Erdődy-Hatvany-palotába. Itt találjuk a Zene...
A legutóbbi népszámláláson 2439 honfitársunk vallotta magát szkítának azt állítva, hogy a szkíta az anyanyelve, ezt használja családi és baráti körben. Ehhez képest Attila király népéhez tartozónak „csupán” 345-en érzik magukat, bár tegyük hozzá már ...
A hagyomány szerint Magyarország nemesei, főpapjai és polgárai a Duna jegén, közfelkiáltással választották királyukká a törökverő nagy Hunyadi János kisebbik fiát, Mátyást 1458. január 24-én. A patetikus jelenet azóta is élénken él a köztudatban, sőt...
Hogyan és miért néptelenednek el Magyarország kisebb-nagyobb települései? Hogy lehet, hogy a trianoni békeszerződéssel osztrák oldalra került Burgenland mára teljesen más fejlettségi mutatókkal rendelkezik, mint Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala? Hogyan...
Konstruált valóság és „rejtett tudás” – Beszélgetés Krekó Péterrel az összeesküvés-elméletek természetéről
Mik is pontosan az összeesküvés-elméletek? Miért népszerűek? Lehet-e ártalmatlan egy összeesküvés-elmélet? A félelem vagy a manipuláció hívja ...
December 13-a, Luca napja a Gergely-féle naptárreform (1582) előtt a téli napforduló időpontjára esett, ennek emlékét őrzi a Luca naphoz fűződő gazdag szokáshagyomány. Ezekről beszélt Juhász Katalin, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet kutatója a ...
A Digitális Legendárium Elfeledett királyaink című podcastsorozatának vendége volt Pálffy Géza, intézetünk tudományos tanácsadója, a „Lendület” Szent Korona Kutatócsoport vezetője. Az adásban II. Mátyást és a Bocskai István h...
Tamás Ildikó, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa volt a vendége a Kossuth Rádió Népzene határok nélkül című műsorának a Petőfi év kapcsán 2023. november 25-én.
Az adás itt hallgatható meg. (11.25.18:39-46.)
...